SCHAMSCHULA GYÖRGY, DR. közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
SCHAMSCHULA GYÖRGY, DR. közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
SCHAMSCHULA GYÖRGY, DR. közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! A vasútról szóló törvényjavaslatról ez év áprilisa óta a Parlament bizottságaiban és a plenáris ülésein folytatott alapos vita, valamint a beérkezett módosító indítványok mind azt érzékeltették, hogy képviselőtársaim felelősséget éreznek a vasút jövőjének alakításáért.
A javaslatok többsége érdemben járult hozzá a törvényjavaslat tartalmának kialakításához, amelynek szerkezete áttekinthetőbbé, szövege pontosabbá vált. A módosító indítványok között azonban olyanok is voltak, amelyeket sem tartalmi, sem kodifikációs szempontból nem tudunk támogatni. Ezek közül a leglényegesebb kérdéseket a következőkben ismertetem.
A vasút feladatának meghatározásáról folytatott vitában a legtöbb kritika a közlekedéspolitikai koncepció hiányát illette. A közlekedéspolitikai koncepció szükségességét magam sem vitatom; úgy vélem azonban, hogy az Országgyűlés részére már korábban megküldött A magyar közlekedéspolitika-koncepció tézisei és A magyar vasutak távlati fejlesztési programja a törvényjavaslat vitájához megfelelő eligazítást tartalmaztak. Tájékoztatom egyben a tisztelt Házat arról, hogy a magyar közlekedéspolitikai koncepción egyébként dolgozunk, és azt még ebben a ciklusban az Országgyűlés elé terjesztjük.
Másodszor: aggályok merültek föl ugyancsak a vasút finanszírozásával kapcsolatban is. A vasútnak pályavasútra és vállalkozóvasútra való szétválasztása és a pályavasút működéséhez a költségvetési hozzájárulás elve megegyezik az Európai Közösség vasútfinanszírozási koncepciójával, amelyre a törvényjavaslat épül. Az Európai Közösség-i szabályokkal összhangban a vasúti társaságot csupán számviteli szempontból választjuk szét pályavasútra és vállalkozóvas- útra. Ezzel kapcsolatban nem egy értetlenkedést kellett végighallgatnunk, hiszen az emberek nagy része nehezen tudta apercipiálni, mit jelent az, hogy a vállalkozói és pályavasútra való szétválasztás csupán egy számviteli elhatárolás kérdése. Úgy érzem azonban, hogy a legtöbb képviselőtársamat sikerült ez ügyben felvilágosítani és a megfelelő információkkal ellátni.
A költségvetési kapcsolatok szerződési alapra helyezése a jelenleginél kedvezőbb helyzetet eredményez a magyar vasút számára. Pozíciójavulást jelent a MÁV részére az a kormánydöntés is, amely szerint hiteltartozásai jelentős részét a bankok — az ipari vállalathoz hasonlóan — államkötvényre cserélhetik.
A vonatkozó reorganizációs program kidolgozása folyamatban van, és rövidesen az Országgyűlés elé kerül. Ez lesz tulajdonképpen a tizenharmadik olyan magyar nagyvállalat, amelynek a szanálása, helyzetének költségvetési rendezése megtörténik.
Továbbá több képviselőtársam kifogásolta, miért fogalmaz úgy a javaslat, hogy a költségvetés csak hozzájárul az állam tulajdonában lévő vasúti pályák működtetéséhez. Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadhatónak tartjuk azt a képviselői módosító indítványt, amely szerint az állam a központi költségvetésből biztosítja — a használó által fizetendő pályahasználati díjra is figyelemmel — e pályák működtetését.
