PELCSINSZKI BOLESZLÁV, DR. (SZDSZ)
PELCSINSZKI BOLESZLÁV, DR. (SZDSZ)
PELCSINSZKI BOLESZLÁV, DR. (SZDSZ) Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A Földművelésügyi Minisztérium a jövőben 6 alapot kíván működtetni, amelyből 4 alap külön jogszabályok alapján már eddig is működött, 2 alapot pedig újonnan kívánnak létrehozni.
Az alapok legnagyobbrészt ezentúl a költségvetésen kívüli forrásokból merítenék bevételeiket, főként az érintett gazdálkodók befizetéseire hagyatkozva. Ezen változtatni kellene. Véleményem szerint nem vonulhat ki a költségvetés az alapok képzéséből teljes mértékben. A fejlett országokban mindenütt támogatják a mezőgazdaságot, nem szokásos, hogy magára hagyják ilyen fontos kérdésekben. Ez a gazdálkodás színvonalának a süllyedéséhez vezethet.
A szakmai és érdekvédelmi szervezetek részvétele az alapok elosztásában alapvetően fontos lenne azoknak a képviseletében, akik az alap képzéséhez jórészt hozzájárultak, de erre semmiféle garancia nincs a beterjesztett javaslatban. Szükség lenne a nyilvánosságra is: derüljön ki folyamatosan, kik azok, akik pályázat útján támogatást kaptak az alapból. Ezt az alapot kezelő Földművelésügyi Minisztérium feladatává kellene tenni.
Térjünk rá a részletekre. A két új alap nagyon fontos feladatot tölthet be a jövőben. Ezek egyike az állattenyésztési alap. Ennek fő bevételi forrása a tenyésztési hozzájárulás, amelyet akár bújtatott adónak is nevezhetnék, ha rosszhiszemű kívánnék lenni. Véleményem szerint ennek mértéke túlságosan magas, a nettó árbevétel közel fél százaléka. Azt hiszem, elfogadható az a megközelítés, amelyet az szja-törvény meghatároz, vagyis az állattenyésztés nettó árbevételének a 10%-át lehet jövedelemnek tekinteni. Nem állítom, hogy nem képzelhető el ennél magasabb arány is, de világosan látni kell, hogy ez kevesebb is lehet, sőt akár ráfizetés is rejtőzhet a számok mögött.
Ha tehát elfogadjuk, hogy az állattenyésztés bevételeinek 10%-a tekinthető jövedelemnek, akkor világos, hogy a tiszta jövedelem átlag 5%-át kellene befizetni az alap kasszájába. Ezt én túlzottnak tartom, és módosító indítványokat nyújtottam be a hozzájárulás csökkentése érdekében.
Ha jelen formájában fogadja el az Országgyűlés a beterjesztést, nem nehéz megjósolni, hogy komoly ellenállással kell számolni az érdekeltek részéről, és a termelési kedv csökkenésével szintúgy.
A mezőgazdasági fejlesztési alap fontos célkitűzése a mezőgazdaság tulajdoni, szervezeti és szerkezeti átalakulásának segítése. Ez nagyon fontos lenne, és teljesíthető is. Sajnos azonban jelen formájában az előterjesztés nem tenné lehetővé a föld termőképessége növelésére fordított beruházások támogatását. Az ország több pontján pedig köztudottan térségi melioráció zajlott le az elmúlt évtizedek során, ami aranykoronánként több száz forintra rúg. Nos, ezekben a régiókban eleve lehetetlenné teszi az új vállalkozások megindítását az a teher, amely a földtulajdon megszerzését eleve kizárja a kárpótlásra jogosultak vagy akár a tagi földtulajdonnal rendelkezők számára.
Véleményem szerint ha az új vállalkozások beindításának szükségességéről beszélünk, ezt a célt lehetővé kell tenni az alap számára. Különben lesznek olyan települések az országban, amelyekben túlságosan jól feljavított földjük miatt nem képesek megvetni lábukat az új magángazdálkodó formák. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
