BÖRÖCZ ISTVÁN, DR. a kisgazda képviselőcsoport vezérszónoka:
BÖRÖCZ ISTVÁN, DR. a kisgazda képviselőcsoport vezérszónoka:
BÖRÖCZ ISTVÁN, DR. a kisgazda képviselőcsoport vezérszónoka: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A korszerűen működő rendőrség kialakításához elengedhetetlen a politikai és jogi feltételek megteremtése. Úgy véljük, e törvény elfogadása esetén szilárd alapot adhat a rendőrségi munkához, a bűnüldözéshez. Az új törvény megalkotása keretében, figyelembe véve az állampolgárok biztonságra vonatkozó igényét, és nem utolsósorban a bűnözés egyes negatív tendenciáinak növekedését, szükségesnek tartjuk a garanciák biztosítását.
Melyek ezek a garanciák? A törvény szolgálja a biztonságot; feleljen meg a nemzetközi szerződésekből fakadó jogi követelményeknek; legyen alkalmas az európai politikai integrációhoz való alkalmazkodásra; feleljen meg a demokratikus jogállam alkotmánya elveinek; biztosítsa a rendőrség pártpolitikai semlegességét; garantálja a rendőrség tagjainak törvényes ellenőrzését; biztosítsa a határozott rendőri fellépés mellett a humanitást és a célszerű fokozatosságot.
A rendőrségi törvényjavaslattal szemben támasztott garanciák közül elsősorban a biztonság kérdéséről kívánok szólni. Nagy megelégedésre szolgálhat, hogy a rendőrségi és bűnügyi statisztika szerint számos mutató kedvező változásokat jelent. Ez elsősorban a hatékonyan működő és rendkívüli erőfeszítéseket kifejtő rendőrségnek köszönhető. A statisztika ugyanakkor jelzi, hogy a biztonságunkban rések vannak. A szervezetten elkövetett bűncselekmények száma több mint kétszeresére növekedett, nőtt a csalások, zsebtolvajlások, egyéb vagyon elleni bűncselekmények száma. Kedvezőtlen, hogy a vagyon elleni bűncselekmények esetében okozott kár 20%-kal, az ismertté vált gazdasági bűncselekmények esetében az elkövetési érték 8%-kal nőtt az egy évvel ezelőttihez képest. Egyre gyakrabban tapasztalhatók erőszakos, kegyetlen elkövetési módszerek. Mind gyakrabban használnak az elkövetők lőfegyvert. Terjed a motorizált bűnözés, erősödik a szervezett bűnbandák aktivitása, a kábítószerek tranzit- és hazai forgalma, amely összefonódik más bűncselekményekkel. Megjelentek a nemzetközi bűnkapcsolatok.
Mindezek a megállapítások markánsan aláhúzzák a közrend és közbiztonság továbberősítésének igényét. A tudományos prognózisok az emberiségre leselkedő legnagyobb veszélyek között említik a bűnözést. E kihívással szemben nemcsak a rendőrségnek, de az egész társadalomnak fel kell lépnie. Ezt követeli az állampolgárok biztonsága, a nemzetközi együttműködésből ránk háruló számos kötelezettség is.
A hazai és nemzetközi kriminalitásból levonhatók azok a főbb következtetések, melyek a demokratikus jogállamban a rendőrséggel mint alkotmányos alapértékeket szolgáló testülettel szemben támaszthatók. Mint például a jogi garanciákkal biztosított törvényes erőszak gyakorlása, az élet- és vagyonbiztonság kiemelt kezelése, a bűncselekmények megelőzésére a korábbiaknál nagyobb hangsúly fektetése, a bűnfelderítés személyi, tárgyi oldalról is jobban támogatott szerepének növelése, a bűncselekmények gyorsabb, bizonyítottabb, törvényesebb és emelkedő számarányú megszakítása.
Hazánkban a közbiztonság — mint ahogy ez ma itt elhangzott többek részéről — megítélése, amelyet felmérések is megerősítenek, kiemelt jelentőségű kérdés. A ma már hivatkozott neves nyugat-európai szakértő cég vizsgálata során többek között a biztonság kérdésével kapcsolatban az alábbiakat állapította meg. A biztonságnak a nemzetgazdaság egészére gyakorolt hatása közvetlenül jelentkezik, hiánya esetén ugyanis elmaradhatnak a külföldi befektetések, csökkenhet az idegenforgalom. Ugyanakkor a technikai fejlesztés a biztonság egyik legjelentősebb feltétele. Hiánya esetén a magyar rendőrség elszigetelődhet az európai rendőrségektől, azok információs rendszereitől. A biztonság a rendőrség létszámemelésével, valamint egyértelmű irányítási és felelősségi viszonyainak megteremtésével is garantálható. Épp ezért nagy szükség van a biztonság érvényre juttatása során a polgárbarát, kulturáltan intézkedő és jól kiképzett rendőrségre.
A rendőrségi törvény megalkotásához ajánlott és általunk is szükségesnek tartott garanciákat a törvényjavaslat tartalmazza.
(10.40)
Ajánlatosnak tartjuk azonban megerősíteni és leszögezni, éppen a biztonsággal összefüggésben, hogy társadalmunk nyitott, szolgáltatásra is kész rendőrséget igényel, szakmailag magas színvonalon álló rendőrséget kíván szolgálatban látni, amelynek személyi állományát törvényesen ellenőrzik, ami egyben garanciát is jelent az esetleges rendőri jogsértések megelőzésére.
