TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ)
TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ)
TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Az illetéktörvény módosításával kapcsolatos kormány-előterjesztésről az SZDSZ álláspontját már elmondtam az általános vitában. Most, a részletes vita során a bizottsági üléseket csak vegyes érzelmekkel tudom értékelni és kommentálni. Öröm volt számomra, hogy a Kormány néhány fontos kérdésben magáévá tette javaslatainkat. Így megnyugvással vehetjük tudomásul, hogy a jelek szerint mégsem kerül bevezetésre három nagyon-nagyon fontos kérdés.
Az egyik: a 720 m2-es korlát bevezetése azokra a telkekre, azokra az építési telkekre, ahol a tulajdonos építeni szándékozik. A Kormány be akarta vezetni, hogy a 720 m2 feletti telkeknél illetékköteles legyen a szerzés.
(17.10)
Úgy tűnik, hogy a régi szabály megmarad, és az építési telkeknél, amelyek négy éven belül beépítésre kerülnek, továbbra sem kell illetéket fizetni.
Nagyon fontos kérdés volt, hogy a lakások cseréjénél, a lakások mobilitását elősegítően továbbra is csak a két lakás értékkülönbözete után kell majd illetéket fizetni.
Végül megnyugodhatnak azok az állampolgárok is, akik az új lakástörvény alapján akarják önkormányzati lakásaikat megvásárolni, mert ezekért a lakásokért — ugyanúgy, ahogy a jelenlegi időben —, továbbra sem kell vagyonátruházási illetéket fizetni. Remélem, hogy a szavazás során a Kormány álláspontja változatlan marad, és ezek a módosító indítványaink elfogadásra kerülnek.
Kevésbé örömteli kérdésekről is be tudok azonban számolni. Sajnálatos, hogy nem támogatta a Kormány a néhány nagyon lényeges módosító javaslatunkat, általában azokat a javaslatokat, amelyekkel mi továbbra is fönn akartuk tartani a jelenlegi szabályozást. Így a legnagyobb vita — és mi úgy érezzük, ez egy nagyon fontos kérdés — a vagyonátruházási illetéknek az emelése körül alakult ki, hallottuk a kormánypártiak részéről is — Zsupos Lajos részéről is —, hogy a vagyonátruházási illetéket bizony módosítani és emelni kellene. Ez ellen a szabad demokraták mindenképpen tiltakoznak.
A jelenlegi kulcsok szerint 5%-a visszterhes vagyonátruházási illetéknek a kulcsa. A kormányjavaslat szerint ez 10%-ra emelkedne. Úgy tűnik, hogy a Kormány támogatná Horváth Balázs képviselőtársamnak azt a javaslatát, hogy egy progresszív illetékkulcs alkalmazására kerülne sor, vagyis 4 millió forintig 2% lenne a lakás visszterhes szerzésének a kulcsa, és 4 millió forint fölött pedig 6%-ra emelkedne. Azt hiszem, hogy ez sem támogatható a mi részünkről. Gondoljunk arra, hogy öt-hat tagú család akar egy lakást vásárolni, pont azokat sújtjuk legjobban az illetékkel, akik nagycsaládosak, nagyobb lakáshoz akarnak jutni. Mi úgy gondoljuk, hogy ez a módosítás sem támogatható. Arról nem beszélve, hogy ez fiktív vételárak szerződésben való feltüntetésére vezetne. Arról nem beszélve, hogy mit jelentene a mezőgazdaság számára a 10%-os kulcs bevezetése.
Az általános vitában már elmondottam, hogy a tulajdonviszonyok rendezése tárgyában a földmozgások még csak igazán most várhatók. A mezőgazdasági termelőknek, ha földhöz akarnak jutni, kis farmergazdaságokat akarunk kialakítani, akkor most egyszerre csak 10%-os illetékkel kell megfizetni a tulajdonszerzésüket. Nem hiszem, hogy ez a törekvés támogatható, és nem hiszem azt sem, hogy ez a mezőgazdaságra pozitív hatással lenne. Remélem, hogy a kisgazdapárti képviselők is egyet fognak ezzel érteni, és a szavazásnál ez kifejezésre fog jutni.
