GÁSPÁR MIKLÓS, DR. (KDNP)
GÁSPÁR MIKLÓS, DR. (KDNP)
GÁSPÁR MIKLÓS, DR. (KDNP) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Polgári Perrendtartás módosításáról szóló jelen törvényjavaslat címe nem fedi a javaslat egészének tartalmát, hiszen a tervezett módosítások nemcsak az új felülvizsgálati eljárás bevezetését tartalmazzák, hanem egyéb hatályos törvényi rendelkezéseket is érintenek.
A Polgári Perrendtartás olyan novellisztikus módosításáról van szó, amellyel immár a Polgári Perrendtartás ötödik novellájaként nevezhetük majd az új törvényt. Tehát újabb jelentős és nagy terjedelmű módosításról beszélhetünk. Ez pedig óhatatlanul felveti azt a gondolatot, hogy teljesen új perrendi törvény helyett sajnos csak módosított törvényünk lesz, pedig általános jogalkalmazói kívánságnak, igénynek, elvárásnak tett volna eleget a törvényalkotó a teljesen új törvény tervezetének megalkotásával. Ezzel jogállamiságunk kiteljesedése irányában nagy lépést tehettünk volna meg.
Áttérve a törvényjavaslat rendelkezéseire: véleményem szerint a 4. §-ban a bírósági hatáskör újraszabályozása mindenképpen indokolt. A jelenlegi bírósági szervezeti struktúra a javaslat szerinti törvényi módosítást kívánja meg. A munkaügyi bíróságoknak a rendes bíróságok szervezetébe történő nagyon is indokolt beolvasztása késik. Addig, amíg ez megvalósul, a javaslat szerinti szabályozás jól szolgálhatja a különböző – külön- és rendes, illetve – szintű bíróságok közötti ügymegosztás elvi elhatároló koncepciójának gyakorlati megvalósítását. Kérdés persze, nem lett volna-e indokoltabb előbb a bírósági szervezet reformját megoldani, és új szervezeti felépítésű bírósági rendszerre ráépíteni új eljárási szabályokat.
A kérdés felvetése azonban csak teoretikus lehet, hiszen az új szervezeti felépítés ez idő szerint csak elképzelésekben él. Az úgynevezett társadalombiztosítási pereknek a munkaügyi bírósági hatáskörökből való kivétele azért tűnik indokoltnak, mert ezeknek eddig is az államigazgatási perek között történt elhelyezése a munkaügyi bírósági hatáskör létjogosultságát erősen megkérdőjelezte. A megyei bírósági hatáskörbe tartozó pereknek a javaslat szerinti szabályozásával két kivétellel egyet lehet érteni. Kérdés azonban, hogy az értékhatárra tekintettel idetartozó vagyonjogi perek esetében az értékhatár összegszerű megjelölése helyett más tételezés nem volna-e helyesebb, elkerülendő a későbbi módosítás szükségességét. Úgy gondolom, hogy nem.
Viszont a megyei bírósági eljárás rangját az adná meg, ha az alsó értékhatár magasabb összegben, 20 millió forintban nyerne megállapítást.
A másik kivétel: Szükségtelen a közigazgatási jogkörben eljáró személyek által hivatalos eljárásukban okozott károk megtérítése iránti pereket is megyei bírósági hatáskörben meghagyni. Nem indokolt ugyanis ezeknek valamiféle kiemelt jelentőséget tulajdonítani.
A javaslat 13. és 14. §-ai a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálásával kapcsolatosak. A tervezett szabályozással részben nem értek egyet, de ezt majd a részletes vitában fogom indokolni.
A törvényjavaslat leginkább közfigyelmet és érdeklődést kiváltó része a törvényességi óvásnak a helyébe lépő felülvizsgálati eljárásra vonatkozó szabályozás. Álláspontom szerint a régi vagy az úgynevezett Plósz-féle, az 1911. évi I. törvénycikkel megalkotott polgári perrendtartás szabályrendszeréhez kellett volna, természetesen korszerűsítésekkel, visszanyúlni, és a kétfokú rendes jogorvoslatot, illetve ezzel a harmadfokú elbírálást visszahozni. Amennyiben a jogállamiság megvalósítását célul tűztük ki, ezt a jogalkotási lépést is meg kell tenni, és ennek nem állhat útjában gazdasági nehézség, vélt szervezeti megoldatlanság, személyi és tárgyi feltételek hiányára hivatkozás.
Miután azonban a javaslat nem ilyen szabályozást célzott meg, hanem eme intézménynek csak rendkívüli jogorvoslatként való bevezetését, az előbb mondottak, majd az új Polgári Perrendtartás megalkotásakor szem előtt tartandó megfontolásként jöhetnek szóba.
(18.10)
Remélhetőleg nem a távoli jövőben.
Ami pedig a javaslat szerinti szabályrendszert illeti, csak helyeselhető, hogy a kérelem benyújtása alanyi jog, vagyis mindenkinek rendelkezésére áll, akire a jogerős határozat rendelkezést tartalmaz.
A Polgári Perrendtartás új 270. §-ának (1) bekezdése szerint az ügyész is élhet ilyen kérelemmel. Megfontolandó e javaslat fenntartása. Az ügyész polgári eljárásjogbeli részvételét mindenképpen korlátozni indokolt. Semmi sem indokolja, hogy valamiféle törvényességi felügyeletgyakorlás okán az ügyészi kérelem benyújtási jogosítványt kapjon. Természetesen addig, amíg a Polgári Perrendtartás 2/A. §-ának rendelkezése él a perrendtartásban, az ügyész ilyen jogosítványának el nem ismerése vitára adhat okot. Mégis úgy vélem, amennyiben az ügyész is élhetne-e joggal, a törvényességi óvás intézményének más formában való visszacsempészése valósulhatna meg.
Vannak olyan európai országok, amelyek a felülvizsgálati kérelem benyújtásának a lehetőségét perértékhatárhoz kötik, vagy bizonyos ügyeket jelentéktelenségükre tekintettel kizárnak a felülvizsgálat lehetőségéből.
Ugyancsak megfontolandónak tartom ezért, hogy nem lenne-e indokolt Magyarországon is ilyen jellegű korlátozás bevezetése.
A Polgári Perrendtartás 274. §-a esetén az A- és B-változat közül az A-változatot támogatom, a 275. § tervezett szabályozásával pedig egyetértek, mivel az esetben mind a kasztrációs, mind pedig a reformatorikus jogkör biztosítása egyaránt indokoltnak mutatkozik.
A 18. §-ban a közigazgatási perek szabályainak módosítására vonatkozó rendelkezéseket egy kivétellel helyeslem. Nem látom indokoltnak azonban a Polgári Perrendtartás 339. § (3) bekezdése új szabályának megalkotását. Kötelezővé tenni közbenső ítélet hozatalát véleményem szerint semmilyen ügyben nem lehet. Ez eljárásjog-idegen rendelkezés lenne, mégha célszerűségi szempontok indokolnának is ilyen szabályt.
Végezetül ismét szeretném hangsúlyozni, hogy a jelen törvény megalkotásával nem állhat le a további módosítási igényekkel való foglalkozás a sürgető igényként jelentkező teljesen új perrendi törvény megalkotására törekvés keretei között.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a KDNP soraiban.)
