KISS GYÖRGY, DR. (MDF)
KISS GYÖRGY, DR. (MDF)
KISS GYÖRGY, DR. (MDF) Köszönöm szépen, Elnök Úr!
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány gondolattal a Polgári Perrendtartást módosítandó javaslathoz kívánok szólni.
Az elsődleges kérdés, azt hiszem, egy ilyen új jogintézmény bevezetésénél az, hogy az eljáró bíróságot a döntéshozatal során milyen lehetőséggel ruházzuk fel, nevezetesen, hogy csak megsemmisítheti a megtámadott határozatot, azaz kasszációs jogköre van, vagy pedig lehetővé tesszük a reformatorikus jogkört is.
Korábbi polgári perjogunkban mind a kettő ismert volt. '68-ban a semmisségi panaszt vezették be, már 1868-ban, 1911-ben pedig a felülvizsgálat intézménye került a Polgári Perrendtartásba, a közelmúltban, igaz egy másik jogág, az államigazgatási eljárás, de ott a felülvizsgálati kérelem volt ismert, mely a közigazgatási bíráskodás kiszélesítésével sorvadt el.
A semmisség markánsabban fejezné ki, hogy itt egy rendkívüli jogorvoslattal állunk szemben, nem pedig egy fellebbezéssel, azonban ez a döntési lehetőséget behatárolja, a bíróság csak megsemmisítheti a megtámadott határozatot, ami azzal az érdekkel ütközik, hogy minél hamarabb be lehessen fejezni az eljárást, ehhez társadalmi érdek fűződik, azonkívül az esetek többségében az igazságát kereső félnek is ez az érdeke.
Engedtessék meg egy külföldi példát megemlítenem. Az olasz polgári perrendtartásban a ricorso, azaz a felfolyamodás intézménye él még napjainkban. Eszerint tiszta kasszatórius lehetősége van az olasz legfelsőbb bíróságnak, és itt is bebizonyította a gyakorlat, hogy ez nem megfelelő, nagyon elhúzza az eljárást, és jövő év január l-jével már ott is a reformatorikus lehetőséget biztosítják a bíróságnak. Egyébként az érdemi rendelkezését illetően az intézmény azért szembetűnően különbözik a fellebbezéstől. Az egyik ilyen kérdés a megtámadható határozatok köre, amely nem minden bírósági határozatra terjed ki. A másik az, hogy csupán jogszabálysértésre való hivatkozással lehet élni ezen jogintézménnyel, amit messzemenően indokoltnak tartok.
Ami az okirati bizonyítást illeti, erről Szigethy István képviselőtársam tett említést, aggályosnak tartva azt, hogy a bizonyítás ebben az eljárásban kizárólag az okiratokra korlátozódhat. Én ezt azért nem tartom aggályosnak, mert nem lenne célszerű, hogyha széles körben lehetővé tennénk egy harmadfokon eljáró bíróságnak a bizonyítást. A bizonyításnak az a sajátossága, hogy ott célszerű lefolytatni, ahol az elbírálandó jogviszony, jogvita keletkezett, és egyébként, hogyha pusztán okiratok alapján nem tud megfelelő érdemi döntést hozni a Legfelsőbb Bíróság, még mindig megvan az új eljárás elrendelésének a lehetősége.
Ami a leglényegesebb meglátásom szerint a felülvizsgálati kérelemben, az az, hogy a törvényességi óvással ellentétben a jogorvoslatot kérőnek ez alanyi jogává válik. Ezt a kérdést már Szabó János képviselőtársam említette kritikusan, és magam is azt tudom mondani, hogy nincs olyan gyakorló jogász ebben az országban, aki ne tapasztalta volna a törvényességi óvás emelésével kapcsolatos szubjektivizmust. Magam is hallottam olyan kifejezést, hogy a törvényességi óvás emelése valahol jogpolitika, és ha már az igazságszolgáltatásba a politikát keverjük, akkor ott valami probléma jelentkezik. Éppen ezért messzemenően indokoltnak tartom az alanyi jog biztosítását.
Egyetértek azokkal a határidőkkel is, melyek a jogorvoslat igénybevételének lehetőségét időben behatárolják, nevezetesen a 30, illetve 60 nap. Az előbbi jogvesztő hatályú, tekintettel arra, hogy részint a jogbiztonság érdeke ezt kívánja meg, részint pedig a határozatok végrehajthatósága ne tolódjon ki időben túlzottan.
Ami a bírság alsó határát illeti a Pp.-ben, egyet tudok érteni Szabó János felvetésével, hogy célszerű lenne az alsó határt is meghatározni. Véleményem szerint még ha elvileg is van megengedve egy nevetséges, egy- vagy kétjegyű számból álló bírságkiszabás, ez az egészet komolytalanná teheti.
Végezetül tekintve, hogy a bevezetni kívánt jogintézmény és annak szabályozása összefüggésben áll, összefügg, illetve összhangban áll az Alkotmánybíróság ide vonatkozó határozatával, közelebb áll a jogállamiság követelményéhez, mint az előző jogintézmény, hasonlóképpen az európai normákhoz való viszonyát illetően is, az esetleges támogatható módosító javaslatokkal együtt javaslom az előterjesztés elfogadását. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