A másik ilyen kérdés az öröklési és ajándékozási illeték kulcsainak a drasztikus emelése. Itt talán még elfogadható lenne a nem rokoni kapcsolatban lévő esetekben az ajándékozás és öröklés, bár én úgy gondolom, hogy aki megszerezte és kifizette az illetéket, elhalálozik, s ezt valakire ráhagyja, nem hiszem, hogy ezért olyan magas illetéket kellene fizetni. Arról nem beszélve, hogy a közeli hozzátartozók — a gyermek, szülő vonatkozásában — ezeknek az illetékkulcsoknak a csökkentése mindenképpen ildomos lenne. Ha nagyon vulgárisan akarom kifejezni, akkor tulajdonképpen ez egy újabb hullarablás, hogy az örökösnek egyszerűen újból ki kell fizetnie a magas illetéket, jóval többet, mint hogyha adásvétellel jutott volna hozzá.
Azt hiszem, hogy akkor megint jönnek a fiktív szerződések, amelyekben adásvétellel bonyolítják le ezeket az ügyleteket, és ez visszaidézi az elmúlt rendszert, és visszaidézi azt, hogy itt, ebben a Házban 1990-ben pontosan ez a Parlament volt az, amely azt mondta, hogy ezeket az ajándékozási illetékkulcsokat igenis helyére kell tenni. Most, két-három évvel később ezeket a kulcsokat föl akarjuk emelni. Azt hiszem, hogy ezek nem elfogadható tételek.
Végül a másik ilyen — bár ez aprónak tűnő dolog, de úgy gondolom, szintén ebbe a körbe tartozik — az ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó esetében, ha továbbértékesítésre vásárol lakásingatlant, akkor a javaslat egy évre ad számára illetékmentességet, ha egy éven belül értékesíti, akkor illetékmentes, ha egy éven túl, akkor nem. A mi javaslatunk szerint ezt a moratóriumot minimálisan két évre kellene felemelni, gondoljanak a gazdasági környezetre, gondoljanak a keresletre, kínálatra, az állampolgárok vásárlókészségére, és ha már egy vállalkozó abba fog bele, hogy megpróbálja az ingatlanpiacot, a lakáspiacot felélénkíteni, befektet és venne, akkor számára mindenképpen ildomos lenne megadni ezt a kétéves mentességet, hogy igazán tudjon gazdálkodni és merjen vállalkozni. Az egyéves korlátnak a beépítése mindenképpen hátráltatni fogja ezt. Azt gondolom, akik az egy évet előterjesztették, igazán nem ismerik az ingatlanpiacot, és nem ismerik az ezzel kapcsolatos viszonyokat.
A harmadik és utolsó kérdés, amivel szeretnék foglalkozni, az importilleték kérdése. Javaslatunk szerint az importilletéknek nem a mérséklését javasoltuk, hanem azt, hogy legyen egy engedélyezési, kérelmezési illeték. Ez eddig 1000 forint volt, ezt javasoltuk 2000 forintra felemelni, azonban a tényleges importilletéket — ezt a bizonyos 1%-ot — csak az engedélyezett árumennyiség után kelljen kifizetni. Gondoljanak képviselőtársaim arra, hogy a mai helyzetben kontingenseket állapít meg a Kormány különböző árucikkek behozatalára —, mondjuk egy autóról beszélek, akkor a vállalkozó elmegy és kér kontingenst, kér 100 autóra behozatali engedélyt, és kap 50-re, vagy egyre sem, vagy 50-re kér, és egyre sem kap. Ezután rögtön le kell róni az 1%-os importilletéket, és be kell fizetnie 1-2 millió forintot, amely az egész vállalkozását tönkreteheti azért, mert nem kapja meg az engedélyt.
Azt hiszem, magán az engedélyezési kérelmen lerovandó 2000 forint garancia, arányban áll azzal a szolgáltatással, amit nyújtanak, hogy esetleg kap egy kétsoros levelet, és azt mondják, hogy nem kap kontingenst, nem hozhatja be ezeket az árumennyiségeket, és sokkal tisztességesebb és méltányosabb lenne, ha megkapja az engedélyt arra a mennyiségre, akkor befizeti ezt az 1%-os eljárási illetéket.
Azt gondolom, ez is vállalkozásélénkítő volna, és ez a két szabály, amiről az előbb beszéltem, az ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó tekintetében és az importilleték kérdésében, ezek mind nem vállalkozóbarát intézkedések lennének, hogyha ezeket a Parlament elfogadná.
Szeretném, ha a Kormány a szavazásig megfontolás tárgyává tenné ezeket a módosító javaslatainkat, képviselőtársaimat, különösen pedig a kormánypártiakat kérem arra, hogy támogassanak minket ezekben a törekvéseinkben. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ padsoraiban.)
