ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Kormány által önök elé terjesztett törvénytervezet elfogadását a mindannyiunk által ismert megrázó események teszik szükségessé. A délszláv válság háborúvá alakult, és ennek kapcsán az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatokat hozott a Jugoszláv Szövetségi Köztársasággal szemben alkalmazható szankciókról. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa az 1993. április 17-én kelt 820-as számú határozata, mely a béketervnek a boszniai szerb fél által történő elutasítása miatt született, összefoglalja és kiegészíti az ebben a tárgykörben korábban már meghozott határozatokat és ezekben a határozatokban előírt szankciókat.
Az ENSZ alapokmányának 25. cikke szerint a tagállamok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Biztonsági Tanács határozatait az alapokmánynak megfelelően elfogadják és végrehajtják. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa - az előbb már említett - 820-as számú határozatában olyan intézkedéseket ír elő, amelyeket a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezései alapján csak törvényi szabályozás útján lehet végrehajtani.
(17.20)
Ezért az 1993. május 5-én hatályba lépett 65/1993. számú kormányrendelet a Biztonsági Tanács határozata egyes pontjainak alkalmazását rendeli el, míg a többi pont vonatkozásában a törvényi szintű szabályozás megteremtése iránti intézkedések megtételét írja elő.
Az 1993. május 7-én keletkezett 73/1993. számú kormányrendelet a Biztonsági Tanács határozatának törvénynél alacsonyabb szinten szabályozható intézkedései tárgyában konkrét rendelkezéseket tartalmaz. Ez a kormányrendelet május 7-én lépett hatályba. Alapvető érdek fűződik azonban ahhoz, hogy a Biztonsági Tanács által előírt súlyos korlátozásokat minél rövidebb ideig szabályozza törvénynél alacsonyabb szintű jogszabály.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságra vonatkozó határozatai végrehajtásáról szóló törvényjavaslat mielőbbi elfogadása szükséges, hiszen ellenkező esetben a Magyar Köztársaság nem tesz eleget nemzetközi kötelezettségének.
Ezenkívül a törvényalkotást indokolja az a körülmény is, hogy a Biztonsági Tanács határozatainak szabályrendszere egyre kevésbé áttekinthető, és azok terminológiája a magyar jogalkalmazásban és jogalkotásban időnként nehezen értelmezhető. A Kormány által a tisztelt Országgyűlés elé terjesztett törvénytervezet részben a 73/1993. számú kormányrendeletben foglaltakat tartalmazza, részben pedig ezt kiegészíti jogkorlátozó és büntető rendelkezésekkel.
A javaslat a Magyar Köztársaság területén működő jugoszláv szervezeteket, természetes személyeket, jugoszláv érdekeltségű vállalatokat és az azokkal gazdasági kapcsolatban álló belföldi és külföldi természetes és jogi személyeket érinti oly módon, hogy az egyes rendelkezések nem azonos személyi körre vonatkoznak. Így például a jugoszláv szervezetek pénzeszközeit zárolja, és megtiltja részvételükkel gazdasági társaság alapítását. A már meglévő gazdasági társaságok tevékenységét korlátozza, a 100%-os jugoszláv tulajdonú, magyarországi székhelyű vállalatok tevékenységét felfüggeszti. A pénzeszközök zárolása nem vonatkozik a készpénzkifizetésekre a természetes személyek forintszámlájáról, illetve bizonyos korlátok között a devizaszámlájáról. E rendelkezés célja annak megelőzése, hogy a pénzhiány a hazánkban tartózkodó jugoszláv állampolgárokat bűncselekmény elkövetésére indítsa.
A javaslat áruszállítási tilalmat rendel el Jugoszlávia vonatkozásában, és kiszélesíti az eljáró szervek hatáskörét. Lehetővé teszi a szabályokat sértő jármű és szállítmány lefoglalását. Kizárja a kártérítési felelősséget az ezen törvény és a korábbi kormányrendeletek alapján okozott károkért.
A javaslat fontos eleme, hogy a Büntető Törvénykönyvet új, nemzetközi jogi kötelezettség megszegése elnevezésű tényállással egészíti ki. A tervezett új bűncselekményt az követi el, aki olyan gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tilalmat szeg meg, amelyet jelen esetben ez a törvény határoz meg. Amennyiben pedig a jövőben hasonló nemzetközi szituáció adódna, úgy újabb törvények állapítják majd meg a tilalmak körét. E törvényi tényállás megalkotására mindenképpen szükség van, mivel a hatályos Büntető Törvénykönyvben nevesített és szóba jöhető bűncselekmények közül, így például a devizagazdálkodás megsértése, csempészet, vámorgazdaság, engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység, a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség megszegése, egyik sem fedi teljes mértékben az embargó megsértésének azon formáit, amelyek ellen büntetőjogi eszközzel kell fellépni. Az új tényállást a törvényjavaslat a Btk. 16. fejezetében, a közrend elleni bűncselekmények közé, a terrorcselekmény után és a légi jármű hatalomba kerítése elé iktatja be, ezzel is érzékeltetve a cselekmény súlyát és jellegét. Minősített esetként szerepel az erőszakkal és a hivatalos személyként történő elkövetés, valamint 5-10 évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel fenyegeti a javaslat a fegyveres, valamint a katonai célú felhasználásra szánt termék kereskedelmével összefüggésben történő elkövetést.
A törvényjavaslat az előkészületet is büntetni rendeli. A 3 éves büntetési tétel véleményünk szerint önmagában is kellő visszatartó hatást fejt ki. E tényállás megfelel annak a két szempontnak, amelynek együttesen kell érvényesülnie. Egyrészt a tényállásnak illeszkednie kell a magyar büntetőjog rendszerébe, másrészről pedig eleget kell tennie a Biztonsági Tanács által meghatározott intézkedési kötelezettségnek is.
Hangsúlyozni szeretném, hogy a törvényjavaslat a Biztonsági Tanács határozatának korlátai között figyelembe vette a Magyar Köztársaság hosszú távú érdekeinek védelmét, továbbá a humanitárius szempontokat, s erre tekintettel biztosít a tervezet kivételt például a bankszámlák zárolása alól gyermektartásdíj, illetve nyugdíj folyósítása esetén. Az elmondottakra tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést a javaslat elfogadására. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
