BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az a rövid, de tartalmában jelentős törvénymódosítási javaslat, amely a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló 1990. évi IV. számú törvényt módosítaná, annak is a 7. §-át, azt célozza, hogy a katonai szolgálatot teljesítő személyeknek a katonai létesítményeken belüli közösségi vallásgyakorlását tiltó rendelkezés feloldásra kerüljön.
Úgy gondoljuk, és a lefolytatott vita alapján azt hiszem, nyugodtan kijelenthetem, hogy a többségi véleményt tolmácsolhatom, hogy álláspontunk az önökével egyezően, indokolatlanul szigorúnak tekinti azt a szabályozást, amelyet 1990-ben a törvény bevezetett. Ugyanis a katonai szervezet működési rendjével a közösségi vallásgyakorlás - megfelelő keretek között megvalósítva - összeegyeztethető, ezért az semmiképpen sem veszélyezteti az ország védelmi képességét.
A javaslat ezért a törvény módosításával lehetővé teszi mind az egyéni, mind pedig a közösségi vallásgyakorlást a katonai szolgálatot teljesítő személy részére.
(18.00)
Ugyanakkor azt is meghatározza a javaslat, hogy ez a jog - gyakorlását tekintve - a katonai szolgálat sajátosságaival összefüggő korlátozást kell, hogy szenvedjen, korlátozásra kell, hogy szoruljon. Nevezetesen, hogy a vallásgyakorlásra a katonai szervezet működési rendjével és a honvédelmi kötelezettség teljesítésével összhangban kerülhessen csak sor.
Azok a képviselői módosító javaslatok, amelyek a Kormány által előterjesztett javaslathoz benyújtásra kerültek, tulajdonképpen közös jellemzőként azzal foglalhatóak össze, hogy elfogadják-e a koncepcióját a törvényjavaslatnak, vagyis egyetértenek azzal, hogy a katonai szervezeten belüli vallásgyakorlás korlátozásának iránya a javaslat szerinti iránynak megfelelő kell, hogy legyen.
Hangsúlyozzák ezek a módosító javaslatok, hogy a jogosultság tényleges hatályosulásához további jogi szabályozás szükséges. Mi ezzel egyetértünk, és ki is fejtettük a bizottsági vitákban, hogy érdemben további jogi szabályozás indokoltságát mi magunk sem tartjuk szükségtelennek. Ugyanakkor ennek az igénynek ebben a javaslatban való megfogalmazását nem támogatjuk.
Úgyhogy a tisztelt Parlament jóváhagyását kérve azt tudjuk itt most kijelenteni, hogy a részletes szabályok semmiképpen nem helyezhetők el a honvédelemről szóló törvényben, mert ez a törvény a honvédség szervezeti felépítését és annak társadalmi helyét szabályozza. De természetesen jogi szabályozást igényel a részletek megfelelő szabályozása.
Ami a javaslatok kritikáját illeti, szeretném végezetül megemlíteni, hogy a vallásgyakorlás rendjét amúgy sem lehet a tisztelt Parlament bármilyen legmagasabb szintű jogforrásával szabályozni, hiszen félreérthető lenne. A vallásgyakorlás rendje nyilván az egyházak belügye, semmilyen körülmények között nem képzelhető el, hogy törvény szabályozza az egyházak belügyét, csak a vallásgyakorlás szervezeti kereteit, illetőleg annak feltételeit szabályozhatja.
Erre tekintettel kérem, hogy a javaslat Kormány által támogatható, módosító indítványokkal bővített formáját szíveskedjenek elfogadni. (Taps.)
Határozathozatal
