SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A társadalombiztosítás 1991. évi zárszámadásáról szóló törvényjavaslatot – ahogy az előadói beszédben az államtitkár asszony jelezte – nehéz szívvel terjesztette a Kormány a tisztelt Ház elé. Ennek az az oka, hogy a benne foglalt 22 miliárd forint összegű hiány rendezésére valójában jó megoldás nincs.
A törvényjavaslatban a meggyőződésünk szerinti legkevésbé rossz megoldást terjesztettük a Ház elé. A vitában a legtöbb kritikai észrevétel az állami garancia jelenlegi módjával és a hiány javasolt finanszírozásával kapcsolatban hangzott el.
Az állami garanciával kapcsolatban nincs vita abban, hogy a társadalombiztosítás részére a folyamatos működéshez szükséges feltételeket az állami költségvetésnek biztosítania kell. Ez az elmúlt években is így történt, és jelenleg is így van.
Egyetértek azzal is, hogy a nyugdíjbiztosítási alap és az egészségbiztosítási alap pénzügyi kettéválása két megelőlegezési számlát tesz szükségessé. Erre a Kormány az 1993. évi költségvetéssel egyidejűleg el fogja készíteni javaslatát.
(17.30)
Vitatkozom azokkal, akik feltétel nélküli általános költségvetési garanciát szorgalmaznak a hiány finanszírozására. Egy ilyen megoldás hátráltatná az alapok pénzügyi önállóságának megteremtését, lassítaná a rendszer átalakítását. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy a gazdasági rendszerváltás idején, a társadalombiztosítási rendszer átalakításának kezdetén még nem fogalmazhatók meg azok az általános érvényű szabályok sem, amik már teljes piacgazdasági környezetben, tartalékokkal rendelkező társadalombiztosítási rendszerben alkalmazhatók lennének. Ezért úgy látom, hogy az átmenet időszakában évről évre kell megvizsgálnunk, mik azok a feltételek, amelyek a működés biztonságát még garantálják, de a megindult átalakulási folyamatot nem fékezik.
Az 1991. évi zárszámadás tárgyalásakor egyértelműen megállapítható, hogy a folyamatos működés feltételei a nyugdíjrendszerben és az egészségügyi ellátásban adottak voltak. A hiány finanszírozásáról pedig most, zárszámadási törvény keretében utólag lehet és kell dönteni.
A hozzászólásokban elsősorban ellenzéki képviselőtársaim kifogásolták a Kormány javaslatát, de a hiány finanszírozására reálisan megvalósítható javaslatokat nem fogalmaztak meg. Olyan megoldásokat, amelyek szerint az állami költségvetés készpénzfizető kezesként jótállna az állami vállalatok tartozásaiért, nem tud a Kormány támogatni. Nemcsak azért, mert a költségvetés jelenlegi helyzetében erre nincs mód, hanem elsősorban e javaslat következményei miatt. Nem lehet egy ilyen megoldást úgy értelmezni, hogy ez csak a társadalombiztosítási tartozásokra érvényes. Ha végiggondoljuk, hogy ez azt eredményezné például, hogy az állami vállalat más, esetleg külföldi partnere felé fennálló tartozásaiért is az állami költségvetés felelős, akkor úgy vélem, könnyen belátható, hogy egy ilyen megoldást nem lehet támogatni, és erre nincs példa a nemzetközi gyakorlatban sem.
Az Állami Számvevőszék jelentésében kifogásolta, hogy nem teljes körű a TB-alap mérlege, hiányoznak azok a feltételek, amelyeket az alap folyósít, de az állami költségvetés finanszíroz, továbbá a hitelfelvételeket sem tartalmazza a javaslat. Ez a megállapítás helytálló. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a zárszámadáskor az adott évre jóváhagyott költségvetés szerkezete és tartalma szerinti beszámolás a kötelezettség. Nem tüntethetünk fel olyan tételeket, amelyeket az alap költségvetése nem tartalmazott. Ugyanakkor jogos igénynek tartom, hogy a jövőben e tételek az alap költségvetésének mellékletében szerepeljenek, még akkor is, ha ezeket a tételeket az állami költségvetés, a finanszírozó beszámolója természetesen tartalmazza.
A hitelmozgásokról a törvényjavaslathoz készített háttérinformációk adnak részletes, a napi hitelállományt bemutató elszámolást. Egyetértek azzal is, hogy a jövőben ez a fontos pénzügyi információ a törvény mellékletében szerepeljen.
Jogosak azok az észrevételek is, amelyek a társadalombiztosítás jelenlegi irányítási rendszerével, ezen belül is a kormányzati felügyeleti hatáskörrel kapcsolatosak. Bízom abban, hogy az önkormányzatok megalakulásával egyértelműen rendezni lehet az új irányítási struktúrához illeszkedő kormányzati hatásköri kérdéseket.
Az Állami Számvevőszék által előírt feladatok fontosak és teljesítésük sürgős. Ezért köszönettel vesszük a szociális bizottság által erre vonatkozólag külön benyújtott országgyűlési határozati javaslatot is.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem, fogadják el az 1991. évi zárszámadásról szóló törvényjavaslatot.
Végül ismételten kérem, hogy a következő hetekben a társadalombiztosítási alapok jövő évi költségvetési javaslatának, valamint a társadalombiztosítási reform következő lépéseit tartalmazó törvényjavaslatok vitájában konstruktív javaslataikkal segítsék a társadalombiztosítási egyensúly helyzetének és az általa adott szolgáltatásoknak kedvező alakítását.
Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
Határozathozatal
