MILE LAJOS (MDF)
MILE LAJOS (MDF)
MILE LAJOS (MDF) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Amint azt az általános vitában is már elmondtam, szükségszerűnek éreztük, hogy készítsünk egy módosító csomagot ahhoz a kormány-előterjesztéshez, amelyet 5719-es számon ismerhettek meg.
Miért volt erre szükség – hatpártinak szántuk egyébként ezt a módosító csomagot, mint ahogy az imént is elhangzott, ötpárti sikerült belőle –, miért éreztük szükségszerűnek, hogy többpárti módosító csomag készüljön? Egyrészt azért, mert nem tartottuk elégségesnek a Kormány előterjesztését; csak a határidő módosítása semmiképpen nem jelentette a megoldását ennek a problémának. És csináltuk ezt azzal a céllal, hogy a törvényhozás munkáját meggyorsítsuk, s hogy a felhalmozódott problémákra gyors megoldást próbáljunk találni. Természetesen ez a gyorsaság az egyezkedést, a konszenzuskényszert nem zárta ki. Valóban, hogy az imént elhangzott, másfél-kétnapos folyamatos egyezkedés jelentette ennek a módosító csomagnak az elkészítését.
A magam részéről nagyon sajnálom, hogy az imént részletezett pont miatt végül is hiányzik az aláírók közül az MSZP aláírása. Majd el fogom mondani, amikor odaérek, hogy végül is miért nem jött létre ez az egyezség.
Hogy mennyire a kompromisszumok sorsára és a megegyezésekre épül ez a módosító csomag, ezt többek között az is jelzi természetesen, hogy az imént hivatkozott nyilatkozat a mi birtokunkban is van, és itt azért reagálnom kell arra, amit Kósáné Kovács Magda képviselőtársam az imént elmondott. Ugye, az öt szakszervezet nyilatkozata azt tartalmazza a VIKSZ igazgatótanácsával kapcsolatban, ami a mi szövegváltozatunkban közös, tehát az MSZP-beterjesztés és a mi módosításunkban azonos. Ha az öt szakszervezeti tömörülés fontosnak, kardinálisnak érezte volna a közgyűlés jogintézményének létrehozását és ezen közgyűlés olyan jogosítványokkal való felruházását, amelyet az MSZP-s javaslat tartalmazott, akkor természetesen belevették volna, gondolom, ebbe a nyilatkozatba. Azt, hogy ez kimaradt, én csak úgy tudom értékelni, hogy nem ebben látják a meghatározóan fontos, lényegi elemét a mostani problémának.
Most rátérek az ötpárti módosító csomag tartalmára; miben is kérjük a tisztelt Ház támogatását? Természetesen az egyik nagyon fontos kérdés az, hogy a szakszervezeti vagyonnak mi legyen a sorsa. Ezzel kapcsolatban ez az előterjesztés a szakszervezetek között megállapodásra támaszkodva azt tartalmazza, hogy a szakszervezetek közötti választáson elért támogatottság arányában történjen ennek a vagyonnak a felosztása. Itt azt hiszem, hogy az alkotmányügyi bizottság által megfogalmazott jelentésben valamiféle gépelési hiba lehet, hiszen itt úgy idézik, hogy a felosztandó vagyon használatának "ideiglenes" megosztása. Sem a mi szövegünkben nem szerepel ilyen megfogalmazás, ilyen részlet, hogy "használatának ideiglenes megosztása", sem, ha jól tudom, a Szocialista Párt által beterjesztett módosító indítványban sem. Tehát gondolom, itt valami elgépelés történhetett; a helyes megfogalmazás az, hogy "…között felosztandó vagyon megosztása" – gondolom, egyszerűen lehet korrigálni.
A következő a határidő problémája, a választási törvény beterjesztésének és meghozatalának határideje. Úgy gondolom, hogy ismét legyen egy határidő arra nézve, hogy mikor legyenek a szakszervezetek között választások; viszont nincs vonatkozó választási törvény – ennek vagyunk most is szenvedő alanyai. Ezért úgy gondoltuk, hogy az Országgyűlés szeptember 15-éig meghozza, megszavazza a vonatkozó választási törvényt. Ehhez természetesen az szükséges, hogy a Kormány augusztus 15-éig terjessze ezt elő. És itt szeretném bejelenteni az elnök úrnak, hogy ezzel a ponttal kapcsolatban csatlakozó módosító indítványt kívánunk benyújtani, amely az Országgyűlés kötelezettségét kiemelné ebből a rendelkezésből, és megmaradnának annál a pontnál, hogy a Kormányt kötelezi, augusztus 15-éig terjessze a Ház elé a vonatkozó törvényjavaslatot. Ennek időbeli okai vannak egyrészt, hiszen 31-én, ha jól tudom, akkor találkozunk ismét; másrészt pedig jogilag nem biztos, hogy szerencsés az Országgyűlés számára előrevetítve ilyen kötelezettségeket rögzíteni.
