KULIN SÁNDOR, DR. (MDF)
KULIN SÁNDOR, DR. (MDF)
KULIN SÁNDOR, DR. (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egész röviden csak – hogy a szünet idejét ne vegyem el. Az elhangzottakból leginkább a Csehák képviselőnő által elmondottak kapcsán merültek fel bennem olyan gondolatok, amiket szeretnék elmondani. Így, első hallásra ugyanis a sok módosító indítványt, amit be kíván terjeszteni, nyilván nem lehet áttekinteni és érdemben hozzászólni – ezt majd a bizottsági ülésen meg fogjuk tenni, és aprólékosan figyelembe vesszük ezeket a módosító indítványokat, és ami előbbre viszi az ügyet, nyilván be fogjuk építeni. Nem tudok azonban egyetérteni a kiinduló tételével, ő ugyanis kevesli az ez évi 50 milliárd nyugdíjemelési összkeretből azt a 20%-ot – vagyis azt a 10 milliárd forintot –, amit erre a korrekciós intézkedésre lehet fordítani. Természetesen ez elhatározás kérdése, de azért szeretném felhívni a tisztelt képviselőtársak figyelmét arra, hogy amennyiben annak idején úgy döntöttünk volna, hogy ez a korrekciós keret növekedjék, akkor ez egyben azt is jelentette volna, hogy az általános, mindenkit érintő nyugdíjemelésre kevesebb marad – tehát akkor az a többek által elmondott tizenháromegész-valahánytized százalék is csökkent volna, ami nyilvánvaló, hogy a nyugdíjasok egész körét érintette volna, kellemetlenül, hátrányosan érintette volna, és több tiltakozást váltott volna ki.
(17.00)
Nyilvánvaló dolog, hogy egy ilyen utólagos korrekció, amire a több évtizedes torzulások miatt rákényszerülünk, ez nem lehet automatizmus, ez egy úgynevezett kézi vezérlés, amire azonban szükség van, és ahol a legnagyobb egyetértés, tehát a legnagyobb közös nevező alapján tudunk csak valami megegyezésre jutni.
A másik észrevételem a '89 utáni korrekció hiányát firtató észrevételére vonatkozik Csehák képviselőnőnek. Hát azért ez a legfiatalabb nyugdíjas korosztály, akinek még úgy-ahogy azért van valami módja és lehetősége arra, hogy kiegészítse, ellentétben azokkal a régebbiekkel – általában 75–80 éven felüliekkel –, akiknek erre már semmi módon nincs lehetőségük.
Azt hiszem, hogy inkább jámbor óhaj ma többszörös döntés után azt fölvetni, és itt Szigeti György képviselőtársamra gondolok, hogy miért nem a költségvetés száll be bizonyos összeggel, hogy a korrekciót végre tudjuk hajtani. Én azt hiszem, hogy a költségvetésre mi azt a feladatot hárítjuk majd és azt várjuk, hogy a profiltisztításban legyen a segítségünkre, hogy az így megmaradó összeget valóban biztosítási elven nyugdíjakra és egészségbiztosításra tudjuk fordítani. Köszönöm a meghallgatást. (Taps.)
