HATVANI ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
HATVANI ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
HATVANI ZOLTÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Államtitkár úr! Tisztelt Miniszter úr! Sajnos, ezek a válaszok is annyit jelentettek nekem, mint azok a levelek, amelyek már megjárták az illetékes minisztériumokat tavaly szeptember óta - tulajdonképpen ugyanannyit tudtam meg.
Az első kérdésre megkaptam a választ: igen, tudomásuk van róla. Az államtitkár úr ugyan nem tud róla, hogy exportálják - igen exportálják, sőt én még olyat is tudok önnek mondani, hogy pontosan a diófák exportengedélyének a továbbadása is kézről kézre, háromezer forintért pl. egy köbméterre vonatkozó kiviteli engedély, ilyen a jelenlegi árfolyama.
Tehát ez a része megnyugtatott, hogy önök tudnak róla, bár a Földművelésügyi Minisztérium válaszából csalódással és szomorúan vettem tudomásul, hogy ő ezt az egész diófa-tragédiát csupán magángazdasági ügynek tekinti, és ajánlatot tesz, hogy ilyet kell helyette telepíteni. Idős emberek jutnak erről az eszembe, akiknek az életük összenőtt egy-egy ilyen diófával.
A lopásokkal kapcsolatban az a véleményem, hogy nagyon-nagyon örülök a rendőrségi kezdeményezéseknek. Olyan levelem is van, ahol a Borsod Megyei Rendőr-főkapitányság 11 feljelentő ügyével foglalkozott. 16 diófa ára 250 ezer forint volt abban az egy esetben.
Hogy szükségesnek látják-e intézkedések megtételét, illetve meg lehet-e akadályozni a felbecsülhetetlen értékű nemzeti vagyon elkótyavetyélését - erre nem kaptam megfelelő választ.
Szerintem igenis, meg lehet akadályozni, mégpedig azért merem ezt állítani, mert az Országgyűlés hasonló interpellációval kapcsolatban hozott határozatával precedenst teremtett arra, hogy igenis meg lehet.
Emlékezzenek képviselőtársaink Szalay Gábor képviselőtársunk '91. III. 19-i interpellációjára színesfém gyűjtése és exportja ügyében. Ugyanez az eset az is, csak akkor színesfémről volt szó, most diófákról van szó.
Válaszában akkor az ipari és kereskedelmi miniszter úr szinte hasonló jellegű válaszokat adott, adminisztratív intézkedéseket emlegetett, és a rendőrségre hárította a feladatot.
Az Országgyűlés - nagyon felelősségteljes döntésével - visszautasította akkor ezt a választ. A gazdasági bizottság vizsgálta az ügyet - négy alkalommal nyújtottak be a minisztériumból jelentést az ügy megoldására. Képviselőtársunk és a bizottság csak az ötödik változatot fogadta el végül is.
Az ötödik változatban olyan intézkedéseket hoztak és azóta foganatosítottak, amelyek a színesfém területén valóban megoldották a problémát, mert benne volt az intézkedési sorban a kivitel szabályozása, az ellenőrzés, az export szigorítása, belföldön számlaadási kötelezettség, a származás ellenőrzése.
Képviselőtársaim, illetve miniszter urak szakmai szövetség létrehozását kezdeményezték, és most kaptam közben egy információt: Ausztriában például két évre betiltották a tölgyfák irtását és exportját - úgy látszik, ott nagyobb nemzeti értéknek tekintik az apáik fáját.
Tehát ezek után tisztelettel kérem az Országgyűlést, fontolja meg, milyen választ fog adni. Fontolja meg, hogy a színesfémhez hasonlóan, bár a kettő értéke nehezen hasonlítható össze, de ugyanarról az esetről van szó, nagyon kérem önöket, mentsük meg még azokat a diófákat, amelyeket még nem írottak ki és nem exportáltak. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
Határozathozatal
