MORVAY ISTVÁN, DR. belügyminisztériumi államtitkár:
MORVAY ISTVÁN, DR. belügyminisztériumi államtitkár:
MORVAY ISTVÁN, DR. belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Elérkeztünk a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló törvényjavaslat parlamenti döntési mechanizmusának utolsó szakaszához, a szavazáshoz.
Mint ismeretes, a központi költségvetés a társadalom szempontjából kiemelt helyi önkormányzati fejlesztéseket támogatással ösztönzi. A központi támogatási rendszer 1991 óta működik. A korábban a megyei tanácsok által támogatott, folyamatban lévő helyi, tanácsi fejlesztések sokfélesége miatt az önkormányzati törvényben címzett és céltámogatások néven létrehozott támogatási intézmény nem funkcionálhatott rendeltetésszerűen.
Magának a támogatási rendszernek a kialakítására és törvénybe foglalására csak most, a korábbi beruházási folyamatok lezárásával van mód. A tekintetben, hogy a címzett és céltámogatások intézménye az elmúlt két évben milyen eredményes volt, néhány számot tartok szükségesnek ismertetni.
Elég, ha csak arra gondolunk, hogy 600 darab, egészségre ártalmas ivóvizű település száma – éppen a címzett és céltámogatások eredményes felhasználásának következtében – mostanra 137-re csökkent, valamint 2300 iskolai tantermet sikerült mind ez idáig megvalósítani. A kormányprogram által felmért mintegy 640 – országosan hiányzó – tornateremből az önkormányzatokban már 450 megvalósult, illetőleg megvalósulás alatt áll.
Tisztelt Ház! A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló törvényjavaslat, a központi támogatás nyújtásának eddigi tapasztalatait is hasznosítva, átfogóan, hosszabb távra kívánja szabályozni a központi támogatás igénybevételének feltételeit, a döntés-előkészítést, a döntést, a finanszírozást, az elszámolást és az ellenőrzést szolgáló alapelveket és 3 évre a céltámogatással megvalósítható önkormányzati fejlesztések körét.
A javasolt támogatási rendszer kiiktatja az igénybejelentéssel, -feldolgozással és az ezt követő törvényalkotással összefüggő, eddig évenként ismétlődő mechanizmust. Ennek következtében az önkormányzatok egy célhoz a továbbiakban csak egy alkalommal nyújtanak be igényt, és a döntés a beruházás teljes időszakára vonatkozik. Megvalósítható továbbá a címzett támogatásoknál a kétlépcsős döntési rendszer, ami megkíméli az önkormányzatokat a beruházások tervezésével összefüggő fölösleges kiadásoktól. Előzetes kormánydöntés fogja ugyanis tájékoztatni az önkormányzatokat arról, hogy mely igényeket terjeszti támogatólag az Országgyűlés elé.
Nagyon fontos új elem az eddigi működéshez képest az, hogy az állami költségvetésből származó pénzeszközök felhasználása az önkormányzatok számlavezető bankjain keresztül történik, azon szabályok alkalmazásával, amelyeket a Parlament a törvényjavaslatban és a támogatások igénybevételének feltételeként állapít meg.
A központi támogatások igénylése – minden éves költségvetés készítését megelőzően – egy éven keresztül, folyamatosan történhet úgy, hogy az igénybenyújtás határidői az államháztartási törvénnyel összehangoltak.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat általános vitájában többen szóvá tették, hogy e törvényjavaslat nem oldja meg a területfejlesztés szabályozását. Ez így van, de nem is ez a törvényjavaslat célja. A területfejlesztés általános társadalmi prioritásainak megfelelően azonban tartalmazza azokat a szükséges szabályokat, amelyek egyfelől a történelmi elmaradottság felszámolásához nyújtanak segítséget, másfelől pedig egyértelműen preferálják a kistelepülések fejlesztési gondjainak megoldását.
(17.00)
Ennek érdekében a törvényjavaslat új intézményt alkot, céltámogatási kiegészítő keret néven. Ez lehetővé teszi az elmaradott települések számára a céltámogatásoknál minden esetben szükséges saját erő egy részének vagy egészének a központi támogatásból való nyújtását. Az igények benyújtásának feltételei között pedig a vízgazdálkodás területén a községi fejlesztések támogatási aránya magasabb, mint az önkormányzaté.
