VÉKONY MIKLÓS, DR. (MDF)
VÉKONY MIKLÓS, DR. (MDF)
VÉKONY MIKLÓS, DR. (MDF) Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy érzem, indokolt volt Kósáné Kovács Magda képviselőtársunk kérése, miszerint a Parlament ismerhesse meg az alkotmányügyi bizottság várható módosító javaslatának a lényegét, hiszen a részletes vitára lényegében ma fog sor kerülni. A sors fintora azonban az, hogy én ennek a kérésének eleget teszek, de időközben nemcsak elnök úr, hanem Kósáné Kovács Magda képviselőnő is eltávozott. De én úgy érzem, ez a probléma esetleg a várható későbbi hozzászólókat is érdekelheti, így, ha megengedi elnök úr, a módosító indítvány, a javaslat lényegét ismertetném.
Az Állami Számvevőszék elnöke kereste meg néhány hónapja az Országgyűlés elnökét, kérve a Parlament állásfoglalását néhány, a törvény végrehajtását érintő kérdésben. Az Állami Számvevőszék problematikája kettős természetű volt. Egyrészt az eredeti, tehát módosítani kívánt törvényjavaslat az Állami Számvevőszék számára a beszámoló elkészítésére pontos határidőt szabott meg. Az Állami Számvevőszék számára kérdéses volt, hogy újabb határidő hiányában elfogadhatja-e a késedelmesen benyújtott vagyonelszámolásokat vagy sem.
Másik kérdés, hogy a vizsgálatokból fönnmaradt 4 millió összeg vagyonmaradványt, költségvetési maradványt fölhasználhatja-e az újabb vagyonelszámolásokra vagy sem. Az alkotmányügyi bizottság által a kérdés megvizsgálására kirendelt három fős eseti albizottság véleménye szerint a vagyonelszámolást benyújtani elmulasztó szakszervezetek mulasztása semmiképpen sem indokolhatja a törvény módosítását, és utólag, újabb határidő biztosításával nem legalizálható a szakszervezetek magatartása.
A törvény meghozatalának céljából és a teljeskörűség elvéből egyértelműen levezethető, hogy a szakszervezeti vagyon egészének átvilágítását el kell végezni. Az újabb vagyonelszámolások ellenőrzését és hitelesítését az Állami Számvevőszéknek ésszerű határidőn belül kell elvégeznie. Ugyanakkor a bizottság vizsgálta, hogyan lehetne további biztosítékok beépítésével a törvény végrehajtását segíteni.
Az Állami Számvevőszék tájékoztatása alapján ugyanis a szakszervezeti szövetségekről, illetve a vagyonelszámolásra köteles önálló szervezeti egységekről nyilvántartás nem áll rendelkezésre, így jelenleg az sem állapítható meg, hogy tulajdonképpen mely szakszervezetek nem tettek eleget vagyonelszámolási kötelezettségüknek.
Ezzel kapcsolatosan elnök úr engedjen meg egy rövid kitérőt, amiről itt nem nagyon esett szó, nevezetesen, az Alkotmánybíróság 26/1992. (IV. 30.) határozatáról, mely a jelzett törvény vizsgálatával, a tárgyalt törvény vizsgálatával foglalkozott, s amely rámutatott arra, hogy a SZOT megszüntetése, illetve az MSZOSZ megalakulása lényegében jogi értelemben nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. A jogutódlás kérdése nem rendezett, és a jelenlegi tisztázatlan tulajdonviszonyok az egész átalakulás és az MSZOSZ megalakulása körüli nem rendezett kérdésekre vezethetők vissza. És éppen ebből kiindulva látta az Alkotmánybíróság a jelenlegi törvényt teljesen indokoltnak. Ez egy alapkérdés – én azt hiszem – ebben az ügyben.
Az eseti albizottság álláspontja szerint célszerűnek mutatkozik egy olyan módosító indítvány benyújtása, amely a szakszervezeti szövetségeket határidő megadásával kötelezné a hozzájuk tartozó vagyonelszámolásra kötelezett szervezeti egységekről történő tájékoztatásra. Amennyiben a szövetségek fenti tájékoztatási kötelezettségüknek nem tennének eleget, velük szemben ügyészi eljárást lehetne kezdeményezni, illetve amennyiben a szövetségek által megjelölt szervezeti egységek vagyonelszámolási kötelezettségüknek nem tennének eleget, úgy a szervezeti egységekkel szemben is indítható ügyészi eljárás.
A szakszervezeti kötelezettségek határidőhöz kötött tájékoztatási kötelezettségére fog vonatkozni a holnap előreláthatólag benyújtása kerülő módosító indítvány. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps.)
