PALOTÁS JÁNOS (független)
PALOTÁS JÁNOS (független)
PALOTÁS JÁNOS (független) Köszönöm szépen, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Ígérem, hogy bár a téma valóban mindössze négyszázezer egyéni vállalkozónál váltott ki negatív érzelmeket, ennek ellenére röviden szeretnék hozzászólni, hiszen Gaál Gyula képviselőtársam viszonylag hosszan elmondta azt az indokrendszert, amiért beterjesztették ezt a törvénymódosító javaslatot.
Bár nagyon sok elemében a Pénzügyminisztérium több munkatársával és a miniszter úrral is nekem e kérdéskörben hosszabb vitám van, ami még nem zárult le, én nem kívánom ezt a tisztelt Ház előtt most felidézni, vagy ennek a kérdéseit a tisztelt Ház elé hozni, hiszen a fő feladata ennek a Háznak, hogy egy valószínűleg nem jól sikerült törvénykezési részt javítsunk ki a lehető legrövidebb időn belül. Ezért csak utalok arra, hogy a decemberi törvénytárgyaláskor magam a plenáris ülésen körülbelül azokat a gondolatokat, amiket Gaál Gyula képviselőtársam most elmondott, a tisztelt Ház elé tártam, mint várható hatást.
Ezért csak utalok arra, hogy mint törvénymódosító indítványt decemberben beterjesztettem, ami körülbelül megegyezett az előterjesztő indítványával, azaz törölni szándékozott ezt a diszkriminatív és nem jól megfogalmazott adóelőleg-számítási rendszert. A tisztelt Ház akkor elvetette.
Én azt hiszem, mégsem ezen van a hangsúly. A hangsúly azon van, hogy most tegyük helyére, és ne éljen többet negyedéves koránál ez a törvénykezési indítvány.
Szeretném elmondani, hogy a Pénzügyminisztérium munkatársaival – vezető munkatársaival – tárgyalva ők azt mondták nekem, hogy egyetlen célja volt az egyéni vállalkozók esetében eme adóelőleg-számítási rendszer bevezetésének, ami úgy fogalmazódott meg, hogy a költségvetésbe folyamatosan folyjon be az adóelőleg. Az adóelőlegeknek a fedezete, hiszen a költségvetésnek folyamatosan van kiadási oldalon szüksége a személyi jövedelemadó bevételére. Ebben az esetben az egyéni vállalkozóktól.
Erre én akkor munkatársaimnak, a Pénzügyminisztérium vezetőinek azt a választ adtam, hogy elfogadom, elhiszem, hogy nem kívánnak megsérteni 400 ezer egyéni vállalkozót. A sértés fogalmazást Gaál Gyula képviselőtársam elmondta, de én mégis úgy gondolom, hogy egyszer majd el kell következnie annak, hogyha mégis megsértettek 400 ezer egyéni vállalkozót szándék ellenére is, akkor ezért majd egyszer talán elnézést kellene kérni, jelezve, hogy nem volt szándékos. Ez volt az egyik gondolat, amit föl szerettem volna vetni.
A másik az – és gondolom, Csépe Béla majd a saját módosító indítványát kellően előterjeszti, végül is az előterjesztő szándékával én tökéletesen egyetértek, mégis azt kell mondanom –, hogy a módosító indítványt – szeretném kérni a magam, a Vállalkozók Országos Szövetsége nevében is – támogassuk, mármint Csépe Béla módosító indítványát, mert azért az kodifikációs és számviteli, adózáselszámolási szempontból lényegesen pontosabb, tehát a vállalkozói kör számára érthetőbb és végrehajthatóbb, mint a rendkívül egyszerűnek tűnő, de a valóságban számos kérdést felvető eredeti előterjesztés.
Tehát úgy gondolom, hogy nem gyengíti Csépe Béla javaslata az előterjesztők szándékát, hanem erősíti. Erősíti nemcsak azzal, hogy pontosabban fogalmaz, és ezáltal számunkra kezelhetővé válik, hanem azzal is, hogy két alternatívát terjeszt elő. Az egyik alternatíva az előterjesztők indítványának megfelelő, csak precízebb fogalmazás, azaz, hogy mit jelent egy negyedéves jövedelemnek a kiszámítása. A másik alternatíva egy egyszerűsítést ad az egyéni vállalkozónak: most már nem a neki fizető számára ír elő egy 3%-os adóelőleg-levonási rendszert, hanem aki nem kíván negyedévente az adminisztrációjában olyan mélységig eleget tenni az elszámolásnak, hogy gyakorlatilag eredményszámítást kelljen végezni a negyedéves adóelőleg kiszámításához, az alkalmazhassa – ha önmaga akarja -, a nettó árbevétel 3%-át fizesse be minden hónapban az előző hónap befizetései alapján.
Miután ez egy választási lehetőség, ezért kiszűr minden olyan vállalkozást, ahol egyébként az eredményhez képest magas lenne ez a 3%-os előleg, ő ki tudja számítani a tényleges eredményeit. Úgyhogy ez a két verzió a vállalkozók szempontjából kedvezőbb, kedvezőbb annak a tisztázása is, hogy az év közben induló vállalkozás esetében ne kelljen adóelőleget fizetni, az előző évben veszteséges vállalkozásokban ne kelljen adóelőleget fizetni.
Tehát ez a módosító indítvány, amit Csépe Béla terjesztett be – és úgy tudom, a Pénzügyminisztérium munkatársaival egyeztetett is –, a vállalkozói körnek is kedvező. Én ezért ehhez nyújtottam be egy csatlakozó módosító indítványt, amely már a Házban átadásra került – talán még kiosztásra nem –, szintén egyeztetve a Pénzügyminisztériummal, amelyben egyetlen szakasznál – a hatálybaléptetési szakasznál – kérek, javaslok egy alternatívát, egy kiegészítést, hogy azokban az esetekben, ha a vállalkozás számára ez kedvezőbb, január 1-jétől használhasa ezt az adóelőleg-elszámolási rendszert. Ez, ugye, visszamenőleges hatályú szabályozás, mégsem visszamenőleges hatályú, mert csak lehetőségként kínálja föl a módosító indítvány, és abban az esetben, ha kedvezőbbnek ítéli meg az, akire a jogszabály vonatkozik. Ezt a jogalkotásról szóló szabályozásunk az ilyen esetekben – a visszamenőleges hatályt – engedélyezi.
Ere a rendszerre egyébként azért van szükség – én nem kívánom az esetek többszázas nagyságrendjét önök elé tárni –, mert az elmúlt három hónapban bizony számtalan helyen nem hajtották végre az érvényben lévő adóelőleg-levonási rendszert, mert ennek a technikáját nem ismerték. Erre nem találtak megfelelő módszert, elmaradtak az ide vonatkozó szabályok. Én úgy gondolom, nem szabadna e három hónapot megélt és talán kölcsönösen nem sikeresnek minősíthető szabályozást, mondjuk, három év múlva, egy adóvizsgálat esetén erre a három hónapra vonatkoztatva megbüntetni, bírságolni, mulasztási szabályokban több tízezer forintos bírságot is kivetni. Ezért gondolom, hogy az elmúlt három hónapot is rendezni kell.
Ahol valamilyen módon betartották – be tudták tartani – a 3%-os rendszert, azoknál ez értelemszerűen már egy elszámolt kérdés, akik pedig nem tudták – lévén a negyedévet pont most zárjuk –, az előterjesztés egy negyedév bevételére vetített adóelőleg-számítási rendszert – mint alternatívát – kínál, ezért ebben az esetben az adózó számára kedvező lenne, ha ezt január 1-jétől alkalmazhatná, ha ez számára kedvezőbb.
Kérem, hogy ezt a csatlakozó módosító indítványt is, ami érdemében már tovább nem befolyásolja, támogassa a tisztelt Ház. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Kis taps.)
