BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter: Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Országgyűlés! A soron következő tárgyalási alapot képező törvényjavaslat több mint másfél évvel az Európa tanácsi csatlakozásunk után került a tisztelt Parlament elé tárgyalásra, és ebben az időszakban csatlakoztunk az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló európai egyezményhez is, amely nem tévesztendő össze a hasonló című és hasonló tárgyú egyetemes egyezménnyel, amely az ENSZ égisze alatt született. Ez az egyezmény az európai emberi jogi egyezményt deklarálja, a magánélet tiszteletben tartásához, valamint a tájékozódáshoz való egyetemes emberi jogokat. A magánélet tiszteletben tartásához való alapjog megvalósulásának egyik oldala természetesen a személyes adatok tiszteletben tartásának és védelmének biztosítása, röviden ezt kívánjuk ebben a javaslatban adatvédelem fogalommal átfogni.
A másik alapvető jog a tájékozódáshoz való jog, ennek egyik érvényesülési formája a közérdekű adatokhoz való hozzájutás joga, ezt hívjuk információ-szabadságnak. A nyilvánosság és a magánélet tiszteletben tartása közötti egyensúly megtalálását a megfelelő jogi szabályozás hivatott biztosítani. Ez nyilvánvalóan ellentétes érdekek összehangolását jelenti.
Abból indultunk ki, hogy a társadalom demokratikus működéséhez hozzátartozik a szabad információáramlás, de ugyanúgy hozzátartozik a magánélet tiszteletben tartása is, valamint ugyanígy, ennek részeiként az üzleti, a politikai, a gazdasági és egyéb érdekek, össztársadalmi, csoport- és egyéni szinten történő garantálása is.
Mindezekre figyelemmel, az európai tapasztalatokat is figyelembe véve készült el ez a jelen törvényjavaslat, amely a most kialakuló hazai adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánosságának alapelveit is meg kell, hogy határozza, és ennek az igénynek a teljesítése során a magánélet tiszteletben tartásának és a nyilvánosság elvének együttes érvényesülését kívánjuk garantálni. Elő szeretnénk segíteni ezzel azt is, hogy az egyes adatkezelésekre vonatkozó részletszabályok, tehát, ha szabad ezt a műszót használni, a terület-specifikus törvények kidolgozása már ez alkalommal egységes elvek alapján történjék.
Kérem, engedjék meg, hogy a törvényjavaslat néhány alapelvét és legfontosabb rendelkezéseit külön is ismertessem. Mindenekelőtt szeretnék hivatkozni az alapelvek közül talán legfontosabbra, az információs önrendelkezési jogra, amely szerint személyes adatával mindenki maga rnedelkezik, illetőleg a másik igen fontos alapelv az információ-szabadság, amely a közérdekű adatok megismerésének a jogát jelenti. Ennek megfelelően személyes adatot felvenni és felhasználni általában csak az érintett beleegyezésével szabad, hiszen mindenkinek joga van ahhoz, hogy megtudja: ki, hol, mikor, milyen célra használja fel a személyes adatát. Ezt a jogot ugyanakkor fontos közösségi érdekből a törvény felhatalmazása alapján, vagy törvényes alapon korlátozni lehet. Ezért a javaslat szabályozza, kimondja, hogy az érintett hozzájárulásával, vagy törvény, illetőleg törvényben meghatározott keretek között önkormányzati rendelet alapján folytatható adatkezelés a személyes hozzájárulás nélkül is. Ez a lehetőség - mármint az önkormányzati rendeletre való utalás - azért került bele a javaslatba, mert a helyi önkormányzatok feladatkörének bővülése folytán az önállóságuk által megkívánt mértékben szükségessé válhat a területükön a lakosság, vagy az ott működő szervezetek olyan adatainak a kezelése, amelyről úgynevezett központi jogszabály nem rendelkezik.
Ugyancsak egy alapelv, és fontos hangsúlyozni a törvényjavaslattal kapcsolatban a célhoz kötöttség alapelvét. Ez azt jelenti, hogy személyes adatot csak pontosan meghatározott és jogszerű célra, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig szabad kezelni. A célhoz kötöttség az információs önrendelkezési jog gyakorlásának egyik legfontosabb garanciáját jelenti, felfogásunk szerint a célhoz kötöttség természetesen az adatkezelés valamennyi szakaszára kiterjed, tehát az adattovábbítási szakaszra is.
A javaslatban igyekeztünk kizárni a különböző célokból kezelt adatok önkényes és mértéktelen összekapcsolásának lehetőségét. Emlékeztetem a tisztelt Országgyűlést arra, hogy a vonatkozó és zsinórmértéket képező alkotmánybírósági döntés éppen ebből az aspektusból vizsgálta, és tette törvényhozási feladatunkká ennek a törvénynek a megalkotását a korábbi, vagy a pillanatnyilag hatályos jogi helyzet felszámolása érdekében.
