TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár:
TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár:
TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Az edelényi Coburg-kastély valóban az ország egyik legértékesebb és legnagyobb barokk kastélya, éppen ezért, jelentősége miatt az állami tulajdonban tartandó műemlékek között szerepel. Az erre vonatkozó végleges döntést a műemlékvédelmi törvény elfogadása fogja megerősíteni.
Mindezeknek megfelelően az épület a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet kezelésébe került 1992-ben. A kastély már 1985-ben olyan kritikus műszaki állapotban volt, hogy az akkori úgynevezett hét vár és öt kastély előterjesztésben szerepelt, és az akkor biztosított pénzeszközök terhére 1990-ig összesen 37 millió forint került felhasználásra a legfontosabb és legsürgősebb állagvédelmi munkák elvégzése céljából.
Ebből elkészült a kastély teljes utólagos vegyi falszigetelése, a tetőszerkezet és a bádogozás felújítása, illetve javítása, valamint a statikai megerősítések. Ez alatt az idő alatt került sor a homlokzatok és a falképek kutatására és a falképek rögzítésére is. 1990-ben megkezdődött az ablakok javítása, illetve cseréje.
Az 1995-ig előirányzott további munkák: a belső nyílászárók felújítása, a szükséges tereprendezés, a homlokzatfelújítás, a falkép-restaurálások és a melléképületek rendbetétele. A felsorolt munkák folyamatban vannak, felgyorsításuk elsősorban az anyagi lehetőségektől függ.
A település lakói, az edelényi polgárok a jelenleg üresen álló épület idegenforgalmi célú hasznosítását tartanák kívánatosnak — ahogy ezt ön is megfogalmazta —, különös tekintettel a térségben kialakult helyzetre, a munkahely-lehetőségek csökkenésére. Ennek elvben — hangsúlyozni szeretném — sem műemléki szempontok, sem pedig az elidegenítésre vonatkozó tilalom nem lehet akadálya, mert mód van a bérleti szerződés megkötésekor mind a kastély állapotának, mind pedig a becsült helyreállítási költségeknek a figyelembevételére.
Megjegyezni kívánom, hogy az Országos Műemléki Felügyelőség már 1985-ben készíttetett terveket az idegenforgalmi funkciók megvalósítására, tehát itt nem a kezdeményező szándékkal van probléma, hanem éppen egy tőkeerős kül- vagy belföldi partner megtalálásával. Tehát sem kormányrendelet, sem más jogszabály nem tiltja vagy nem akadályozza meg abban az önkormányzatot, hogy bárkivel tárgyaljon a kastély hasznosítása ügyében, vagy tájékozódjon az érdeklődők funkcionális elképzeléseiről.
(16.00)
Úgy ítéljük meg azonban, hogy a jelenlegi helyzethez képest nem jelentene előnyt, ha az állam helyett az önkormányzat volna a tulajdonos, hiszen a település még a lassú ütemű állagvédelmi munkát sem tudná finanszírozni.
Természetesen műemléki szakmai kérdések eldöntésére vagy hasznosítási bérleti szerződés megkötésére az illető szakhatóság, valamint a jelenlegi kezelő nélkül nem kerülhet sor. De ez fordítva is igaz: semmilyen központi kezelői szervezet vagy szakhivatal nem hozhat tető alá életképes konstrukciót a település részvétele, szempontjainak ismerete és képviselete nélkül.
Tehát a fentiek értelmében célunk az, hogy mindaddig, amíg a település szempontjából is megfelelő hasznosításhoz megfelelő partnert találunk, a mindenkori pénzügyi lehetőségek függvényében folyamatosan haladjanak az állagvédelmi munkák, megállítva a további romlást.
Összefoglalva tehát: az edelényi Coburg-kastély állagvédelmi munkálatainak folyamatos elvégeztetése mellett keressük a megfelelő — várhatóan az idegenforgalmat szolgáló — rendeltetést az önkormányzattal egyeztetve, együttműködve. Az épületegyüttes eladásától eltekintve bármilyen más megoldás, tehát például tartós bérlet, finanszírozási konstrukció szóba jöhet a szükséges anyagi erő bevonására.
Mindezekre tekintettel kérem tisztelt képviselő urat, fogadja el válaszomat. Köszönöm szépen. (Taps.)
