SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Az állampolgárok, gazdálkodó szervezetek és intézmények szempontjából egyaránt nagy jelentőségű ágazati törvényjavaslat van önök előtt. Elég arra utalni, hogy a posta nem egyszerűen egy az infrastruktúrák között, hanem történelmileg a társadalomba beépült kapcsolatrendszer intézménye.
A posta mint intézmény eredete az ókorba nyúlik vissza. Fejlődése része a társadalom kulturális fejlődésének. Formája, működése, technológiai színvonala mindenkor tükrözi egy ország, egy nemzet fejlettségét, működőképességét, szervezettségét.
A posta nagy utat tett meg az ókor lovas futáraitól, a római postarendszertől a XX. század gépesített, digitális adathordozó és -feldolgozó rendszerek segítségével működő postájáig. Jellegzetessége maradt azonban továbbra is a nagy élőmunka-igény, a jelentős épületállomány, a napi közvetlen, a lakásokig terjedő humán kapcsolatok.
A posta fejlődése hamar túllépett az országhatárokon és fokozatosan világméretű hálózattá, megbízható kapcsolatrendszerré vált.
Ebben a vonatkozásban óriási jelentősége volt, hogy 1874-ben Bern városában szerződéssel létrejött az Egyetemes Postaegyesület. Ezzel jogilag is egyetlen postaterületté váltak az egyezményt aláíró országok, amelyek száma fokozatosan bővült, és jelenleg gyakorlatilag az egész világra kiterjed. Büszkék lehetünk arra, hogy Magyarország az első 22 aláíró ország egyike volt, így kezdettől aktív részese a posta nemzetközi fejlődésének.
A posták, mint igazgatási és szolgáltatási rendszerek országhatárokat átlépő együttműködése példaértékű a mai európai integrációs törekvés szempontjaiból. Példája annak, hogy jól megfogalmazott közös célok érdekében képesek együttműködni, egymás érdekeire tekintettel lenni az egyes országok, nemzetek. És így van ez már a XIX. század végétől, mivel ami posta mint intézmény, minden névvel és címmel rendelkező igénybe vevő részére minden viszonylatban kétirányú kapcsolatot garantál. Ezzel a képességével egyedülálló az infrastruktúrák között.
A postai szolgáltatásokban naponta érdekelt az ország, a világ egész lakossága. Nem túlzás azt mondani, hogy a postai szolgáltatások nélkül a mindennapi élet elképzelhetetlen lenne. Ezt néhány számadat is alátámasztja. Évente mintegy 560 millió levelet vesz fel, illetve továbbít a Magyar Posta, s a kezelt pénzmennyiség összesen 180 milliárd forint. Évente 35 millió alkalommal kézbesítenek nyugdíjakat. A terjesztett hírlapok évi mennyisége egymilliárd példány körül mozog. Az állami posta által kezelt vagyon megközelíti a 12 milliárd forintot, alkalmazottainak létszáma 46 000 fő.
A posta az ország második legnagyobb szolgáltató rendszere, amely minden településen és lakott helyen jelen van, s a települések túlnyomó többségében állandó hivatalt üzemeltet.
Mindezek előrebocsátása után arról, hogy milyen szempontokat és célokat kellett szem előtt tartanunk a törvényjavaslat elkészítésénél.
A legfontosabb szempont volt, hogy a javaslat feleljen meg a törvényesség követelményének, a nemzetközi egyezményeknek és a hazai viszonyoknak. Ez jelenti a végrehajtás, a végrehajthatóság biztosítékát.
Az ENSZ Egyetemes Postaegyesületének tagjaként figyelemmel kellett lennünk a Nemzetközi Postaegyezményben foglaltakra. Ennek alapján kell működtetni nálunk is a postai szolgáltatásokat és tevékenységeket, mivel ebben az egyezményben vannak lefektetve olyan fontos – politikailag is fontos – postai alapkategóriák, mint például a nemzetközi átszállítás szabadsága, a küldemények meghatározása, a szolgáltató felelősségi köre és felelősségének jellege, a legfontosabb kiegészítő szolgáltatások, valamint az alapellátás megfogalmazásának alapját képező hozzáférhetőségi követelmény.
Ez utóbbi különösen fontos, mivel az alapszolgáltatások mindenki általi elérhetőségét az államnak garantálnia kell. Az új tervezet elkészítésénél figyelembe vettük az Európai Közösség 1992-től életbe lépő postai együttműködési rendszerének okirataként kiadásra kerülő és jelenleg elfogadás előtt álló úgynevezett "zöld könyv" ajánlásait, valamint a nemzetközi kapcsolatunk, együttműködésünk tapasztalatait és a kialakult tendenciákat. Fontosnak tartottuk, hogy a postai tevékenységek, szolgáltatások mennyiségi színvonala az átmeneti nehéz gazdasági helyzetben se csökkenjen, ugyanakkor a szolgáltatások ellátásának minősége javuljon.
Szem előtt tartottuk a posta történelmi múltját, az egyes, különösen falusi települések infrastruktúrájában, kulturális életében elfoglalt szerepét. Áttekinthető, közérthető, mindenki számára hozzáférhető szabályozással kívántuk segíteni a postai szolgáltatásokat végzők munkáját, valamint a szolgáltatások igénybevételét. Fontos célkitűzés volt a normatív feltételeken alapuló, áttekinthető engedélyezési rendszer megteremtése. Az új postatörvénnyel olyan törvény megalkotása volt a célunk, amely működőképes a mai adott, gyorsan változó, fejlődő társadalmi, gazdasági, tulajdoni rendszerben, ugyanakkor alkalmas hosszabb távú ágazati és vállalkozói stratégia kidolgozására, a tendenciák kezelésére, a jó és korszerű nemzetközi együttműködés feltételeinek megteremtésére.
Hogyan valósítja meg a tervezet a felsorolt célokat és szempontokat? Az elmúlt években a posta és a távközlés szervezeti változása következtében előbb az államigazgatási feladatok különültek el a Magyar Posta szervezetétől, majd a posta és a távközlés is szétvált. Ennek megfelelően szükséges volt a postai tevékenységet – ellentétben az eddigi, postára és távközlésre vonatkozó közös törvény helyett – külön törvényben szabályozni. A monopóliumok oldásával, a gazdasági tevékenységcentrikus verseny- és piaci körülmények közötti működtetésével összhangban a törvényjavaslat szakít az eddigi merev, szervezetre orientált szabályozással. Ehelyett tevékenységek, szolgáltatási feltételek keretszabályait teremti meg. Szűk körben lehetővé teszi a kormány-, illetve miniszteri szintű további, technikai jellegű részletes szabályozást.
A javaslat egyértelműen, objektív módon határozza meg az alapszolgáltatásokat és azok kötelező, államilag garantált legkisebb mértékét, az alapellátást. Ez a biztosítéka annak, hogy a szolgáltató – gazdasági, üzleti szempontokat előtérbe helyezve – nem vonulhat ki egyes településekről, régiókból, illetve koncessziós szerződés sem állapíthat meg ennél alacsonyabb ellátási mértéket. Ennek érdekében tartjuk fenn továbbra is az állami szolgáltatói intézményt, egyúttal számukra is megnyitva a széles körű vállalkozási lehetőségeket és serkentve a piacorientált szolgáltatói magatartást.
A javaslat pontosan deklarálja a postai tevékenységek kincstári monopóliumba tartozó körét, nevezetesen a bélyegkiadást és az értékcikk forgalombahozatalát. Ezzel az előterjesztés a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény szempontjából hézagpótló.
Ugyancsak ebbe a kizárólagossági körbe sorolja a törvényjavaslat a nemzetközi postaforgalom ellátását, amelyet államközi szerződéseink indokolnak, s amely biztosítéka annak, hogy külkapcsolatainkban a magyar postaigazgatás egységes egészet képezzen.
A javaslat törvényi szinten határozza meg a legfontosabb szerződési feltételeket. Általában a szerződéskötési szabadság elvét érvényesíti, azonban az alapszolgáltatások körében szolgáltatási kötelezettséget ír elő, ezzel is garantálva az ellátás biztonságát. A vállalkozási szabályok, a vállalkozási lehetőségek kialakításánál alapvető szempont volt, hogy a vállalkozás nem cél, hanem eszköz a szolgáltatások jobb ellátása, a társadalmi igények kielégítése érdekében. Ennek megfelelően a koncesszióról szóló törvénnyel összhangban tartalmazza a javaslat az ágazati koncessziós rendelkezéseket. Mint az indokolás is rámutat, a koncesszió működtetése az alapszolgáltatások területén csak akkor indokolt, ha a szolgáltatások elért színvonala más eszközzel nem tartható, és a folyamatosság, a forgalmi egység nemzetközi kötelezettségeknek is megfelelő követelmények megtartása mellett várható a szolgáltatási színvonal javítás. A koncesz-sziós rendszer bizottsági működtetése garanciát nyújt a széles körű érdekek és a társadalmi ellenőrizhetőség érvényesítésére. Az államigazgatásnak fontos és felelős szerepet kell vállalnia egyrészt az állami szolgáltató, másrészt a koncessziós és engedélyezési rendszer megfelelő irányítása, működtetése érdekében.
A törvényjavaslat nem vonja hatáskörébe a hírlapterjesztést, megszüntetve ezzel a postai monopóliumot, mind az előfizetéses, mind az árusítás útján történő terjesztés vonatkozásában. Ez összhangban van a kiadói szabadsággal, amelyet a hatályos módosított sajtótörvény is deklarál, valamint azzal a ténnyel, hogy a hírlapterjesztés szabályozása sajtóigazgatási kérdés. Az árusítás, akár napi forgalomban, akár előfizetéses rendszerben történik, kereskedelmi tevékenység. A postai szolgáltató továbbra is köteles ellátni a nyomtatványként feladott hírlapok, folyóiratok továbbítását. Egyébként a terjesztés körébe tartozó feladatokat kereskedelmi tevékenységként, szerződéses alapon végezhet. Üzleti érdeke azt diktálja, hogy piaci körülmények között is megtartsa, sőt bővítse tevékenységét. Ezt azonban már nem a monopólium védelme, hanem a jó szolgáltatási rendszer alapján érheti el.
A javaslat az eddigieknél jobb tájékoztatási rendszerének intézményes kialakítását szolgálja azzal, hogy kötelezővé teszi mindenki számára hozzáférhető üzleti szabályzat elkészítését és jól látható helyen történő elhelyezését. A postai hatósági engedélyezési eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályai lesznek az irányadók. Az engedély visszavonása, illetve a tevékenység megtiltása esetén lehetőség van másodfokú határozat bíróság előtti megtámadására. A törvényjavaslat az ügyfelek érdekét jobban szolgáló kártérítési rendszert vezet be. A kártérítés szabályainak kialakításánál a szerződésen kívül okozott károk esetében a Polgári Törvénykönyv szabályait rendeli alkalmazni a tervezet. Ugyanezek az általános szabályok vonatkoznak a kamatfizetési kötelezettségekre is. A javaslat változást jelent abból a szempontból is, hogy a kártérítési keret szabályait, mértékét törvényi szinten határozza meg, egyidejűleg több küldeményfajtánál a jelenlegihez képest jelentősen megemeli a kártérítés mértékét.
A javaslat lehetőséget ad arra is, hogy a felek megállapodása vagy a szolgáltató üzletszabályzata a felelősség körét és mértékét a törvényben meghatározotthoz képest kiterjessze, illetve fokozza.
Részletes szabályozást nyert a titoktartási kötelezettség, amelyet a javaslat kiterjeszt a szolgáltatás teljesítésével összefüggő adatokra is. Az önkormányzatok érdek- és hatáskörével összehangoltan kezeli a javaslat az alapszolgáltatások céljából szükséges épületek és létesítmények elhelyezését, kimondva azt, hogy erre figyelemmel kell a településrendezési és -fejlesztési terveket elkészíteni és a területhasználattal kapcsolatban megállapodni.
A postai tevékenység állami irányítása a világ valamennyi országában érvényesül. Az irányításon kívül, bár fokozatosan csökkenő mértékben, a postai szolgáltatások egy része, az úgynevezett alapszolgáltatások állami támogatásban is részesülnek. A támogatás a költségvetésen, adópolitikán és más normatív vagy eseti döntési rendszeren keresztül érvényesül.
Magyarországon a fejlesztések, különösen a fejlesztési elmaradások pótlása pusztán vállalati eszközökből még évekig nem oldható meg. Az állami beavatkozás a gazdaság átállásának, a társadalmi termelés új politikai és gazdasági alapokra helyezésének időszakában elkerülhetetlen. A kincstárhoz füződő évszázados kapcsolat, a kincstári tevékenység és magatartás vállalkozói szolgáltatássá történő átalakítása időigényes feladat. Az állam szerepének meghatározását a törvényjavaslat a jelenlegi hazai viszonyoknak megfelelő, de hosszú távon is alkalmazható keretszabályozással szolgálja.
Ennek konkrét tartalma azt jelenti, hogy megfelelő árszabályozás, árpolitika mellett szükség lehet adókedvezményekre, valamint a fejlesztés érdekében a költségvetési juttatásra. A kedvezményes források felhasználásának feltétele természetesen áttekinthető és ellenőrizhető rendszer kialakítása és a lehető leggazdaságosabb megvalósítása érdekében a versenytárgyalás alkalmazását tekinti.
A posta fejlesztésének szempontjából a következő néhány év a legkritikusabb időszak, mivel ez alatt megy végbe az Európai Gazdasági Közösség sokirányú integrációja, amelyben a hírközlésnek, ezen belül a postának, a postai rendszerek, szolgáltatások technológiájának, irányítási mechanizmusának nagy szerepe lesz. Az állami irányítás szűk körű és elsősorban kedvezményeket jelentő törvényes beavatkozási lehetőségén túl a javaslat csak igen szűk körben teszi lehetővé a konkrét állami beavatkozást a vállalati és vállalkozási szférába. Ezt kizárólag rendkívüli helyzetben vagy honvédelmi okokból engedi meg, illetve írja elő. Ugyanakkor a szolgáltatások folyamatos biztosítása és fejlesztése érdekében az államnak figyelemmel kell kísérnie a szolgáltatások helyzetét, a vállalkozások és a vállalatok működési feltételeit. Ezt az engedélyezési és ellenőrzési rendszer szolgálja majd.
Tisztelt Országgyűlés! Az új postatörvény jelentőségére tekintettel a javaslat előkészítését széles körű egyeztetés előzte meg. E munka során megtörtént a jogalkotásról szóló törvény által előírt államigazgatási egyeztetés, valamint a munkáltatókkal és a munkavállalókkal az országos és középszintű érdekegyeztetés. Az ország több régiójában vitattuk meg tájékoztatással egybekötött szimpóziumokon a fogyasztóknak és az önkormányzatoknak a képviselőivel magát a törvényjavaslatot.
A törvénytervezettel egyidejűleg elkészült a végrehajtási kormányrendelet, és kidolgozás alatt vannak a miniszteri szintű jogszabályok, valamint a jogalkalmazás, az ügyfelek, a fogyasztók és a vállalkozók számára az elősegítő tájékoztató anyag is. A teljes joganyag egyidejű feldolgozásával részben a törvényalkotást, részben a hatályba lépést követő jogalkalmazást kívántuk segíteni. A munka elkészült, engedjék meg, hogy Széchenyit idézve ajánljam megvitatásra: "Szándékom tiszta, mondásim azonban helyesek-é, az más. Ezeket makacsul pártolni nem akarom, mert igen jól tudom, mi nehéz legjobb akarattal is jót alkotni, és az ahhoz vezető módokat megfoghatólag előadni".
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy alapos vita után alkossa meg és fogadja el a törvényjavaslatot. (Taps.)
