KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP)
KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP)
KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Egy olyan indítvánnyal kapcsolatban szeretném képviselőtársaim figyelmét kérni, amelyik nem tartozik szorosan a benyújtott törvényjavaslathoz, mégis rendkívül fontos és aktuális. Vastagh Pál és Paszternák László képviselőtársaimmal javaslatot tettünk arra, hogy a Parlament biztosítsa a munkaügyi perekben a munkavállalók tárgyi költségmentességét törvényi szinten.
Mint képviselőtársaim ezt jól tudják, a tárgyi költségmentesség olyan kedvezmény, olyan jogosultság, amely a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyukra való tekintet nélkül megilleti, a munkavállalókra mindeddig teljes körben kiterjedt ez a jogosultság, tehát a munkavállalók munkaügyi pereikben költségmentesen kereshették igazságukat a bíróság előtt.
A most hatályos illetéktörvény néhány esetben, igen szűk körben, ezt a teljes körű tárgyi költségmentességet illetékfeljegyzési joggá szűkítette, tehát ha például egy munkavállaló rendkívül magas összegű végkielégítést perel, akkor a törvény az ő számára egy szűkebb kedvezményt, illetékfeljegyzési jogot biztosított. A munkavállalók tárgyi költségmentességét egy alacsonyabb rangú jogszabály, a 6/1986-os igazságügy-miniszteri rendelet biztosítja, amelyről éppen a közelmúltban tudtuk meg, hogy általános áttekintés, változtatás előtt áll.
(17.20)
Két héttel ezelőtt Paszternák László képviselőtársam a rendelet változtatásával kapcsolatban kérdést tett fel az igazságügy-miniszternek, és Isépy államtitkár úrtól e tárgyban a következő választ kapta — idézem —: "A felülvizsgálat során felülvizsgáljuk a tárgyi költségmentesség további szűkítésének lehetőségét, de a rendeletben részletesebben kívánjuk szabályozni a személyes költségmentesség engedélyezési eljárását is." Úgy gondolom, az államtitkár úr válasza egyértelmű. A válaszból kiderül, hogy az igazságügyi tárca az eddigi általános tárgyi költségmentesség helyett a munkavállalók számára személyi költségmentességet kíván biztosítani, ami azt jelenti, hogy jövedelmi és vagyoni viszonyuktól függően a rászorult mukavállalók továbbra is ingyen pereskedhetnek a munkaügyi bíróságok előtt.
Tisztelt képviselőtársaim! Azt hiszem, nem szorul külön bizonyításra, hogy ma Magyarországon a munka világában rendkívül nehéz helyzetben vannak a konfliktusba került munkavállalók. Nehéz helyzetben vannak azért, mert ha bírósághoz fordulnak, az állásukat érzik veszélyeztetve és nem alap nélkül. Nehéz helyzetben vannak azért, mert nem ismerik a jogaikat. Nehéz helyzetben vannak azért, mert nem ismerik a jogszabályokat, a jogszabályok állandóan változnak, a jogalkalmazók is nehezen igazodnak el ezeken a szabályokon; természetes, hogy a jog alanyai, a munkavállalók csak hosszú késéssel ismerik meg a rájuk vonatkozó szabályokat. És nehéz helyzetben vannak azért is, mert egyre több olyan munkahely van Magyarországon, ahol egyáltalán nincsen szakszervezet, nincsen szervezett erő, amelyik a munkavállalók törvény előtti képviseletét magára vállalná.
Mindezek után itt állunk egy olyan rendeletmódosítási tervezettel a közeli jövőben, amelyik a munkavállaló bizonytalanságát azzal is fokozza, hogy csak szegénységi bizonyítvány esetén engedélyezi számára az ingyenes munkaügyi peres eljárást. Indítványunkat a bizottságok megtárgyalták, és a jelen levő szakértők — az igazságügyi és a pénzügyi tárca képviselői — azt mondták, hogy nyitott kapukat döngetünk, hiszen a munkavállalók peres ügyeiben a tárgyi költségmentességet semmi nem veszélyezteti.
Kedves képviselőtársaim! Ha ez így van, ha az idézett és hivatkozott IM rendelet megváltoztatása során a munkavállalók tárgyi költségmentessége valóban nincsen veszélyben, akkor úgy gondolom, nincsen kockázata annak, hogy ebből az alacsonyabb szintű jogszabályból a tárgyi költségmentességet törvénybe emeljük át. Az általunk ajánlott megoldás egyébként a Polgári Perrendtartásról szóló törvény megnyitásával kívánja ezt a törvényi biztosítékot megadni.
Ha mégis más tervei vannak az igazságügyi tárcának, és a munkavállalók tárgyi költségmentessége a közeli jövőben személyi költségmentességre változna, akkor én úgy gondolom, hogy indítványunk esetleges elutasításával a Parlament is felelősséget vállal magára, hiszen ennek az indítványnak az elfogadásával törvényi garanciát kapnának a munkavállalók a munkaügyi perekben.
Mindezek alapján kérem képviselőtársaimat, hogy indítványunkat támogassák. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
