RUDICS RÓBERT, a gazdasági bizottság előadója:
RUDICS RÓBERT, a gazdasági bizottság előadója:
RUDICS RÓBERT, a gazdasági bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A gazdasági bizottság 1993. március 10-én kivételes eljárásban megtárgyalta a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvényjavaslatot.
A tárca képviselőjétől a bizottsági ülésen elhangzott, hogy azt a kormányrendeletet, amely már eddig is biztosította az ország kőolajkészleteit, éppen amiatt, mert ezeket a készleteket fokozatosan, az ország teherbíró képességének mértékében növelni kell, és ennek a növelésnek vagy magának a készletek kezelésének költségei vannak, éppen ezért indokolt a problémakör törvényi szabályozása.
A készletek növelése és az európai normákhoz igazítása a forgalmazók, importőrök részére jelentős többletköltségekkel jár, és ezeket a költségeket - ahogy államtitkár úrtól is elhangzott - valószínűleg tovább fogják hárítani a fogyasztókra, ez megint egy érv amellett, hogy törvényben szabályozzuk ezt a kérdést.
A jelenlegi mintegy 30 napos kőolaj- és kőolajtermék-készleteket fokozatosan 90 napra kellene növelni, és ezeket a készletezési, felhalmozási kérdéseket szabályozza a törvényjavaslat.
A bizottság ülésén részt vettek a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselői, az importőrök képviselői és a törvényjavaslat főbb elveivel egyetértettek.
A bizottságban hosszadalmas és rendkívül részletes vita alakult ki több kardinális kérdésben, elsősorban a szövetség kérdéskörében. De még ez előtt szeretnék szólni arról, hogy arról is szó esett a bizottság ülésén, hogy szabad-e ilyen törvényjavaslatot kivételes eljárásban tárgyalni, amely esetében alkotmányossági, pénzügyi, közgazdasági kérdések is felmerülnek.
Részletes vita után a bizottság többsége úgy döntött, hogy ennek a törvénynek a sürgető szüksége azt indokolja: ha már egyszer így történt, akkor a javaslat vitáját mindenképpen folytassuk le.
Többen felvetettek olyan aggályokat, hogy gyakorlatilag a törvény nem egy jelenleg működő formában, gazdasági társasági, egyesületi vagy alapítványi formában működik, hanem egy egyedi megoldást találtak ki a törvényalkotók. Ez a szövetség egy speciális, nem profitérdekelt szervezet, költségeit a tagok állják, és benne keverednek a költségvetési szervek, gazdasági társaságok és nonprofit szervezetek jellemzői.
Mivel említettem, hogy a törvény megalkotása sürgős, éppen ezért, mivel még nincs meg a közjogi társaságokról szóló törvény, azonban olyan irányban kell a törvényt megalkotni, hogy később ennek, a szabályozási elveinek meg tudjon felelni, vagy később majd ehhez hozzá kell igazítani.
Nagyon alapos vita folyt azokról a kérdésekről, hogy egyáltalán hogy keletkeznek, hogy keletkezik a tagsági viszony, hogyan szűnik meg, a szövetségi formában speciális számviteli megoldások szükségesek. Szó esett a kis importőrök védelméről, hogy néhány nagy és többséggel rendelkező szervezet ne tudja teljesen kiszolgáltatott helyzetbe hozni őket.
(19.00)
Vita bontakozott ki az igazgatóság, az igazgatótanács összetételéről, illetőleg mandátumának időtartamáról, valamint a fogyasztói érdekek védelméről, illetve az igazgatótanácsban a fogyasztók képviseletéről.
Ezek közül néhány fontosabb kérdésben úgy ítéltük meg, hogy ezek tisztázása nélkül a készülő törvényjavaslatban vagy az elfogadott törvényben koherenciazavarok keletkezhetnének. Ezért a bizottság felfüggesztette a törvényjavaslat tárgyalását, és fölkérte a tárcát arra, hogy ezeket a vitás kérdéseket tisztázza az érintett társtárcákkal, az Igazságügyi Minisztériummal, a Pénzügyminisztériummal és a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumával, és alakítsanak ki egy egyeztetett álláspontot, valamint javítsák ki azokat a fogalmazási pontatlanságokat, amelyek sűrűn előfordultak a benyújtott törvényjavaslatban. Ezzel az egyeztetett javaslattal április 15-én megjelentek a tárca képviselői, és ekkor folytattuk a törvényjavaslat tárgyalását.
A gazdasági bizottság a tárcák által elkészített módosító javaslatokat többségükben elfogadta, melyeket képviselőtársaim a 9860-as jelentésből nyomon követhetnek. Két dolgot szeretnék csupán ezek közül kiemelni. Az egyik az, hogy a ténylegesen elvámolt mennyiség - az adott időszakban ténylegesen elvámolt mennyiség - minősül behozott vagy kivitt mennyiségnek, amelyik egy fontos vitapont volt az előző ülésen; másrészt pedig, hogy e törvény alapján kötelezően a szövetség tagjaivá válnak azok a jogi és természetes személyek, akik olyan behozatali tevékenységet folytatnak, amely után biztonsági készleteket kell képezni, és ez a tagság a vámkezelés időpontjában jön létre.
A bizottság összesen 24 pontos módosítójavaslat-csomagot nyújtott be a törvényjavaslathoz, amely módosító javaslatokat az általa támogatott képviselői indítványokkal együtt elfogadásra ajánl az Országgyűlésnek. Köszönöm. (Taps.)
