SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter: Elnök Úr! A rendelkezésre álló rövid idő, tekintettel a most elhangzott vitára, azt hiszem, hogy lehetővé teszi, hogy az előterjesztést megtegyem. Hiszen végighallgatva mindazt, amit az 1991. évi bajokról tisztelt képviselőtársaim elmondottak, ezek alapján logikusan következik az a lépés, melynek megtételére ezen törvényjavaslatban a tisztelt Házat kérem.
A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról beterjesztett törvényjavaslatunknak az a célja, hogy biztosítani lehessen a társadalombiztosítási szerveknek a tartozások végrehajtásának, azaz behajtásának a jogát. A hatályos jogi szabályozás szerint a társadalombiztosítási igazgatási szerveknek a tartozások behajtására – az ingó- és ingatlan-végrehajtást kivéve – az egyéb jogi eszközök, így a munkabérből történő letiltás, azonnali beszedési megbízás rendelkezésre állnak. Az ingó- és ingatlan-végrehajtás az adózás rendjéről szóló törvény szerint jelenleg az önkormányzati adóhatóság feladata. Ez azonban főleg az utóbbi időben vita tárgyát képezte az érdekeltek között, így a társadalombiztosítási tartozások behajtása terén nemcsak ezért, de részben ezért is komoly fennakadások vannak.
A társadalombiztosítási kintlevőségek növekedésének megakadályozása, illetőleg a tartozások csökkentése érdekében a jelenleginél hatékonyabb behajtási tevékenységre van szükség. Ehhez biztosítani kell a társadalombiztosítás végrehajtásjogi alapjait. Ez a sokat idézett 1975/II. törvény 105. §-ának módosításával teremthető meg. A módosítás a társadalombiztosítási igazgatási szervek számára megadja mindazon jogi lehetőségeket, amelyekkel az adóhatóság, illetve az önkormányzati adóhatóság jelenleg rendelkezik.
A törvényjavaslat az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény vonatkozó szabályaira épül, mivel szükségtelen teljesen új szabályozási rendszer kialakítása. Az adókra irányadó rendelkezések alkalmazásával maradéktalanul biztosítható a társadalombiztosítási igazgatási szervek által folytatandó végrehajtási eljárás.
Meg kell említenem, hogy a végrehajtási jog biztosítása mellett a végrehajtói szervezetre vonatkozóan külön jogi szabályozás nem szükséges, mivel az említett szervezeti egységek a társadalombiztosítási igazgatási szervek jelenlegi szervezeti rendszerén belül fognak működni. Így az, hogy a társadalombiztosítási igazgatási szervezeten belül melyik egység jár el, az az alap kezelőjének a hatáskörébe tartozó intézkedés. A jelzett belső szakegységek kialakításának személyi, tárgyi feltételei egyébként biztosítottak a hozzám eljutott információk szerint. A társadalombiztosítási igazgatóságok és kirendeltségek az új feladatokra felkészültek.
Tisztelt Képviselőtársaim! E törvényjavaslattal remélhetőleg befejeződik egy jogalkotási sorozat, melyet a tárca 1990 óta kezdeményezett a társadalombiztosítás pénzügyi helyzetének stabilizálása érdekében, legalábbis a kintlevőségeket illetően, hiszen sok más egyéb feladatunk van, mint erre az előbbi vita is rámutatott.
E folyamat első lépése volt az a rendelkezés, amely a késedelmi kamat mértékét a kétszeresére emelte. Ha ez a mostani rendelkezés elnyeri a tisztelt Ház támogatását, végül egyetlen mozgástere marad még a Parlamentnek, a büntetőjogi felelősség idevonatkozó szabályainak a meghozatala, illetve szigorítása. Erre pedig a Büntető Törvénykönyv módosítása során kerülhet sor, de ez már nem a társadalombiztosítási törvénykezés kategóriájába tartozik.
Mindezek alapján tisztelettel kérem a tisztelt Ház jelen levő és jelen nem levő tagjait, hogy e törvényjavaslatot támogassák, és emeljék mihamarabb törvényerőre, hogy egy hatékony eszközzel bővíthessük a kintlevőségek behajthatóságának rendszerét.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
