PUSZTAI ERZSÉBET, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár:
PUSZTAI ERZSÉBET, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár:
PUSZTAI ERZSÉBET, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársnőm! Nagyon örülök ennek az interpellációnak, számtalan nagyon fontos gondolat van, amit alkalmam van most elmondani.
Az elmúlt évtizedek orvostudománya fejlődésének volt egy nagyon szomorú következménye; az egyik a kórházközpontúság, a másik az, hogy évtizedes hagyományok értékes részét is elvetette az orvostudomány. Ide tartozik a szülésvezetés és a szülés körülményeinek a kialakítása.
A magam számára az egyik legmegrázóbb élmény volt az egyetemen a szülészeti gyakorlat során a férfiorvosok viselkedése a szülés alkalmával. Egyszerűen felháborító stílusban vezették a szüléseket és tárgyaltak az anyákkal. Saját élményem is hasonlóan megrázó, bár én a kollégáim körében szültem, tehát ilyen reakciókat nem tapasztaltam, de soha nem fogom elfejteni azt az éjszakát, miközben hallottam a csecsemők sírását, és alig vártam, hogy végre a karomba tegyék a gyereket. Először, tizenkét óra után.
(15.50)
Tehát a szüléssel, szülésvezetéssel kapcsolatos szemlélet változása rendkívül fontos, nemcsak azért, amit itt elmondott, hogy választási lehetőséget teremtsen a nőnek, hogy milyen módon kíván szülni. Ennél sokkal többről van itt szó, hiszen az anya-gyermek kapcsolat lélektani fontosságáról van szó, arról a rendkívül szoros kapcsolatról, ami akkor alakul ki leginkább töretlenül, ha a szülés utáni első pillanatokban ez szoros testi kapcsolattá is válik, és ha a körülmények olyanok, hogy az anya és gyermek kapcsolatának intimitása megmaradhat az első pillanattól kezdve. Óriási jelentősége van ennek a szoptatási hajlandóság növelésében is – nem kell tudományos dolgozatokat idéznem: számtalanszor bebizonyították már ezt.
Ez ENSZ gyermekalapja által meghirdetett bababarátkórház-elvnek is ez az egyik alapja. Rendkívül fontos a család összetartozás-érzésének növelése szempontjából is, hiszen az apával való együttszülés, majd a rooming-in rendszer nagyon határozottan megváltoztatja a két ember kapcsolatát ebben a helyzetben, és éppen ellenkező irányban, mint a hagyományos szülések után.
Rendkívül fontos kérdésről van tehát szó. Elsősorban szemléleti kérdés, másodsorban anyagi. Nagyon sok függ az egészségügyi intézmény, az osztály szakmai vezetésétől, az önkormányzat támogatásától. A szemléletváltás elérése érdekében intézkedéseink, tevékenységünk többrétű volt eddig is: az egészségpolitikai főosztály szülész és gyermekgyógyász munkatársai az új alternatív szülészeti szemlélet elismert képviselői; a tárca vezetői rendszeresen vállaltak és vállalnak védnökséget olyan tudományos konferenciákon, amelyek az alternatív szülészet kérdéseivel is foglalkoznak. Javaslatot tettünk az érintett szakmai kollégiumoknak és társaságoknak a családközpontú szülészetre vonatkozó módszertani ajánlások kidolgozására; a Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal, a védőnői hálózattal teljes szakmai egyetértésben biztatjuk az önkormányzatokat a kórházak szülészeti és nőgyógyászati osztályainak családbarát elvek alapján történő működtetésére.
1991-ben Magyarországon az ENSZ Gyermekalap anyagi támogatásával megindított bababarátkórház-program első szakasza a védőnőképzést helyezte a középpontba. A védőnők ugyanis közismerten a legközvetlenebb információs forrást jelentik az anyák számára. A program keretében eddig 6 magyar oktató és 45 védőnő szerzett az anyatejes táplálással kapcsolatos ismereteket és tanácsadással kapcsolatos gyakorlatot. Így most már minden megyében, illetve budapesti kerületben van olyan védőnő, aki – ha ehhez a helyi egészségügyi szervek megfelelő segítséget nyújtanak – a szoptatást támogató anyacsoportot hozhat létre.
Kulcskérdés a kórházak és szülészeti intézmények szövetségesként történő megnyerése. A felmérések szerint 10-12 magyar kórház tartozik jelenleg a "Bababarát Kórház" cím várományosai közé, ezek közül kettő már esetleg az idén megkaphatja az elismerést.
Sajnos a szülésre való felkészítés, az apával való együttszülés, az újszülöttel való együttápolás feltételeinek infrastrukturális, technikai és személyi feltételei – amelyek egyben a legnagyobb gondosságot és biztonságot is jelentik – meghaladják a hagyományos berendezkedés kereteit. A családbarát szülészeti gyakorlat anyagi támogatására szolgáló központi lehetőségeink szerények. Megtehetjük viszont azt, hogy nem járulunk hozzá olyan belső átalakításhoz vagy új osztály építéséhez, amelynek tervezése és kivitelezése során a szülőszoba, az újszülött- és gyermekágyas osztály kialakítása nem az együttszülés és az együttápolás családbarát elvei szerint történik. A központi költségvetési keretek elosztásánál, pályázatok kiírásánál feltételként szabjuk meg a bababarát elvek alkalmazását.
Ismerjük és ezúton is megköszönjük minden alapítvány és egyesület támogatását. Bátorítjuk azokat a kezdeményezéseket, amelyek azért indulnak, hogy a család életében a gyermekvárás és a gyermekszülés természetes folyamatot és az emberi élet legcsodálatosabb eseményét jelentse.
Még egyszer köszönöm képviselőnőnek ezt az interpellációját. (Taps.)
