BALOGH GÁBOR (független)
BALOGH GÁBOR (független)
BALOGH GÁBOR (független) Köszönöm, Elnök Úr. Úgy gondolom, hogy az egy törvényjavaslatnak és a 3 törvénymódosításnak az egybekapcsolása bizonyos problémákat vet föl. Én elsődlegesen a társadalombiztosítás oldaláról nézem, és úgy kívánok az általános vitában hozzászólni.
Már az eddigi beszédeim során is utaltam arra, hogy a társadalombiztosítás szervezeti rendszere kapcsolódik valamihez. Mégpedig magához a társadalombiztosítás intézményi rendszeréhez, az intézmény alatt nem a szervezetet értem. Tehát a társadalombiztosításnak mint olyannak a rendszeréhez.
Jelen pillanatban az Országgyűlés előtt nem áll olyan koncepció, nem áll olyan előterjesztés, és nincs olyan kormányzati politikai elképzelés, amely alapján érdemben és nyugodtan tudna erről a témáról vitát nyitni és vitatkozni. Egyrészt azért nem, mert nincs meghatározva egyértelműen a társadalombiztosítás funkcionalitása. Addig, amíg ezt nem határozza meg a Parlament, illetve a Kormány nem teszi le valamelyik modell mellett a voksát, a szervezeti felépítésről teljesen fölösleges vitatkozni, hiszen a társadalombiztosítás önkormányzatához rendelni magukat a funkciókat elhibázott lépés.
Én úgy gondolom, hogy elsősorban azt kell meghatározni, hogy a társadalombiztosítás a jövőben milyen funkciók alapján működjön. Tehát hogy költségvetésként szerepeljen-e, vagy kifizetőhelyi intézményként, vagy esetleg gazdálkodó, befektető intézményként. És ezt mindenképpen törvényi szinten és nagy általánosságban kell meghatároznia, hogy a társadalombiztosítás esetleges önkormányzatának legyen még módja, legyen még mozgástere.
(16.30)
Nagyon fontosnak tartanám egyrészt megvizsgálni a társadalombiztosításnak a szervezeti felépítését funkcionalitás szempontjából. Funkciója lehet: ha költségvetés, akkor az újraelosztás, hogyha kifizetőhely, akkor a beszedés-kifizetés, amit jelen pillanatban is folytat, de hogyha gazdálkodó, befektető intézmény, akkor alapszerű vagy pedig befektetési alapként való fungálása is. A piaci szerepe is ehhez kapcsolódik. Erről sincs sem országgyűlési, sem kormány-előterjesztés a Parlament előtt. Mert a piaci szerepe más akkor, amikor vegyes piacon kell működnie, akkor, amikor főként állami piacot kell kielégítenie, és akkor, amikor gazdálkodó, befektető intézményként szintén vegyes piacot, de itt elsődlegesen már be kell ebbe a piacba a banki szférát, illetve a gazdasági szférát is vonni.
Ugyancsak a gazdasági pozícióját is meg kellene határozni ahhoz, hogy normális, elfogadható intézményi struktúrát építsünk ki. Mégpedig ha költségvetés, akkor óhatatlanul korlátozott lehet a pozíciója, a kifizetőhelynél ugyanaz, ami most, vagyis amiből el akarjuk mozdítani, akkor nem valósulna meg. Végezetül, hogyha gazdákodó-befektető intézményi pozícióból nézem a tb. gazdasági helyzetét, akkor aktív szerepet kell vállalni. Komoly vagyonhoz juttatás esetén komoly iparpolitikai funkciókat is el tudna látni, akár már 15-20 milliárd forintos tétellel is.
Ugyancsak a tulajdonosi szerkezete sincs meghatározva, és ez – hogy így mondjam – a legfontosabb a társadalombiztosítás számára. Mert addig, amíg nem döntünk, hogy milyen tulajdonosi pozíciót töltsön be, nem lehet meghatározni a társadalombiztosítás intézményrendszerét sem. Ezt annak idején komolyan kifogásoltam, és most úgy tűnik, hogy a hat párt megpróbál egy-két törvényjavaslattal, önálló képviselői indítvánnyal keresztülerőltetni egy ilyen részkérdést, ugyanakkor ezt sokkal szélesebb mezőben, szélesebb mozgástérben kellene megvizsgálni.
Ha a tulajdonosi pozícióját nézem: a költségvetési struktúrában a társadalombiztosításnak lehet tulajdonosi pozíciója; ha kifizetőhelyi struktúrában akarom működtetni, akkor nincsen, vagy pedig nem számottevő; és végezetül, hogyha gazdálkodó-befektető intézményi struktúrában nézem, akkor szükségszerű, hogy legyen tulajdonosi pozíciója.
Úgy tudom, az Országgyűlés hozott erről már döntést, hogy a társadalombiztosítás vagyonhoz juttatásáról a Kormány készítsen majd előterjesztést. Ebben mind a mai napig nem történt semmi, a háttérben dolgoznak, de azok az elképzelések nem a realitásokat tükrözik.
Ugyanígy születtek egyéb döntések is, elsődlegesen bizottsági üléseken, amelyeknek a végrehajtása, illetve megvalósíthatósága szintén akadozott.
Én mindenképpen felhívnám képviselőtársaimnak a figyelmét arra – bár a törvényjavaslat a társadalombiztosítási képviselőkre vonatkozó választások egyes rendelkezéseit tartalmazza –, hogy sokkal súlyosabb kérdésekről van szó. Éppen ma kérdeztem meg a népjóléti minisztert: tervez-e a Kormány a társadalombiztosítási önkormányzat igazgatásáról törvényjavaslatot beterjeszteni – egyértelmű választ nem tudott adni. Tehát ez azt jelenti, mivel nincs egyértelmű válasz – legalábbis én így vonom le a magam számára –, akkor a Kormány nem tervez olyan változtatásokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a társadalombiztosítás a jövőben valóban önkormányzati struktúrában tudjon működni, függetlenül attól, hogy erre már született törvény az Országgyűlésben.
Én a magam részéről a társadalombiztosításra vonatkozó részét ezeknek a képviselői előterjesztéseknek elfogadni nem tudom, és azt javaslom képviselőtársaimnak is, hogyha nem akarják, hogy a kutyát a farkánál fogjuk meg és úgy csóváljuk, akkor önök se fogadják el. Köszönöm a figyelmet.