Határozott fellépésű rendőröket igénylünk, amelynek alapja egy megalapozott jogháttér, a magas színvonalú és egymásra épülő kiképzési rendszer megteremtése az általános műveltségnek, a nyelvtudásnak, a bonyolult technikai eszközök kezelésének és kiszolgálásának elsajátítása érdekében. Ugyanakkor olyan rendőrséget kívánunk e törvény keretei között létrehozni, amely biztosítja számukra az erkölcsi és anyagi megbecsülést. Ma a rendőri állomány zöme anyagi, egzisztenciális gondokkal küzd, alacsony a fizetésük, sok esetben mellékállásból kénytelenek jövedelmüket kiegészíteni. Mindez esélyt adhat a szellemi, anyagi, szakmai leépülésre, a fásultságra, a rendőri bűnözésre, a keménység helyett a durvaságra, a humánum helyett a polgárok méltóságának megsértésére. Az utat, mely ebből a válságból kivezethet, csak úgy lehetne megjelölni, hogy a rendőri hivatást mind egzisztenciálisan, mind anyagilag az eddiginél jobban meg kellene becsülni és ösztönözni. A rendőrség azzal foglalkozzon, amire megbízatást kapott, vigyázza a közrendet, a közbiztonságot, és ezzel nem vagy csak részben összefüggő feladatoktól legyen megtisztítva, a rendőrség ténykedése legyen mindig törvényes, jogszerű.
A törvényesség és a jogszerűség kérdései vonatkozásában a törvényjavaslat egyes részeivel összefüggésben álláspontunk a következő:
Egyetértünk azzal, hogy a rendőrség munkájának politikai felelősségét a Kormány civil tagjának, a belügyminiszternek kell vállalnia. A Belügyminisztériumnak a rendőrség stratégiáját kell kidolgoznia, a munkavégzés feltételeit kell megteremtenie, és mindezeket természetesen ellenőriznie kell. Egyetértünk a rendőrség irányításával kapcsolatos jogkörökre és a javasolt irányítási szintekre vonatkozó szabályokkal, a Kormány, a belügyminiszter és az országos rendőrfőkapitány egymásra épülő hatáskörrendszerével. Ugyanakkor sürgetni kellene a fegyveres szervek szolgálati viszonyáról szóló új törvényjavaslat benyújtását is, mivel e törvény tartalmazhatja a munkaviszonynak az eskütétellel, a rendőri hivatás több oldalával kapcsolatos olyan kérdéseit, amelyek a rendőrségi törvénnyel együttesen és szinkronban értelmezhetők, illetve hajthatók végre.
Egyetértünk a rendőrség pártpolitikai befolyástól mentes működését biztosító, garantáló szabályokkal. Úgy érezzük, hogy a díjkitűzésre vonatkozó szabályokhoz jelentős társadalmi érdek fűződik, hatására hatékonyabbá, a személyek részére ösztönzőbbé válhat a bűnüldözés, és szélesedhet a társadalmi összefogás. A veszélyes bűnözők bűnmegelőzési ellenőrzésére vonatkozó szabályozás értékelésünk szerint nem sérti az emberi jogokat, de elősegíti a bűnelkövetők ellenőrzését, és végső soron rehabilitációjuk felé tett lépésként is értékelhető.
A titkos információgyűjtés, a különleges és titkos eszközök alkalmazásának e törvény keretei közötti megjelenését helyeseljük. Nyilván hosszas vita alakul majd ki, hogy ki engedélyezze ezen eszközök használatát. Itt nemcsak jogi, de szakmai, kriminalisztikai kérdésekkel kell szembenézni. A bírói eljárás mellett szól a fokozott garanciális elemek léte, nagyobb függetlenség a kormányszervektől, a végrehajtó hatalomtól. Az ügyészi eljárásban a bűnüldözés gyorsasága, hatékonysága, operativitása dominál. A lassú, bürokratikusnak tűnő eljárások nyilván nem segítik elő a legsúlyosabb bűncselekmények megelőzését, felderítését és megakadályozását. Azon megoldást támogatjuk, ahol a jogszerűség és a bűnüldözés hatékonysága szinkronba kerülhet egymással, ahol az engedélyezési eljárás egyszerűbb és rugalmasabb.
A rendőri szervek és az önkormányzatok együttműködéséről, az önkormányzatok véleményezési jogáról szóló javaslatok a rendőri szervezetek létesítésénél, illetőleg rendőrkapitány, rendőrőrs vezetőjének kinevezésénél, szintén a bonyolult és alapos megfontolást kívánó kérdések közé tartoznak. Vezérlő elvnek tartjuk e gondolatsorban azt, hogy a véleményezési jogkör alá eső rendőri szervet olyan vezető irányítsa elsősorban, aki érti a szakmáját, ehhez megvan a szakmai végzettsége, gyakorlata, tapasztalata; ugyanakkor aki együttműködési készséggel rendelkezik, és akit éppen a fenti feltételek egybeesése miatt elfogadnak rendőri vezetőnek környezetében.
Végezetül összefoglalásképpen hangsúlyozni szeretném, hogy alapvetően egyetértünk a rendőrségi törvényjavaslattal, annak rendelkezéseivel, üdvözöljük annak remélt megszületését. Különösen azért, mert alkotmányos helyzetünk ezt a hiányt indokolja betölteni, mert rendkívül felfokozott a társadalmi igény e törvényjavaslat iránt, és nem utolsósorban a rendőrség számára is nélkülözhetetlen, hogy törvényes jogi keretek, korszerűbb irányítási viszonyok között működhessen. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
