JÁNOSI GYÖRGY, DR. (MSZP)
JÁNOSI GYÖRGY, DR. (MSZP)
JÁNOSI GYÖRGY, DR. (MSZP) Elnök úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter úr! A kérdés valóban kérdés, mert információt kér - olyan választ remélve, amely sok önkormányzat számára megnyugtató lesz. A kérdésben foglalt "hiányzó" jelző ugyanis nem a tétel meglétével kapcsolatos szkepszist akarja kifejezni, hanem azt a tényt rögzíti, hogy a címzettek, azaz az önkormányzatok, egyre erőteljesebben érzik ennek az összegnek a hiányát.
Miről van szó? Az Országgyűlés 1991. december 29-ei ülésnapján elfogadott XCII. és XCIII. törvényekkel 43%-ról 44%-ra módosult a társadalombiztosítási járulék, és 1992. január 1-jei hatállyal bevezetésre került a munkáltatókat terhelő 10 napos betegszabadság, melynek időtartamára a dolgozó részére átlagkeresetének legalább 75%-a jár.
A költségvetési szerveknél a fentiek miatt várható többletkiadások fedezetéről a két nappal később elfogadott XCI. törvény 17. -ának (6) bekezdése rendelkezik, a következők szerint: "A társadalombiztosítási táppénzrendszer módosulása miatt a költségvetési szerveket mint munkáltatókat terhelő ellátások fedezetére, valamint a társadalombiztosítási járulék 1%-os emelésének fedezetére 4,4 milliárd forint az előirányzat."
1992. február 19-én a társdalombiztosításról szóló törvény módosítására és kiegésztésére is sor került, az 1992. évi IX. törvény elfogadásával. A törvény a betegszabadság idejére járó átlagkeresetet személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősíti, és kiterjeszti rá a 44%-os társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget is.
Az önkormányzatok és intézményeik január 1-je óta megelőlegezik a betegszabadság bérköltségét és járulékát, számítva az idézett törvényben garantált ellentételezésre. Az 1992. évi költségvetések nem tartalmazzák a fedezetet, de ennél nagyobb baj, hogy az önkormányzatok az évközi rendezésről sem kaptak információt. Az ez irányú kérdések különösen az oktatás szakmai és érdekképviseleti szervei részéről érkeznek, mert a változások ezt az ágazatot érintik legsúlyosabban: hogyan tudják az oktatás folyamatosságát biztosítani, ha a költségvetésük nem lesz elegendő a betegszabadság és a szakszerű helyettesítések bérének és járulékainak együttes többletterheire? A megbízási díjak is járulékkötelessé váltak - ez is újabb kiadási többletet jelent. Kétjegyű infláció, és mindössze 5%-os dologi automatizmus mellett nemcsak az oktatás-nevelés színvonala, de teljes körű ellátása is veszélybe kerülhet.
Mindezek alapján kérdéseim a következők:
1. Mikor kapnak az önkormányzatok részletes információt a tervezett évközi rendezésről?
2. Mikor, milyen bontásban és ütemezésben kapják meg a számukra hiányzó 4,4 milliárdos ellentételezést?
Várom miniszter úr válaszát - annál is inkább, mert a jelenlegi, költségvetéshiányos időkben az Öntől kapott információ sok felesleges aggodalmat oszlathat szét.
Köszönöm a szót, Elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
