SUCHMAN TAMÁS, DR. (MSZP)
SUCHMAN TAMÁS, DR. (MSZP)
SUCHMAN TAMÁS, DR. (MSZP) Rosszul értettem.
(10.20)
(Folyamatos zaj, közbeszólások.) Reggeli kávé helyett szántam, de folytatnám. Egy MDF-es képviselőtársam úgy jellemezte mostanában pártját, hogy egy olyan vár, amelyet kívülről is ostromolnak és belülről is ostromolnak, és a felmentő seregek is már messziről lőnek. Én úgy gondolom, hogy így nem belügy a kormányzó pártoknak minden ügye, mert nem tartom belügynek a demokratikus intézmények elleni fellépést még akkor sem, ha azt csak néhány képviselő teszi.
Én kárhoztatom magamat, hogy másfél évvel ezelőtt – és magunkat is – nem hangúlyosabban figyelmeztettük Csurka Istvánt arra, hogy igenis lehet egy magyar Knut Hamsun, akkor sokan azt mondták, hogy nem lehet. Nem lehet, hisz nem Nobel-díjas, hanem csak József Attila-díjas. Nem lehet, mert ránézésre sincsenek élményanyagai Knut Hamsun híres művéről, az "Éhség"-ről. (Derültség.) Látjuk, hogy a dolgok másként történtek. A múlt héten még bízhattunk abban, hogy például a Kerényi Imre véleményéhez hasonló lehetőségek is vannak a megegyezésre, mely mély emberi tisztaságra vallana politikai naivitásával együtt. (Zaj.)
A hétvége eseményei azonban túl közeliek ahhoz, hogy mélyebb politikai elemzéssel lehessen róluk szólni, de túl súlyosak ahhoz, hogy szó nélkül elmenjünk mellette. Úgy értékeljük, hogy a Magyar Demokrata Fórum vezetése ebben a helyzetben integrálni igyekszik a lehetségest a lehetetlennel, a tüzet a vízzel, a liberalizmust a jobboldali szélsőséggel.
Optimistán azt kellene mondanunk, hogy mindig a 24. óra utolsó perce előtt állunk. De ne kiáltsanak szörnyűségeket bozóttűzként feltüntető hallgatást! Talán mindaz, ami ma Európában történik – a szellem torzszülötteinek mélyrepülése az öreg kontinens felett –, megengedi, hogy mindnyájunk legféltettebb kincse, a béke és gyermekeink jövője érdekében néha egy kicsit feszültebbek legyünk itt a másik oldalon is, és nem biztos, hogy ez elítélendő indulat.
Csoóri Sándor 15 évvel ezelőtt, amikor a maga küzdelmeit vívta, a következőt mondta: "A hatalmon lévőknek mindig lehetnek érveik ellened, és a legkezdetlegesebb érv az, hogy túl hangos vagy, ezért aztán belezavarnak mindenfajta vitába, ahol jobban megismerhetik indulataid, feszültségeid, mint érveid!"
Csurka István a hét végén azt mondta, hogy itt hetek, hónapok alatt Magyarország sorsa hosszú évtizedekre eldőlhet. Kedves Képviselőtársaim! Ez az egyetlen gondolat a hét végén, melyben részben egyet is érthetünk, csak annyit szeretnék hozzátenni: ez is szükséges, és az is, hogy a jogállamiság, a parlamenti demokratizmus törvényi megalapozásával építsük fel a jövő évezred Magyarországát, és ne másodpercek alatt!
Fontos számunkra az, hogy nemzedékek sorsa ne politikai szeszélyek és pótcselekvések sorsa legyen. Nem az utcán kell eldőlnie a mai magyar politika létkérdéseinek, és nem biztos, hogy 19-ére 24-én kell választ adni, de ha nincsen másként, akkor választ kell adni. Mi is, én is, és remélem, önök is azért küzdenek, hogy néhány év vagy évtized múltán ne kelljen magyar költőnek magyarul megírni, hogy látta nemzedéke legjobb elméit az őrület romjaiban! Mert a gyűlölködés nemcsak hogy egyidős az emberrel, és nemcsak hogy a gyűlölet máglyáján szellemek, de emberek teste is porladt már el, hanem óvnám magunkat attól, hogy a lobbanékony világban tovább szítsuk a tüzet! Köszönöm szépen. (Taps.)
