SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Két témában szeretnék néhány szót szólni, az alkotmányügyi bizottságban történteknek megfelelően.
Az egyik kérdés a lakások és nem lakások céljára szolgáló helyiségeknek az önkormányzati tulajdonból való elidegenítésével kapcsolatos illeték kérdése. Ebben Török Ferenc terjesztett elő módosító indítványt 30-as sorszám alatt, és az alkotmányügyi bizottság kompromisszumos megoldást talált a 29-es sorszám alatt.
Itt néhány összefüggésre szeretném fölhívni a tisztelt Országgyűlés figyelmét. A hatályos jogszabály értelmében az önkormányzatok által elidegenített lakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek után nem kell jelenleg illetéket fizetni. A Kormány által előterjesztett tervezet ezt a mentességet megszüntette volna. Török Ferenc olyan módosító indítványt terjesztett elő, amelyik a jelenlegi illetékmentességet fenntartotta volna, az alkotmányügyi bizottság pedig egy olyan kompromisszumos javaslatot terjesztett elő, amelyik ezt az illetékmentességet a lakásoknál fenntartaná, a nem lakás céljára szolgáló helyiségeknél azonban nem. Nem akarok belemenni egy további finomításba, hogy az alkotmányügyi bizottság a haszonélvezetre is kiterjesztette a javaslatot — a lényeg tulajdonképpen most a két kör, a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek kérdése.
Fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy a lakástörvény meghozatalakor megállapított kedvezmények jelentősen csökkennek ezzel az utólagos módosítással. A Kormány eredeti előterjesztése szerint mind a két kategóriában 10-10%-os illeték bevezetésére kerülne sor. Most nem akarok belemenni abba, hogy Horváth Balázsnak van támogatott 8%-os javaslata; én most csak az eredeti kormány-előterjesztésről beszélek az egyszerűség kedvéért.
Ezt az illetéket a forgalmi érték után kell kifizetni. Ez mind a két kérdésben rendkívül lényeges, hiszen mind a lakásoknál, mind a nem lakás céljára szolgáló helyiségeknél kedvezményes, tehát csökkentett forgalmi ár alapján kellene az illetéket kifizetni, ugyanakkor az illetékalap — ezt tisztáztuk a Pénzügyminisztérium képviselőjével — a teljes, 100%-os forgalmi ár.
Feltétlenül fel szeretném hívni ezért a tisztelt Országgyűlésnek a figyelmét arra, hogy legalább az alkotmányügyi bizottságnak a módosító javaslatát mindenképpen támogatni kellene, hiszen ez legalább a lakásoknál fenntartaná a jelenlegi kedvezményezett helyzetet. A Török Ferenc-féle javaslat elbírálásánál azonban fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy az a bizonyos kedvezményezett 60%-os vételár, amelyre még ráadásul hosszú lejáratú hitelt is biztosítanak, tulajdonképpen nem ennyi lenne, hiszen a 100%-nak a 10%-a — vagy esetleg 8%-a, ha a Horváth Balázs-féle javaslat keresztülmegy — hozzájön ahhoz az árhoz, és ezt azonnal ki kell fizetni, hiszen ez illetékbevétel. Az illeték után a késedelemnél eléggé komoly bírságot kell fizetni és a részletfizetésnél is kamatot.
Tehát föl szeretném hívni a figyelmet, hogy a Török-féle javaslat tartaná fenn a jelenlegi állapotot, azt az állapotot, amelyet az Országgyűlés a lakástörvény megszavazásakor elfogadott — legalábbis a többsége. Ehhez viszont mintegy 10 vagy 8%-os emelést jelentene a mostani utólagos beépítés.
A másik kérdés fontosabb és lényegesebb. Török Ferenc foglalkozott az öröklési illetéknek a kérdésével. Fel szeretném hívni a tisztelt Országgyűlés figyelmét arra, hogy ennek a kérdésnek további következményei is vannak, nemcsak annyi, hogy itt most az Országgyűlés valamilyen formában újabb bevételeket szeretne szerezni a költségvetés eléggé feneketlen zsákja számára, amelyek nem hiszem, hogy különösebben befolyásolnák a költségvetési eredményt.
Török Ferenc már említette azt, hogy különösen a családon belüli örökléseknél rendkívül nagy terhet jelent az állampolgároknak, hogy az öröklési illetéket ki kell fizetni. Ezt még az sem pótolja, hogy a lakástulajdonnál megmaradna az öröklésnél az eddigi kedvezményes illetékkulcs. Gondoljon bele bárki, hogy ha valakinek egy közeli hozzátartozója meghal, és például földterület maradt utána — elsősorban a Kisgazdák figyelmét hívnám fel erre a kérdésre —, de egyéb olyan ingatlan után — amelyet a szülő után esetleg a gyerek örököl — sokkal többe kerülne az illeték a mostani kormány-előterjesztés értelmében, éppen kétszeresére emelkedne.
Feltétlenül gondolják meg azt, hogy ennek jelenleg nagyon komoly politikai következményei is vannak. Politikai következményei is vannak, hiszen én még emlékszem egy olyan választási gyűlésre '90-ből, amikor a velem szemben ülő MDF-es — akkor aktív — képviselő azt mondta, hogy a korábbi parlamentben indítványozta az öröklési illetéknek az eltörlését. Gondoltam, hogy reálisan soha nem fogják tudni keresztülvinni, de ez ott elhangzott. Az embereknek nagyon tetszett. Nem sokkal később bevezetett egy kedvezményes illetéket az Országgyűlés, és gondoljanak bele, hogy milyen hatása van annak, ha ezt az illetéket most egyszerre kétszeresére felemeljük, éppen a jelenlegi helyzetben.
Én azt hiszem, hogy az egész illetéktörvény-előterjesztés nagyon szerencsétlen. Igazából nem old meg semmit. Olyan többletbevételeket próbál szerezni, amelyek a költségvetési hiány mellett igazából nem sokat számítanak, ugyanakkor pedig az ország közérzetét kellemetlenül érintik.
(17.30)
Ezért általánosságban az illetéktörvénynek a mostani előterjesztése és ilyen formában való előterjesztése nem jó, rossz. Ezekben az érintett kérdésekben azonban nyomatékosan fölhívom a figyelmüket, hogy kellemetlen politikai feszültségeket teremthet az, hogy ilyen illetékemeléseket kívánnak bevezetni. Köszönöm szépen. (Taps.)
