KŐSZEG FERENC, a nemzetbiztonsági bizottság kisebbségi véleményének előadója:
KŐSZEG FERENC, a nemzetbiztonsági bizottság kisebbségi véleményének előadója:
KŐSZEG FERENC, a nemzetbiztonsági bizottság kisebbségi véleményének előadója: Elnök úr! Tisztelt Ház! A nemzetbiztonsági bizottság nem egyhangúlag szavazta meg a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényjavaslat általános vitára bocsátását. Az 5 igenlő szavazat mellett volt 3 tartózkodás és 2 ellenszavazat is.
Az alábbiakban szeretném utalásszerűen elmondani, miért tartotta alkalmatlannak a nemzetbiztonsági bizottság két szabaddemokrata tagja a törvénytervezetet az általános vitára. Utalásszerűen, mert a törvény kritikáját részletesen az SZDSZ vezérszónoka, dr. Mészáros István fogja előadni.
Általános vitára alkalmatlannak találni egy törvényt némileg mást jelent, mint bírálni. Elképzelhető, hogy egy törvénytervezetnek már a koncepciójával sem értek egyet, de képes vagyok vitatni, mert van mit vitatni. Ez a törvénytervezet azonban annyi mindent utal nem létező törvények hatálya alá, hogy bárhol közelítem meg, a semmibe nyúlok.
Különleges adat akkor kezelhető - mondja a törvény -, ha azt törvény elrendeli. A törvény, amely a különleges adatok kezeléséről rendelkezik, nevezetesen a rendőrségi törvény, két évig készült, ki tudja, mikor kerül a tisztelt Ház elé és ki tudja - lévén kétharmados -, sor kerül-e az elfogadására.
A közérdekű adatok nyilvánosságával foglalkozó szakaszok inkább jóindulatú buzdítást tartalmaznak, mintsem kényszerítő erejű normaszöveget. Nem is tartalmazhatnak mást, hiszen az a törvény, amely a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátot szab, nevezetesen az állami, szolgálati titokról szóló törvény - ha készül egyáltalán ilyen -, az államtitok, a hatályos jogszabály pedig egy minden ízében elavult, a hivatali önkényt szabállyá emelő törvényerejű rendelet.
A legnagyobb baj azonban az, hogy az egész törvény attól válna működőképessé, ha az Országgyűlés kétharmados konszenzussal megválasztaná az adatvédelmi biztost. Márpedig e magas rangú köztisztviselő megválasztását a törvényjavaslat az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvény elfogadásával köti össze, amelyről tudjuk, hogy másfél év óta nem bír a Ház elé kerülni.
Az ég óvjon attól, hogy legyen adatvédelmi törvényünk, de ne legyen adatvédelmi biztos. Ezáltal ugyanis az elfogadott törvény, amely belépőjegy Európába, csupán abban különbözne a mintájául szolgáló európai törvényektől, hogy nem használható, írott malaszt csupán.
Végül, ami a nemzetbiztonsági bizottság különös területét illeti, idézem: "Az adatvédelmi biztos, qui non datur, eljárása során a nemzetbiztonsági szerveknél csak külön törvényben meghatározott adatkezelésekkel összefüggő iratokba tekinthet be."
Nos, a nemzetbiztonsági törvény ugyancsak nem létezik. Van ugyan egy tervezet, amelyet a bizottság tagjai megkaptak bizottsági egyeztetésre, ilyen egyeztetésre azonban nem került sor. E tervezet még mit sem tud adatvédelmi biztosról, még kevésbé az ő betekintési jogosítványairól. E törvény értelmében tehát a nem létező adatvédelmi biztosnak egy nem létező törvény szerint kellene eljárnia, figyelembevéve azonban e nem létező törvény ugyancsak nem létező különleges korlátozásait.
Tisztelt Ház! Talán sikerült jeleznem, miért nem tartom az előttünk fekvő törvényt jelen formájában általános vitára alkalmasnak. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)
(10.50)
