PINTÉR ISTVÁN (kisgazda)
PINTÉR ISTVÁN (kisgazda)
PINTÉR ISTVÁN (Kisgazda) Elnök Úr! Tisztelt Ház, s minden tisztelt Érdekelt! Az Országgyűlés Házszabálya és házszabályi szokások indokolttá teszik, hogy csak országos ügyekben történjék napirend előtti felszólalás. Amely ügyben most szót kértem, az egész magyar mezőgazdaságot és termelőket, fogyasztókat egyaránt érinti.
Most, amikor a magyar mezőgazdaság küzd a talponmaradásért, nem történik hathatós intézkedés a mezőgazdasági termékeink védelme érdekében.
(15.20)
Ha történik is intézkedés, azok végrehajtása enyhén szólva sok kívánnivalót hagy maga után. Elmaradnak az ellenőrzések, sőt már-már kétségtelen a kötelességszegés is egy-két esetben.
Járva az üzletek gondolái között, tapasztaljuk, hogy egyre fogy a magyar áruk részaránya. Talán fél óráig lehetne sorolni, de ezt nem teszem, hisz mindenki látja. Viszont meg kell említenem egy-két fontosabb élelmiszert. Ilyen a tej, a tejtermékek, a francia pékáru, olasz csőtészta, egy sor félkész étel, konzervek, italok stb. tömeges megjelenése. Ezek kiszorítják a magyar árut az élelmiszerboltok pultjairól.
A kiprivatizált élelmiszeriparunk, konzervgyáraink feledve vagy félretéve a nemzeti érdekeinket, az agyondotált külföldi, főként nyugati mezőgazdasági nyersanyagot hozzák be, és ezt dolgozzák fel, ezzel kiszorítva a mi termékeinket. Tőlünk sok esetben önköltségi ár alatt veszik át vagy át sem veszik az árut. Azt hiszem, erre nem kell példákat felhozni, de mégis meg kell említeni a napjainkban folyó almaháborút vagy az év elejei sertésárakat, aminek hatása máris keményen visszaütött. De mondhatnám a tavaszi, nyári gyümölcsök, zöldségek nevetségesen alacsony árait.
Hallottunk már különböző kormányhatározatokról, de az intézkedések a legtöbb esetben elmaradnak. Aki kételkedik az általam elmondottakban, kérem, menjen ki a nagybani piacra, és győződjön meg személyesen a termelők lehetetlen helyzetéről. De ne árulja el, hogy képviselő, mert előfordulhat, hogy meglincselik. Na, de miért nem mennek ki az erre illetékes hatósági közegek? Miért nem nézik meg, ellenőrzik le, hogy az van-e a kamionban, ami a szállítólevélen szerepel? De nézzék már meg azt is, hogy az van-e a kamion belsejében, mint amit az ajtó kinyitásakor lát az ember!
Jól felkészült személyzet ügyel arra, hogy az őstermelő már az úton, egy kilométerre a kaputól megfizesse a 2—4000 forintos helypénzt. Kérdem én és kérdezik a termelők, ha erre telik ellenőr, miért nem telik az előbb említett problémák, furfangos manőverek feltárására, leleplezésére. Nem ártana hasonló ellenőrzés az élelmiszeriparunk által megrendelt és behozott áruk vonatkozásában sem.
Hozzá nem értőknek mondom, hogy nem vagyunk mi ügyetlenebbek — mi, magyar parasztok — a nyugatiaknál. De, sajnos, a mi államunk csak egy töredéke dotációt tud adni termékeinkre. Ugyanakkor a nyugati gazdálkodók számára szinte hihetetlen dotációkat adnak, és ebben a termelők részesülnek. A nálunk érvényes energiaárak — összehasonlítva termékeink árával — hű magyarázatot adnak, hogy miért olyan magasak a mi önköltségeink. Ezért történhet meg, hogy egyes mezőgazdasági áruféleségek Nyugaton olcsóbban kaphatók, mint nálunk előállíthatók.
A Kisgazdapárt 36-os frakciója alapítványt hozott létre. A magyar árut támogató alapítvány minden eszközzel, újabb törvényjavaslatok beterjesztésével, társadalmi ellenőrzés megszervezésével, de ha kell, a termelők mozgósításával igyekszik megszüntetni vagy legalább enyhíteni ezt az áldatlan állapotot. Érezzük, hogy sürgősen lépni kell, mert a termelők türelme is véges. És addig kell ezt tenni, míg nem késő. Az említett alapítványt ma hívtuk életre, s máris több mint harmincan léptek be 5000—10000 forintos összeggel. Várunk újabb jelentkezőket a termelők soraiból is.
Most a 36-os frakció nevében kérem, hogy a lehető legrövidebb időn belül a nagy nyilvánosság előtt válaszoljanak az illetékes kormányzati szervek, hogy milyen intézkedésekkel kívánnak változtatni a mai nehéz helyzetünkön. Igaz, ebben az évben nem lehet már látszatos eredményt elérni, de mi már a jövőre terveznénk, és ilyen bizonytalan termelési körülmények között félve fogunk a következő gazdasági évhez. Köszönöm a szót. (Taps.)
