EKE KÁROLY, DR. a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezérszónoka:

Teljes szövegű keresés

EKE KÁROLY, DR. a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezérszónoka:
EKE KÁROLY, DR. a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Hallgattam a panaszáradatot ezzel a törvénymódosítással kapcsolatban. Én azonban meg merem mondani, hogy örülök a módosításnak, és rendkívüli módon örültem a szociális igazgatásról annak idején megszületett törvénynek is. Az MSZP vezérszónoka ugyan azt mondta, hogy az intézményi szociális rendszer kiépítését tartja rendkívül fontosnak, és hogy a változtatásukat tartaná időszerűnek.
Csak egy példán keresztül szeretném megmondani, hogy miért örülök annak, ha a gyermekeket az édesanyjuk neveli otthon. Többször is voltam szem- és fültanúja, hogy az osztályvezető elvtársnő annak idején azt mondta a takarítónőnek vagy a titkárnőjének: "Kedvesem, hány gyereke is van magának? Maga mossa el legszebben a poharakat, majd juttatunk magának egy kis pénzt." E helyett az intézményrendszer helyett én a legtermészetesebb rendszert tartom fontosnak és nagyon jónak, hogy az édesanyjuk nevelje otthon a gyermekeket, és az állam adja meg ehhez az anyagi feltételeket.
Azt is nagyon fontosnak és jónak tartom, hogy most 17000 vagy 18000 édesanya nevelheti az állam gondoskodásából, a szociális támogatásból a gyermekeit, és akkor sem vagyok kétségbe esve, ha ezt 45000-re tervezték, de egyelőre csak ennyinek jut ez a lehetőség. Remélem, hogy éppen a szociális igazgatásról szóló törvény keretében megtaláljuk a módját, hogy 45000, sőt annál is több, annak a sokszorosa legyen az olyan család, ahol az édesanyjuk neveli a gyerekeket.
(17.50)
Ez az egyik dolog, amit én úgy mondanék, hogy társadalmi megnyugvást okozott a törvénynek ez a lehetősége, és én attól se félnék, amitől a FIDESZ fél, hogy korlátlan joga van a miniszternek ebben a kérdéskörben. Nem is igaz, hogy korlátlan joga van, hiszen a háromgyerekes családokra van korlátozva a joga, és milyen jó dolog az, hogyha egy tragédia éri a családot, akkor ezzel a joggal tud a társadalom élni éppen a miniszter jogkörén keresztül.
Tehát én nem félnék ettől, és azt sem félnék hirdetni, hogy ez a mi társadalmunk eredménye, és reményeket kelt bennünk, jó hír és öröm azoknak, akik élvezhetik ezt.
A munkanélküliekkel kapcsolatban és az egész szociális igazgatással kapcsolatban általában mondom el a módosítást illetően, hogy úgy érzem, ezzel a módosítással közelebb kerül helyben a szereplőket ismerőkhöz ez a törvény, a törvény végrehajtása, hiszen ezt kértük. Én ismerek olyan postásokat, akik a munkanélkülisegélyt egyenesen a kocsmába vitték és ott osztották szét, és ismerek olyan esetet, amikor a fóliás nagygazda, aki öt munkanélkülit alkalmazott a fóliájában, maga is munkanélküli-segélyen volt.
Tehát pontosan azt érzem vagy érzékelem, hogy éppen a szociális igazgatás kezd közelebb menni azokhoz, akik ismerik a szereplőket, tudják a faluban, hogy ki a rászorult, ki az, akit nem illet meg ez a lehetőség, és gondolom, hogy ezzel a törvénymódosítással az önkormányzat is jobban érdekelt lesz, hogy hová teszi a pénzt. És bár meg kell, hogy mondjam, egyetértek azzal az ellenzéki felszólalóval, aki azt mondta, hogy nincs megfelelően megszervezve ez az ügy országosan, biztos, hogy nincs megszervezve, de ez a törvénymódosítás is lehetőséget nyújt, hogy jobban megszervezzék. Én bízom ebben, hogy jobban meg fogják szervezni a települési önkormányzatok, és a munkanélküliek jövedelempótló támogatása körében több embert fognak alkalmazni, munkával ellátni. És amit kifogásoltak, hogy tulajdonképpen hogy teremt, hogy eredeztet munkaviszonyt ez az egész lehetőség, az a véleményem, hogy természetesen a társadalombiztosítással kapcsolatos jogokat, jogosultságokat megteremti. Ez nagyon fontos dolog, nemcsak a nyugdíj szempontjából, hanem az egészségbiztosítás szempontjából is az illető számára.
