BECKER PÁL, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár:
BECKER PÁL, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár:
BECKER PÁL, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A szesz-zugkereskedelem létezése s annak a képviselő úr által kifejtett többirányú károsító hatása a kormányzat előtt is jól ismert. E folyamat negatív eredményeként a költségvetés évente többmilliárdos adóbevételtől esik el, de szenvedő alany a törvényeket betartó, adófizető termelő kereskedő is, aki az egyenlőtlen feltételek miatt nem tudja felvenni a versenyt a tisztességtelen konkurenciával.
Nem lebecsülhető káros hatása a zugkereskedelemnek, továbbá az ott megvásárolt szesztermékek ellenőrizhetetlen minőségéből adódó egészségügyi kockázat, amire a képviselő úr szintén utalt.
A kormányzatnak ezen a helyzeten változtatnia nemcsak elemi érdeke, hanem kötelessége is. A képviselő úr által feltett kérdésre, miszerint milyen intézkedéseket kívánunk tenni a zugkereskedelem megszüntetése érdekében, konkrét és aktuális választ tudok adni.
Közel egyéves előkészítés után, ez év március 19-én került a tisztelt Ház asztalára az a törvényjavaslat, amely a magas adótartalmú, úgynevezett jövedéki termékek, köztük a szesz, szeszes italok esetében arra hivatott, hogy szabályozott és szigorúan ellenőrzött mederbe terelje gyártásukat, forgalmazásukat, és nagyon komoly szankciók előírása, kilátásba helyezése révén hasson a visszaélések, így a zugkereskedelem ellen is.
Engedjék meg, hogy a beterjesztett törvényjavaslatból ismertessek néhány rendelkezést, bővebben kifejtve a képviselő úr által feltett kérdésre adandó válaszomat.
A csempészett, hamisított szeszt, szeszes italt ma főleg a szabadpiacon, az utcán, az aluljárókban értékesítik. A törvényjavaslat elfogadása esetén a hatálybalépés napjától tilos lesz ezeken a helyeken jövedéki termékeket árusítani, azok kizárólagosan üzlethelyiségben lesznek forgalmazhatók.
A szesz, szeszes italok utcai, piaci árusítása esetében, amely tehát illegális forgalomnak minősül majd, azok azonnal lefoglalhatók, és a jövedéki eljárás megindítható. Ezzel a zugkereskedés, reményeim szerint, ellehetetlenül.
Az exporttal való - a képviselő úr által is említett - visszaélések ellen a törvényjavaslat kötelezi a gyártókat arra, hogy az exportra szánt, exportra átadott szesz, szeszes ital palackján el nem távolítható módon egy nagy E betűjelet vagy az export rendeltetésére utaló jelzést helyezzenek el. Így az a magyar áru, amelyet belföldön kínálnak eladásra, de exportjelzéssel van ellátva, minden további bizonyítás nélkül lefoglalható, mert egyértelmű lesz a törvényszegés.
A javaslatnak a becsempészett külföldi italok forgalmazása ellen irányuló rendelkezése, hogy importterméket csak egy, a palackra felragasztott, úgynevezett zárjegy alkalmazásával lehet majd behozni, értékesíteni. Ily módon például a becsempészett jugoszláv konyakról a jövedéki ellenőrzést végző azonnal meg tudja majd állapítani, hogy az nem jöhetett be legálisan az országba, mivel nincs rajta a zárjegy.
A jövedéki törvény előírásai ellen vétőkkel szemben súlyos, visszatartó erejű jogkövetkezményeket ír elő a javaslat, így például a jövedéki bírság megfizetését, a megtalált szesz, szeszesital, valamint az előállításul szolgáló készülékek lefoglalását, a szabálysértési eljárás vagy a büntetőeljárás megindítását.
A jövedéki bírság nagyságrendje a javaslat szerint a termék összes forgalmi adója, vagyis az áfa és a fogyasztási adó kétszeresének megfelelő összegű, de minimum 20000 forint.
A szabálysértési eljárásban az elkövető további maximum 50000 forint bírsággal sújtható, és a lefoglalt terméket véglegesen el lehet kobozni. Ha az ügy olyan súlyos, hogy büntetőeljárás indul, 1-3 év közötti szabadságvesztés szabható ki, és a lefoglalt terméket minden esetben el kell kobozni.
Köszönöm, hogy a képviselő úr kérdésében ilyen fontos témakörre irányította rá a figyelmet és egyben ismét megragadom az alkalmat, hogy kérjem a tisztelt Házat, hogy ezt a törvényt minél hamarabb fogadja el. Köszönöm. (Taps.)
