KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter: Elnök úr! Tisztelt Ház! Képviselő úr! Én azt gondolom, hogy a kérdés megválaszolása előtt szükségszerűen rá kell mutatni arra az alapvető helyzetre, amely kiváltotta az ez irányú szabályozást; nevezetesen arra, hogy mindannyiunk előtt pontosan ismert az a tény, hogy milyen ütemben és milyen dinamikával nő Magyarországon a munkanélküliek száma.
Ebből egyenesen és világosan következett az a jogszabályi reagálás, amely a világon minden országban egészségesen így működik, nevezetesen: a külföldi munkaerőtől az adott ország igyekszik meghatározott eljárási szabályok beiktatásával a saját munkaerőpiacát védeni. Nem történt ez másként nálunk sem. Ennek jogosságát - azt gondolom - megkérdőjelezni nem lehet. Ebbe az irányba hat nemcsak az ön által hivatkozott 7/91-es munkaügyi miniszteri rendelet, hanem ugyanezt a célt szolgálja ki a Parlament által megszavazott foglalkoztatási törvény 7. -a, és ugyanezen cél irányába hat a külföldi munkavállalási engedélyhez kötődő belügyminiszteri rendelet is. Látható tehát, hogy itt nem egy munkaügyi miniszteri rendeletről, hanem több különböző szintű, ugyanezen eredményt elérni kívánt jogszabályról van szó.
Nem lehet vitás e rendelkezés jogossága, hiszen a mentesség körét e munkaügyi miniszteri rendelet pontosan, konkrétan körülírja. Azt mondja, hogy nemzetközi egyezményben kikötött, diplomáciai státushoz kapcsolódó, tipikusan rövid időtartamú és indokoltan a gyártó által elvégzendő szavatossági, jótállási tevékenység külföldi érdekeltségű cégek vezetőinek nyújt csak és kizárólag mentességet.
A fenti intézkedések, a mentesség körét a továbbiakban sem kívánjuk bővíteni - egész egyszerűen azért, mert a kívánt cél csak egy belső logikájában egységes rendelettel érhető el, továbbá adott esetben annak a foglalkoztatási csoportnak a feloldása a munkavállalási engedély beszerzésének kötelezettsége alól több problémát vetne fel. Ugyanis külföldi nyelvtanárok nemcsak az ön által említett szervezett formában vállalnak munkát Magyarországon, hanem egyéni munkavállalás keretében is, ami önmagában is tovább indokolja a fentebb említett engedélyezési eljárás beiktatását.
Szeretnék utalni arra, hogy itt messze nem arról van szó, hogy nem tartjuk szükségesnek külföldi nyelvtanárok magyarországi alkalmazását, mert szükségesnek tartjuk! Itt pusztán arról van szó, hogy a külföldi munkaerő magyarországi alkalmazásának ellenőrzött eljárás keretében kell zajlania és történnie.
Legyen szabad utalnom arra, hogy a megyei munkaügyi központok figyelmét már hónapokkal ezelőtt felhívtuk, hogy abban az esetben, ha külföldi nyelvtanárokról és szervezett formában történő oktatásról van szó, akkor gyorsított eljárás keretében az eljárás lehető legrövidebb zárásával kerüljön sor az engedély kiadására. Ennek a gyakorlatban való működéséről egy konkrét példát engedjen meg!
1991. október 17-étől a mai napig 300 nyelvtanár részére adtuk ki a munkavállalási engedélyt - körülbelül ugyanennyien kértek munkavállalási engedélyt. Tehát a gyakorlatban ez működik -működnie is kell -, arra azonban, hogy ott, ahol magyar nyelvtanár munka nélkül van, külföldi nyelvtanár munkavállalását engedély nélkül lehetővé tegyük, én a továbbiakban sem látok lehetőséget! Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps kormánypárti sorokban.)
