KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP)
KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP)
KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP) Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter úr! 1991. októberében jelent meg a munkaügyi miniszter 7/1991. számú rendelete a külföldiek munkavállalásának szabályozásáról. Ez a rendelet a középfokú oktatási intézményeknél olyan következményekkel járhat, hogy többszáz idegennyelvtanári álláshely betöltetlen marad azért, mert az előírt engedélyszerzési eljárás az esetek többségében teljesíthetetlen.
Miről van szó? A korábbi gyakorlat szerint a külföldi alapítványok, szervezetek, intézmények, amelyeket az iskolák tanárok küldése érdekében megkerestek, az év elején kezdték toborozni a szeptemberben kezdődő új tanévre a külföldi nyelvtanárokat. A jelentkezők számára nyáron felkészítő tanfolyamokat szerveztek, melyek végén eldöntötték, kit s hova küldenek Magyarországra. Augusztus végén a külföldi tanárok meg is érkeztek magyarországi állomáshelyükre, megkötötték a szerződést, és kezdődhetett a munka.
Az új előírás szerint most az iskola a megyei munkaügyi hivatalnál nemcsak azt köteles bizonyítani, hogy idegen állampolgár alkalmazása nélkül nem tudja ellátni feladatát, hanem közölnie kell a hivatallal az alkalmazandó nyelvtanár nevét, végzettségét és egyéb adatait. Csak ezek birtokában kaphat egy olyan engedélyt, amit ezután a külföldön lévő magyar külképviselethez kiküldve, remélheti alkalmazandó tanára megérkezését, zsebében a munkavállalást engedélyező vízummal.
Az iskolák számára ez nem járható út. Amikor az intézmény igényét a külföldi szervezetben bejelenti, még nincs birtokában az idegen nyelvtanár alkalmazását engedélyező munkaügyi hivatali végzés, hiszen még nem ismerheti az alkalmazandó nyelvtanárt. A toborzó külföldi szervezet ugyanis az előkészítés stádiumában még nem tudhatja, ki jelentkezik nála, s a jelentkezők közül kit tart alkalmasnak a feladatra.
A külföldi szervezet ugyanakkor nem indít toborzást addig, amíg nincs biztonságban afelől, hogy a toborozott nyelvtanárokat engedélyezett állás várja. Ezzel a kör bezárult. A külföldi felet korlátozza, hogy a magyar igénylő fél nem rendelkezik alkalmazási engedéllyel, a magyar felet pedig korlátozza, hogy nem tud eleget tenni az engedélyezési procedúra követelményének.
Ezt a problémát még tavaly decemberben felvetette a hivatalos magyar szerveknél a Kaliforniai Nemzetközi Oktatási Szolgálat, melynek az idén 45 tanára dolgozik Magyarországon, és 70-80 további küldését tervezné jövőre. Sürgette a megoldást a munkaügyi miniszternél a főváros önkormányzata, valamint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium is.
A külföldi nyelvtanárok alkalmazását nehezítő új magyar rendelkezés káros hatásait ecsetelte már az Angoltanárok Nemzetközi Szervezetének havi lapja is 1992. februárjában.
(14.30)
Ezzel szemben a Munkaügyi Minisztérium a rendelet iskolai alkalmazásának feloldását megtagadta. Mindezek alapján kérdéseim a következők: Miért terjesztette ki a közoktatási intézményekre a Munkaügyi Minisztérium a rendelet hatályát, hiszen az előző rendelet e területet nem érintette?
Másodszor: Miniszter úr a Művelődés és Közoktatási Minisztériummal egyeztetve tervez-e intézkedéseket a külföldi nyelvtanárok számának súlyos visszaesése és a hazai idegennyelvoktatás várható zavarai ellen?
Tisztelettel várom miniszter úr válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)