A következő észrevételem a választási törvény tartalmára vonatkozik. Ebben a törvényben gondoljuk szabályozhatónak egyrészt a vagyon ideiglenes és végleges felosztását, másrészt a TB-önkormányzati választások rendjét, harmadrészt pedig az ÉT munkavállalói oldalának összetételét. Fölvetődhet a kérdés, hogy miért ebben a törvényben akarjuk szabályozni például a TB-önkormányzati választásokat. Azt gondolom, ha külön törvényre várunk ezzel, akkor ismét csak kicsúszunk az időből.
A következő paragrafusok az Alkotmánybíróság határozatának, döntésének tesznek eleget. Ez nemcsak a VIKSZ igazgatótanácsa összetételére vonatkozó döntés volt, hanem az alapítványi vagyont is érintette – ebben nem is volt vita közöttünk –, tehát ez módosítja annyiban a törvényt, hogy eleget tegyen az Alkotmánybíróság döntésének.
A másik: valóban itt szűnt meg a megegyezés lehetősége, a VIKSZ igazgatótanácsának összetételénél. Nem akarok ebbe most olyan részletességgel belemenni, mint ahogy azt Kósáné Kovács Magda képviselőtársam tette. Itt elfogadta a többi párt is a közgyűlés létrehozását. Annyi volt a különbség, hogy nevesítve nem szerepeltette benne az ágazati szakmai szakszervezeteket. És mi azt mondtuk, hogy azokból kell összehívni ezt a közgyűlést, akik majd maguk közül megválasztják ezt a plusz egy tagot az igazgatótanácsba.
Az én megítélésem szerint – említette is képviselőtársam – precedenst teremthetünk ezzel, és valahogyan előrevetíti a választási törvény tartalmát és valamiféle diszkriminációs elemet tartalmaz, tehát nem emeli be a szakszervezetek fogalomkörébe az ágazati szakmai szakszervezeteket; én azt gondolom, az általunk beterjesztett szövegben semmiféle olyan rész nem szerepel, ami ezt joggal vetíthetné előre. A vonatkozó szakszervezeti törvénynek lesz a feladata, ami nyilván ismét csak egyeztetéseket követel, hogy a választások pontos rendjét és a választáson indulók körét is megszabja. Tehát én nem érzek ilyen veszélyt. Úgy gondolom egyébként, hogy ez a veszélyérzet az eddigi egyezkedések tanulságából származik inkább, nem pedig a szövegből magából.
A következő nagy probléma az üzemi tanácsi választások időpontja. A szakszervezetek között legjobb tudomásom szerint megegyezés van atekintetben, hogy az üzemi tanácsi választások időpontja egybeessék a szimpátiaválasztások időpontjával. Semmi egyebet nem tettünk, csupán ezt a politikai megegyezést próbáljuk törvényerőre emelni, hiszen, kedves képviselőtársaim, július 1-jével a munka törvénykönyve hatályba lép, és a hatályos munkatörvénykönyv alapján most is meg lehet kezdeni július 1-jével az üzemi tanácsi választásokat. Tehát egyfajta garanciát jelent ez, egyfajta támogatást a politikai megegyezéshez, hogy ezeknek az időpontja essen egybe, de az üzemi tanácsi választásokat legkésőbb december 10-éig le kell bonyolítani.
Fölvetődik a kérdés, hogy ebben az esetben viszont mi lesz az üzemi tanácsi jogosítványokkal mindaddig, amíg az üzemi tanácsi választások nem bonyolódnak le. Ebben az esetben nem tudtunk más megoldást találni, mint azt, hogy a munka törvénykönyvének vonatkozó átmeneti rendelkezéseit módosítjuk. Tehát nem magát a törvényt, hanem az átmeneti rendelkezéseket. Valóban nem tehetjük ki a munkavállalókat annak a helyzetnek, hogy több hónapon keresztül nincs olyan grémium, nincs olyan testület a munkahelyeken, amely az üzemi tanácsi jogosítványokat gyakorolhatná. Éppen ezért a kollektív szerződések megkötési jogáról, a részvételi jogról és a védettségről módosítottuk a munka törvénykönyvének átmeneti rendelkezéseit.
Fölvetődhet a kérdés, hogy miért nem ilyen értelemben hoztuk meg a munka törvénykönyvével kapcsolatban ezeket az átmeneti rendelkezéseket annak idején. Gondolom, nagyobb szégyen nélkül be lehet ismerni, hogy mulasztás történt, de talán ezt korrigálni mindenkinek a feladata lehet.
Az utolsó rész a jelenetés 8. pontjában a közalkalmazottakra vonatkozik. Bővebb indoklást nem igényel; tulajdonképpen az üzemi tanácsi választások pandanja, és ezen a területen próbálja rendezni átmenetileg – hangsúlyozom: átmenetileg – ezt a problémakört.
Azt gondolom, kedves képviselőtársaim, hogy a Parlamentben megfelelő egyetértésre találhat ez a módosító csomag. És én kérem a képviselőtársaimat, hogy támogassák ezeket a módosító pontokat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