A másik dolog a térítési díjak "rátáblázása" a vagyonra. Nekem is kétségeim vannak e körben, meg kell, hogy mondjam, igen sok idős emberrel találkozom fogadóóráimon, és ismerem a magyar ember mentalitását ebben a tárgykörben. Azt mondja, hogy "tíz körmömmel kapartam össze, és szeretném ezt a gyerekeimnek, az unokáimnak biztosítani".
Ha jön az a feltétel, hogy a segélyt kérni kell, mert nem gondoskodik róla a család, akkor inkább nem megy el a segélyért, hanem ő maga behúzódik a saját kis hajlékába és ott gyötrődik, szenved. Tehát ezt az oldalát is ajánlom, hogy vegyék figyelembe a törvény előterjesztői, mert nem lehet kívánni azt sem, hogy a lelkivilágát tegyük tönkre annak az idős embernek, akinek éppen a megnyugvását vagy a jobb életfeltételeit akarjuk előidézni vagy megteremteni.
A társadalmi szolidaritásnak a szülők eltartására vonatkozó tételét viszont mégiscsak helyesnek tartom, és amikor igénybe vesszük a társadalom lehetőségeit, ugyanakkor gondoskodni kell arról, hogy azok, akik nem teljesítik a kötelezettségüket — a tartási kötelezettségüket —, azok mégse örököljenek akkora vagyont, amekkora őket egyáltalán nem illeti meg, mert nem tettek eleget annak a legelemibb kötelezettségüknek, hogy a szülő eltartásáról — mint ahogyan a szülő kötelessége a másik oldalról a gyermek eltartása — gondoskodjanak.
Tehát ebből a szempontból én megfontolásra ajánlanám a törvénynek ezt a pontját. És még szeretnék itt egy olyan dolgot elmondani, amely a kereszténydemokrata frakciónak, a pártnak is az alapkövetelménye, ajánlata mindazoknak, akik igénybe veszik a segélyezést, hogy önmaga a segélyezett, a szociális ellátásban részesülő is tegyen meg mindent azért, hogy csökkentse a társadalmi ráfordítást, próbálja úgy felhasználni, úgy beosztani, úgy megszervezni a maga körüli életviszonyokat, hogy azt a leghatékonyabban tudja — amit a társadalom neki nyújtott — alkalmazni, és valamelyest önmaga is érezze a felelősséget azért, hogy a társadalom pénze, a társadalom jóindulata, szolidaritása segítség neki, és önmagán is próbáljon segíteni.
Én mégis szeretném felhívni az előterjesztők figyelmét arra, ami elhangzott már a másik oldalról is, hogy a Genfi Konvenciókkal, a Munkaügyi Világszervezet már Magyarországon is törvénybe iktatott paragrafusaival, pontjaival nehogy ellentétbe kerüljön ez a törvény. Kérném, hogy vegyék ezt figyelembe, és ilyen szempontból is még egyszer próbálják átvizsgálni a törvénymódosítás szövegét, hogy ilyen szempontból se essék kárunkra ez a módosítás, hiszen az a célja, hogy a társadalom egészének megnyugvást hozzon.
Én a szociális bizottság előadójaként ajánlottam a törvény megszavazását annak idején, és már az akkori beszédemben elmondtam, hogy biztos, hogy szükség lesz ennek a törvénynek a módosítására. Én biztos vagyok benne, hogy egy ilyen szociális jellegű törvényt nem lehet kőbe vésni, biztos vagyok abban, hogy ennek a törvénynek a további módosítására és az élet gyakorlatához igazítására a jövőt illetően is szükség lesz természetesen, tehát jót cselekszünk, jót teszünk, hogyha a módosításnak ezt a mostani előterjesztett formáját elfogadjuk. Én ezt ajánlom kedves képviselőtársaimnak. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem