KATONA BÉLA, DR. (MSZP)
KATONA BÉLA, DR. (MSZP)
KATONA BÉLA, DR. (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én a részletes vita kialakult menetrendjének megfelelően mindössze egyetlenegy kérdésről szeretnék beszélni. Nevezetesen: az idegenforgalomért szeretnék lobbyzni.
Elmondanám, hogy nem vagyok közvetlenül érdekelt, mert se szállodám nincsen, se vendéglőm, sőt igazgatótanácsi vagy felügyelőbizottsági tag sem vagyok egyetlenegy idegenforgalmi szervezetnél. De egyrészt néhány képviselőtársammal együtt részt veszünk az idegenforgalmi koordinációs testület rendszeres ülésein, ahol talán a többi képviselőtársamnál tisztább képet kaptunk az idegenforgalom lehetőségeiről, gondjairól és jelenlegi problémáiról. Másrészt pedig a költségvetéssel kapcsolatban kapott rengeteg anyag között vettem a fáradságot és elolvastam mindazt, amit az idegenforgalmi szervezetek és az Idegenforgalmi Hivatal a képviselőknek megküldött.
Persze, amikor az ember egy ágazat mellett akar lobbyzni, akkor előtte végig kell néznie, hogy tulajdonképpen hasznos-e ez az ágazat a nemzetgazdaságnak? Én úgy gondolom, hogy igen. Hiszen küztudott, és valamennyien olvashattuk, hogy az idegenforgalom jelenleg a magyar export 20%-át adja. 3 milliárd forint körül van az éves bevétele. '89 és '92 között megnégyszereződött az idegenforgalmi bevétel. És ha figyelembe vesszük a többi adatot, akkor látszik, hogy ez a legdinamikusabban fejlődő magyar ágazat volt ebben az időszakban.
Azt hiszem, hogy azt nem kell külön részleteznem, mert ez is benne volt minden nekünk megküldött anyagban, hogy milyen kiemelkedő az idegenforgalom devizakitermelési mutatója. Talán arról sem kell hosszabban beszélnem, mert az is elég közismert tény, hogy az idegenforgalomnak egy igen jelentős multiplikátor hatása van, egy szállodai férőhely körülbelül hét embernek teremt munkaalkalmat az országban. Természetesen akkor, ha ebben a szállodai férőhelyben vendég is van.
És utoljára, de nem utolsósorban azt is el szeretném mondani, hogy az idegenforgalom nagyon fontos az értékek megőrzése szempontjából. A természeti értékek és a kulturális értékek megőrzése szempontjából. Hiszen nyilvánvaló, hogy amikor idegenforgalmat akarunk csinálni, akkor pontosan ezek azok, amiket el tudunk adni. Ezek azok, amiért idejönnek a külföldiek Magyarországra.
Ha most akkor eldöntöttük, hogy igenis, az idegenforgalom hasznos az ország számára, akkor meg kell nézni, hogyan alakul ennek az iparágnak a jelenlegi helyzete. Egyrészt megszűnt az a bizonyos legvidámabb barakk elnevezéssel illetett korszaka Magyarországnak, az a geopolitikai helyzete, amikor Keletről is sokan jöttek Magyarországra turistaként, mert itt az áruházakban be lehetett vásárolni, és Nyugatról pedig sokan jöttek ide Magyarországra turistaként egyszerűen csak azért, hogy mégis a vasfüggöny mögé jöttek, és tiszta volt a fürdőszoba, és lehetett a vendéglőben tisztességes vacsorát is kapni.
Ez a kiemelt helyzete Magyarországnak 1992—93-ban megszűnt. Magyarország a többi közép-európai országgal került versenyhelyzetbe az idegenforgalom területén. Ausztriával, Szlovéniával, Lengyelországgal, Csehországgal, és amíg ezek az országok ebben az időszakban, ebben a kiéleződött versenyidőszakban növelték a költségvetési támogatást az idegenforgalom számára, addig Magyarországon ez csökkent.
Szeretném elmondani, hogy Ausztria körülbelül 100 millió dollárt költ évente állami pénzből az idegenforgalmi propagandára. Lengyelországban ez 40 millió dollár. Csehországnál 28 millió dollár. S ezzel szemben a magyar költségvetésben a költségvetési pénzből két éve még 1 milliárd forint volt, idénre 500 millió volt, és a jövő évi költségvetésben nulla forint szerepel közvetlen költségvetési támogatásként.
Tudomásul kell venni, hogy ma az ország abban a helyzetben van, hogy az idegenforgalom automatikusan tovább nem növekedik. Ha nem tud kellő ráfordítást biztosítani többek között az állam is, hiszen nemcsak az ő feladata, akkor nemcsak hogy növekedés nem lesz a magyar idegenforgalomban, hanem jelentős visszaesés várható a következő időszakban.
(10.00)
Persze fölmerül az a kérdés, hogy vajon az idegenforgalom egy válságidőszakban egyáltalában növekedhet-e. Erre szeretném elmondani — s ez is benne van a nekünk megküldött anyagokban sok helyen —, hogy nagyon gyors a megtérülése az idegenforgalomnak. Természetesen nem a szállodaépítésnek, hanem annak az idegenforgalmi propagandának — összeomlott propagandának —, amely Magyarországra a külföldieket idehozza.
Szeretném elmondani, hogy sokkal kevesebb az idegenforgalom korlátja, mint a kereskedelmi korlátok. Amikor a Közös Piac nem engedte be a magyar sertéstermékeket, akkor a Magyarországon lévő közös piaci vendégek nyugodtan megették a vendéglőkben a nagy adag pörkölteket és töltött káposztákat, és ehhez még nem nekünk kellett fizetni az áru kiutaztatásának költségét, hanem az saját pénzen jött ide, és itt mindenféle gond nélkül elfogyasztották ugyanazt, amit ebben az időszakban nem tudtunk exportálni a közös piaci országokba.
Szeretnék arra is egy mondattal utalni, hogy éppenséggel egy gazdasági válságidőszakban az idegenforgalomnak lehet stabilizáló szerepe. Erre nagyon sok példát láttunk, Görögországtól kezdve Törökországon keresztül Spanyolországig. Úgy látom, hogy a magánvállalkozók az idegenforgalommal kapcsolatban szintén úgy gondolkodták, hogy igenis egy ilyen válságos időszakban is érdemes ebbe fektetni, hiszen tudjuk, hogy rengeteg magánpanzió, vendéglő és rengeteg magánvállalkozás indult az utóbbi időkben az idegenforgalommal kapcsolatban. Ezeknek a vállalkozásoknak a jövője, a léte is függ attól, hogy mi itt a képviselőházban hogyan döntünk a következő szavazásoknál.
Tudomásul kell venni, hogy európai országban állami hozzájárulás nélkül, állami részvétel nélkül tisztességes idegenforgalom nem működhet. Természetesen nem arra gondolok, hogy az állami tulajdonos maradjon meg az idegenforgalomban, hiszen messze amellett vagyunk, hogy a tulajdonosi szerepét az államnak itt is a lehető leggyorsabban föl kell számolni. De a feltételalakító, a koordináló és a szponzoráló szerepét az államnak semmi más nem tudja helyettesíteni.
Az idegenforgalom ugyanis egy nagyon bonyolult működési rendszer: az állam, a régiók, a városok vagy üdülőhelyek és a vállalkozók nagyon szoros együttműködésén alapul az idegenforgalom szervezete, és ezek nem helyettesíthetik egymást, ezek egymásra épülő építőkockák, és ha ebből kihúzzuk az egyiket, nevezetesen az államot mint szereplőt, akkor össze fog dőlni az egész rendszer.
Szeretném fölhívni a figyelmet, hogy az országpropagandát és az ország image-ének a kialakítását elsősorban állami pénzekből és állami feladatként kell megvalósítani. Nemrég Horváth Miklós képviselőtársammal volt lehetőségünk Londonban néhány idegenforgalmi szakemberrel tárgyalni. Többek közt elbeszélgettünk Ausztria londoni kirendeltségvezetőjével is, mert ott ilyen is van. Elmondta, hogy nem telik el egyetlenegy nap sem Angliában, amikor Ausztriáról egy jó hír valamelyik jelentős napilapban, tv-ben vagy rádióban ne jelenne meg, és ők ezt tekintik saját munkájuk legfontosabb részének, hogy Ausztriáról olyan képet alakítsanak ki az angolokban, ami vonzza a szemét, vonzza a fülét, vonzza az érdeklődését az angoloknak Ausztria felé, utána jönnek majd az utazási irodák, amelyek a konkrét szerződéseket megkötik. És ugyanaznap délután beszélgettünk az angol turistaszervezetek főtitkárával, 9000 gazdasági szervezetet tömörít ez a turistaszervezet, s megkérdeztük tőle, hogy: mondja kedves főtitkár úr, mit tud a magyarországi expóról? És ez a főtitkár azt mondta, hogy semmit. Én azt hiszem, hogyha idáig nem tudunk eljutni, hogy két, két és fél évvel az expo előtt egy ekkora szervezet főtitkárának legalább fogalma legyen arról, hogy Magyarországon expo lesz 1996-ban, ez óriási hiba, és ennek a hiányosságai több millió dollárban mérhetőek lesznek a következő időszak idegenforgalmi bevételében.
Természetesen az idegenforgalom finanszírozásának minimum három lábon kell állnia. Egyszer a költségvetés hozzájárulása, másodszor a régiók és az önkormányzatok befizetései, és harmadszor azok a vállalkozók, akik az idegenforgalomból élnek.
Ezzel szemben az idei költségvetés beterjesztése ezt a három lábon állást legalábbis elfűrészelte, megrongálta, hiszen megszüntette az állami költségvetést, a vállalkozók befizetéseit, az úgynevezett idegenforgalmi adót a korábbinak a háromszorosára emelte volna, amely azt jelentette volna, hogy ezeknek a vállalkozóknak a többsége az amúgy is recessziós idegenforgalmi időszakban tönkrement volna.
Történtek változások a költségvetési vita első menete során. Az egyik változás az, hogy ezt a háromszoros emelést kétszeresre mérsékelte egy képviselőtársam javaslata alapján a Parlament. Ennek én örülök, ezért a még jelenleg fennálló és ugyanilyen javaslatot tartalmazó módosításomat a 13896-os számon ezennel viszszavonom. Másrészt pedig történt az a változás, amelyről Sóvágó László képviselőtársam itt az első hozzászólóként beszélt, hogy az idegenforgalmi alap feltöltését olyan módon próbálja a Kormány biztosítani, hogy az önkormányzatoknak adott idegenforgalmi pénz 40%-át be kell fizetniük az idegenforgalmi alapba.
Most ezzel nekem két problémám van. Egyrészt ezzel a megoldással az idegenforgalom számára rendelkezésre álló pénz egy fillérrel nem fog növekedni, csak az a különbség, hogy amit eddig az önkormányzatok használtak, annak egy részét most az idegenforgalmi alap használja föl.
Másodszor, és ez még veszélyesebb dolog a jövőre nézve: ezt az idegenforgalmi adóval együtt kell befizetni az idegenforgalmi alapba. Szeretném fölhívni a figyelmet, hogy az idei évben is az történt, hogy az idegenforgalmi adó tervezett 500-valahány milliós befizetési elképzeléséből november közepéig mindössze 120 millió forint folyt be az idegenforgalmi alapba. Miután most már az egész pénz ezen a csatornán kerülne az idegenforgalmi alapba, ez azt jelenti, hogy az oda befolyó pénzek teljesen bizonytalanokká válnak, legjobb esetben is ciklikus lesz a beérkezésük, hiszen nyilvánvaló, hogy valamikor tavasz végén, nyár elején indulhat meg jelentősebb befizetés, és nagy valószínűséggel a tervezettnél jóval kevesebb pénz fog bejönni.
Ezért én azt javaslom, és egy módosító indítványban tegnap benyújtottam a Parlamentnek, hogy a korábbi 500 milliós emelést — amelyet az eredeti javaslatomban terveztem az idegenforgalom számára — lecsökkentve legalább 200 millió forintot szavazzon meg a Parlament a költségvetésből az idegenforgalmi alap számára. Mert ez az a minimális összeg, amely egyáltalában ennek az alapnak, ennek az Idegenforgalmi Hivatalnak és a magyar idegenforgalmi propagandának a folyamatos működéséhez szükséges.
Ezt a 200 millió forintot természetesen a költségvetési vita második fordulójának megfelelően fejezeten belüli átcsoportosítással szeretném rendelkezésre bocsátani. De nagyon kérem képviselőtársaimat, hogy gondoljanak bele, hogyha az export drasztikus visszaesése után az idegenforgalmi bevételeink is ilyen drasztikus visszaesést fognak elszenvedni, mondjuk, 1994-ben, az milyen következményekkel lehet a magyar fizetési mérlegre, és kérem, hogy ezt a minimális 200 millió forintot az idegenforgalom számára szavazzák meg. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps.)