Természetes velejárója volt a rendszerváltozásnak, hogy gyakorlatilag az ország minden településén élők létrehozták saját önkormányzatukat. Mint közismert, az önálló politikai lét mellett az önálló gazdálkodás feltételei is megteremtődtek ezen települések számára.
Sok borúlátó jóslattal ellentétben, valamennyi önkormányzat – a legkisebbek is – stabil gazdálkodási feltételek között élnek. Ez az elaprózottság azonban ellentmond a hatékony gazdálkodás követelményének, hiszen olyan körülmények között is felmerül az önálló intézmények létrehozásának igénye, amikor az egybevevők alacsony létszáma miatt annak működtetése nagyon sokba kerül.
Ezért, nem csorbítva az ilyen igények kielégítésének lehetőségét, a törvényjavaslat magasabb támogatási aránnyal ösztönzi a közös fejlesztéseket.
Tisztelt Országgyűlés! A támogatási rendszer kialakításának és működtetésének kétségkívül legnagyobb feszültségpontja a céltámogatások esetében az önkormányzati igényekhez kötődő alanyi jog és az éves költségvetési lehetőségek viszonya.
Ezt a törvényjavaslat úgy oldja fel, hogy megtartva az alanyi jogot, a mindenkori éves fedezeti lehetőségektől függően, az éves költségvetési törvény megalkotása során a célok sorolásáról, szűkítéséről, egyes célok esetében a fedezet következő évben történő biztosításáról dönthet az Országgyűlés.
Tisztelt Ház! Röviden szeretném tájékoztatni a tisztelt képviselő hölgyeket és urakat arról, hogy a törvényjavaslat bizottsági vitája milyen kérdéseket érintett. A törvényjavaslat fontosságát az országgyűlési viták során valamennyi hozzászóló képviselő elismerte. A törvényjavaslathoz az országgyűlési képviselők és bizottságok mintegy 70 módosító indítványt nyújtottak be. A javaslatok – jellegüket tekintve – három csoportba sorolhatók.
Az első csoportban azok a javaslatok vannak, amelyek a törvény szövegének érdemi módosítását jelentenék. Ilyenek például a címzett támogatási igények lehetőségeinek szűkítését, az ezer fő alatti települések közös beruházása esetén az eredetileg javasolt 10% helyett 20% többlettámogatás nyújtását, a céltámogatások jegyzékének közzétételét, az önkormányzati érdekszövetségek egyetértési jogának érvényesítését, a központi költségvetés védelme érdekében a célok körének szűkítését, sorolását megfogalmazó normaszöveg elhagyására irányuló javaslatok.
A második csoportba azok a javaslatok tartoztak, amelyek szövegpontosítást tartalmaznak.
A harmadik csoportba azok a javaslatok sorolhatók – és ez volt a legtöbb –, amelyek az 1993–95. években támogatandó célok körét szándékoznak bővíteni és/vagy a támogatás mértékét növelni.
A javaslatok alapján gyakorlatilag az önkormányzati szféra egész területe támogatandó céllá válna. A javaslatok bizottsági vitái befejeződtek. A bizottsági üléseken a javaslatok közül egyetértettünk mindazokkal, amelyek pontosították a normaszöveget, szorgalmazzák a támogatási igények lehetőségeinek szűkítését, illetve preferálták a kistelepülések támogatási igényét.
Nem támogattuk azokat a javaslatokat, amelyek az önkormányzati törvényben meghatározottaknak ellentmondva, az érdekszövetségek egyetértési jogához kívánták kötni a céltámogatási igények kielégítését vagy korlátozni szándékozták az önkormányzatok megállapodáson alapuló magatartását.
Végül ugyancsak nem támogattuk a célok körét bővítő, illetve a támogatás mértékét növelő javaslatokat. Ennek indoka az, hogy az önkormányzati törvény alapján csak társadalmilag kiemelt célok támogathatók.
E javaslatok elfogadása esetén viszont parttalanná vált volna a társadalmilag kiemelt fogalom. Az alanyi jogosultság miatt pedig a többletigények szétfeszítették volna a központi költségvetés kereteit. A támogatás mértékének növelésére vonatkozó szándékokkal azért nem értettünk egyet, mert az így jelentkező többlettámogatási igény pénzügyi fedezete a központi költségvetésben nem teremthető meg. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.)