Harmadszor: többen, a kisforgalmú vasutak felszámolásától félve, kezdeményezték, hogy a konceszsziós rendelkezések maradjanak el a törvényjavaslatból. Az érintett 9. § elhagyására irányuló javaslatokat több szempontból sem támogatom. Egyrészt a koncesszió nem hozható összefüggésbe a mellékvonalak felszámolásával; másrészt a pályázat kiírója mindig az indokolt igények figyelembevételével dönt arról, hogy a működtetést koncesszió útján vagy más módon oldja meg. Nem érzem ezért reálisnak azokat a jó szándékú aggodalmakat, amelyek a koncessziótól féltik a vasutat. A jól jövedelmező vasútvonalakat a meglévő vasúti társaságok nem fogják feladni, a gazdaságtalanok üzemeltetésének szüneteltetéséhez pedig hatósági engedély szükséges, amely megfelelő garanciát jelent. Amint ezt már ebben a Házban többször is elmondtam, ez alkalommal is megnyugtatom képviselőtársaimat, hogy a vasútvonalak felszámolására nem kerül sor.
Negyedszer: a tárgyalások során javasolták a vasúti közlekedés biztonságtechnikai fejlesztésére vonatkozó program kidolgozását. Tájékoztatásul megemlítem, hogy időközben a Kormány határozott a nemzeti közlekedésbiztonsági programról, és ezt a tárca hivatalos lapjában közzétettük. A program vasúti fejezete elemzi a baleseti okokat, értékeli a vasút közlekedésbiztonsági helyzetét, és meghatározza a szükséges intézkedéseket.
(18.20)
Mindezek miatt újabb program kidolgozását szükségtelennek tartom.
Ötödször: több módosító indítvány is foglalkozott a vasútegészségügy kérdésével. A tervezett változtatás — mint ahogy arra a részletes vita során Rajkai Zsolt államtitkár is utalt — a vasutas társadalom szerzett jogait nem sérti, a jogosultság mértékét és személyi körét negatívan nem érinti. Éppen ellenkezőleg, a vasutas biztosítottak személyében a törvényjavaslat a korábbinál szélesebben határozza meg a vasút-egészségügyi ellátásban részesülők körét. A törvényjavaslat elkülönült önálló és egységes vasút-egészségügyi szervezetről rendelkezik, amelyben nemcsak a MÁV Rt.-nél dolgozó, hanem a többi vasutas biztosítottat is feljogosítja gyógyító-megelőző, valamint teljes körű üzem-egészségügyi ellátásra, továbbá közegészségügyi és járványügyi szolgáltatás igénybevételére. Így lesz a törvény elfogadásával valóban vasutasoké és nemcsak az egy meghatározott körben dolgozóké a vasút-egészségügyi szervezet.
A törvény rendelkezései egyes sajtómegnyilvánulásokkal ellentétben kellő garanciát nyújtanak az egységes vasút-egészségügyi intézményrendszer jelenlegi szerepének és funkciójának megőrzésére is.
Végül hatodszor kiemelném, hogy a törvényjavaslat kidolgozása során fokozott figyelmet fordítottunk a környezetvédelem kérdéseire. A vasúti közlekedés maga is környezetkímélő közlekedési mód. Ezenkívül a törvényjavaslat több helyen külön is kiemeli az épített és természeti környezet védelmét. Így például: a vasúti közlekedés fejlesztésére vonatkozó koncepciókat az épített és természeti környezet védelmével össze kell hangolni, a koncessziós pályázati kiírásoknak pedig tartalmazniuk kell a koncessziós tevékenység környezet- és természetvédelmi követelményeit.
Mindezek alapján úgy vélem, hogy a beterjesztett javaslat és az általunk támogatott indítványok elfogadásával a környezetvédelem szempontjai megfelelően beépülnek a törvénybe.
Tisztelt Országgyűlés! Remélem, hogy az elmondottakkal sikerült a vitatott kérdéseket jobban megvilágítanom és a szabályozás megfontolásait még inkább alátámasztanom. Bízom abban, hogy a törvényjavaslat elfogadása hozzájárul a vasút hazai és nemzetközi értékrendnek megfelelő szabályozásához. Természetesen a törvény csupán alapfeltételét képezi a magyar vasutak működtetésének. A végrehajtás érdekében számos feladatot kell még megoldanunk, amelyek egyrészt feltételezik az éves költségvetés során a vasúti közlekedés előirányzatainak parlamenti támogatását, másrészt további jogalkotási munka elvégzését igényli.
Végezetül megköszönöm képviselőtársaim jobbító szándékát és figyelmét. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az elmondottak figyelembevételével a módosító indítványokról szavazni és a törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps.)
