LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP) Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetésének végrehajtása tárgyalása fontos azért, mert ellenőrzési lehetőséget teremt a Parlament számára a végrehajtásáról, és fontos azért is, mert az eredményekből, a folyamatokból következtetéseket vonhatunk le a jövőre vonatkozóan.
Én megvizsgáltam az 1992-es költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést, és abból is megállapítható, hogy az agrártörvénykezés, az agrárpolitika súlyos hibái sodorták a mezőgazdaságot ennyire mély válságba.
Miről van szó? Arról, tisztelt képviselőtársaim, hogy amikor a mezőgazdaság súlyos gondokkal, súlyos tőkehiánnyal küzd, milliárdok sorsa bizonytalan, milliárdok nem jutnak el azokhoz a termelőkhöz, vállalkozókhoz, akiknek azt szánták, és akiknek erre múlhatatlanul szükségük lett volna.
A kárpótlásról, a szövetkezetekről, az állami vagyonról intézkedő törvények olyan strukturális változásokat írtak elő, amit az erdészeti szakigazgatás jelenlegi rendszere nem képes követni, befolyásolni. A gazdálkodók — pénzügyi problémáik miatt — nem képesek teljesíteni az erdőfenntartási járulék befizetési kötelezettségeit, az átalakuló, széteső vagy jogutód nélkül megszűnő termelőszövetkezetek, állami gazdaságok kezelhetetlenek az alap bevételi forrása számára. Az erdőgazdálkodók megtagadták a járulékok fizetését, és az erdészeti alap is megtagadta a kifizetéseket. Ugyanis a felhalmozódott erdőfelújítási költségeket a szakágazat már nem tudja kigazdálkodni. Az alap működése csak az erdőgazdaságokra terjed ki.
Tisztelt Országgyűlés! Az ország erdei az FM-től függetlenítették magukat.
A földvédelmi alap ügye sem különb. A rekultivációs előirányzat 11%-a teljesült csupán, mert a szövetkezetek átalakulása és az állami gazdaságok privatizációja kapcsán előállt bizonytalan tulajdonosi helyzet sem kedvezett a rekultivációnak.
A halászatfejlesztési alap felhasználása a következő képet mutatta: felhasználás 57%, tartalék 43%. A vadgazdálkodási alap felhasználása még ennél is rosszabb: felhasználásra került az alap költségvetésének 52%-a, tartalékot képeztek annak 48%-ából.
Az FM-tárca kutatási alapja: az állami megbízásokra, kutatásokra 11 millió forint megtakarítás, amelylyel 18 millió tartalék keletkezett.
Úgy tűnik, hogy a többi területen — de különösen a kutatások terén — sem voltak képesek ösztönzésre érdemes célt találni. Vagy inkább talán maradjon meg a pénz, amíg a gazdaság nem áll át a kijelölt útra?
A szocialisták agrárprogramja alapján a költségvetés tárgyalásakor is elfogadhatatlannak tartottuk az állami támogatások ilyen mértékű elvonását. Különösen a feneketlen költségvetés foldozgatására, de hogy ez se kerüljön felhasználásra, el sem tudtuk képzelni.
Az FM központi letéti számla '92-ben nem más, mint egy zűrzavar — a hivatalos értékelés után —, a felhasználás 71%-a a szakember állami támogatásból átmenetileg szabad pénzeszközként értékpapír-vásárlásra fordítódott.
Összefoglalóan: a többmilliárdos erdészeti alap csak részlegesen működik, mert az erdészeti szakigazgatás jelenlegi rendszere nem képes követni, befolyásolni a strukturális változásokat. Szabadon vághatók az erdők, nem kap támogatást a telepítő.
A földvédelmi alap felhasználása '92-ben: földvédelemre 10%, értékpapír-vásárlásra 34%, tartalékképzésre 50%. Közben az ország és a Ház is a termőföldünkért és a természetvédelmi területeinkért érzett aggódással van tele. A szakember-támogatási alapból pedig a költségvetést finanszírozta gyakorlatilag az FM.
Tisztelt Országgyűlés! Az értékelés az önök feladata. Gondolkodjanak el azon, vajon a tehetetlenség az ok, vagy a korábbi struktúra szándékos ellehetetlenítését, vagy talán más célokat szolgált ez a mérhetetlen pazarlás?
Ha az agrárgazdaság támogatására fordítandó öszszegeket vizsgáljuk meg, akkor sem találunk másikat. Én részletes kigyűjtést készítettem, és megállapítottam, hogy közel 2 milliárd forinttal rövidítették meg a mezőgazdaságot azzal, hogy a költségvetési törvényt nem hajtották végre.
(17.50)
Két konkrét példa ennek a súlyát bemutatandó. Ebből a pénzből megakadályozhatták volna a sertésárak katasztrofális csökkenését 2 millió darab sertés felvásárlásánál a legkritikusabb időben, vagy ez a pénz elegendő lett volna tavaly ősszel az országban bevetett valamennyi búzaföld tisztességes megműtrágyázására. A következmények az idei termelés eredményeiből és a falvak lakóinak életében, sajnos, súlyosan mérhetők.
Azt javaslom, hogy ne emeljék a '92-es zárszámadást törvényerőre az elmondottak alapján. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)