Nyilvánvaló az, hogy egy adatkezelést általában a célja azonosít, a célhoz kötöttség elvének következetes érvényesítése az adatkezelések összekapcsolását egyetlen szervezeten belül is korlátozhatja. Az adatok közül nagyon sok olyan van, amely különleges értékkel bír a faji eredetre, a nemzeti, a nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre, a pártállásra, a vallásos vagy egyéb meggyőződésre, a büntetett előéletre, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adatok természetesen a nemzetközi gyakorlat szerint is, de saját felfogásunk szerint is különleges adatoknak számítanak, és fokozottabb védelemben részesülnek. Ezért a javaslat szerint ezeket az adatokat fő szabályként csak az érintett személy írásos hozzájárulásával lehet felvenni.
Nyilván társadalmi érdekből ugyanakkor feltétlenül indokolt esetekben különleges adatok, mint például a büntetett előéletre vagy az egészségi állapotra vonatkozó adat felvételét törvény elrendelheti az érintett személy akár írásos, akár más hozzájárulása nélkül is.
A törvény hatálya kiterjed minden, az országban folyó adatkezelésre. Az adatkezelés fogalma az adatokra alkalmazható minden elképzelhető műveletet felölel. Ha nem így lenne, akkor az egyes adatkezelési technikák alkalmazásával megkerülhetőek lennének a törvény előírásai. így adatkezelésnek számít - az alkalmazott eljárástól függetlenül - a személyes adatok felvétele és tárolása, feldolgozása és hasznosítása, ideértve a továbbítást és a nyilvánosságra hozatalt is.
(10.40)
Tisztelt Országgyűlés! Szeretném hangsúlyozni, hogy az állampolgárok és a szervezeteik az állami vagy helyi önkormányzati feladatok ellátását akkor tudják ellenőrzésük alá vonni - és azt hiszem, a demokrácia alapkövetelménye, hogy ez megvalósuljon -, ha erről kellő információjuk van. Vagyis minden külön felhatalmazás nélkül, engedély nélkül hozzájuthatnak olyan közérdekű informácókhoz, amelyek az általuk választott szervek működésére, a közpénzek felhasználására és egyéb, ehhez hasonló fontos adatokhoz való hozzájutásra vonatkoznak.
A javaslat ezért előírja, hogy az említett feladatot végző szerveknek alapvető kötelessége, hogy e tájékozódást segítsék és az általuk kezelt adatokat bárki számára hozzáférhetővé tegyék. Ezzel kapcsolatban a javaslat a lehető legrövidebb időn belüli hozzáférhetőséget szeretné garantálni, legfeljebb 15 napot engedélyez az eleget tevésnek.
A nyilvánosságot csak törvényi úton lehet korlátozni a személyes adatok védelmére, illetőleg az államtitokra és a szolgálati titokra tekintettel.
Ami a közhitelű nyilvántartásokat illeti, például az ingatlannyilvántartás vagy a cégnyilvántartás, természeténél fogva bárki számára hozzáférhető, és az azokból történő adatszolgáltatást külön törvények szabályozzák.
A törvény érvényesülésének egyik igen fontos garanciája a bíróság előtti jogérvényesítés lehetősége. Bírósághoz lehet fordulni mind a személyes adatok védelmének megsértése, mind pedig a közérdekű adatokhoz való hozzájutás megtagadása esetén. A bírói út mellett - tehát a bírói út igénybe vételének lehetősége mellett - egy másik igen fontos garancia és a jelenlegi jogrendünkből tulajdonképpen még mint intézmény is hiányzik, hogy a törvényjavaslat a benne szabályozott jogok fokozott védelme érdekében különleges országgyűlési biztos, adatvédelmi biztos választását írja elő, akinek feladata a törvény érvényesülésének ellenőrzése, az egyedi bejelentések kivizsgálása és az adatvédelmi nyilvántartás vezetéséről való gondoskodás.
Az adatvédelmi biztos jogaiból következik, hogy előtte a működési területén nem lehet adatkezelést, semmilyen személyes vagy közérdekű adatot eltitkolni, az állam külső és belső biztonságának követelményei szem előtt tartásával azonban egyes állami szerveknél az ellenőrzést az adatvédelmi biztos ebből eredően csak személyesen gyakorolhatja.
Tisztelt Országgyűlés! Az adatvédelmi törvény - mint azt már említettem - keretjogszabályként került ide a tisztelt Országgyűlés elé, az említett alkotmányos jogokat garantálja, meghatározva egyúttal mindazon alapelveket és eljárási szabályokat, amelyek minden adatkezelésnél betartandóak. Célunk az, hogy biztosítsuk az emberi méltóság védelmét és a személyiség szabad kibontakozásának érdekében az információs önrendelkezési jog korlátozásának törvényes kereteit.
A közérdekű adatok nyilvánosságának szabályozásával pedig egy olyan társadalmi környezetet szeretnénk kialakítani vagy ennek a kialakításához hozzájárulni, amely mindenki számára azonos tájékozódási feltételek mellett biztosítja a részvételt a közügyek intézésében.
Ezért kérem tisztelt Képviselőtársaimat, hogy a vonatkozó és a személyes adatok védelméről, illetve a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló javaslatot szíveskedjenek támogatólag elfogadni; megköszönve figyelmüket. (Taps.)
