RUDICS RÓBERT (MDF)
RUDICS RÓBERT (MDF)
RUDICS RÓBERT (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, amikor a Kormány benyújtotta az 1993. évről szóló költségvetési törvénytervezetét, akkor még nem gondolta azt, hogy ebben az időben nem lesz még meg a bányatörvény, mert a törvényjavaslat 52. §-ában hivatkozik a bányatörvényre, amelynek elfogadása sajnálatosan elcsúszott, és jelen pillanatban egyáltalán nem látok garanciát arra, hogy a költségvetési törvény elfogadásával egyidejűleg ezt is el tudjuk majd fogadni. (Folyamatos zaj.)
Márpedig ilyen alapon nem tudunk hivatkozni rá, nem tudunk hivatkozni annak 49. §-ára, annak is a (6) bekezdésére, és így nem tudjuk megállapítani a bányajáradék mértékét a költségvetési törvényben.
Úgy gondolom, két megoldás állhat előttünk, és ennek megfelelően csatlakozó módosító javaslatot nyújtottam be éppen az elmúlt percekben.
Az egyik megoldás szerint az idei évben a bányajáradék mértékéről, vagy a '93. évre vonatkozóan a bányatörvényben kellene rendelkezni, hiszen – még egyszer hangsúlyozom – feltételezhető az, hogy később kerül elfogadásra, mint a költségvetési törvény. De ha mégsem, akkor pedig nem hivatkozhatunk a törvénynek egy adott paragrafusára, hiszen ez a törvény még nincs megalkotva.
Most, javaslatom érdemi részéről is mondanék néhány gondolatot, röviden.
Tulajdonképpen eredeti változatban úgy nyújtottuk be a bányajáradék mértékére vonatkozó javaslatunkat Tarnóczky Attila és Tóth Tihamér képviselőtársaimmal közösen, hogy a javaslatban megkülönböztettük volna az elsődleges, másodlagos és harmadlagos, ún. növelt hatékonyságú technológiákkal kitermelt szénhidrogénekre kivetendő bányajáradékot.
Tapasztalva azonban a bizottsági ülésen a Kormány képviselőjének ellenállását, módosítottunk a javaslatunkon, és konzultálva az illetékes szakemberekkel is, elfogadjuk azt, hogy az elsődleges és másodlagos eljárások esetében 40% legyen a bányajáradék mértéke, azonban szeretnénk ragaszkodni ahhoz, hogy legalább a harmadlagos technológiák esetében ez a bányajáradék 20%-kal legyen mérsékelhető.
Egy adott szénhidrogén-vagyonnak körülbelül az egyharmada termelhető ki elsődleges és másodlagos technológiák alkalmazásával, és további 5-7%-ot lehet kitermelni világszínvonalon álló művelési eljárásokkal, amelyek az ún. harmadlagos eljárások körébe tartoznak. Ugyanis az elsődleges eljárások esetében a lecsökkenő rétegenergiát valahogy pótolni kell, és ehhez a pótláshoz utólagos vagy éppen már a beruházás kezdeti szakaszában további beruházásigénnyel kell előállni, ugyanis ez egy jóval költségesebb technológia.
A bányavállalkozónak a vállalkozás indulásának pillanatában tisztában kell lennie azzal, hogy mivel számolhat, milyen járadékkal számolhat, hogy a költségvetésben elismerik-e ezeket a kiegészítő beruházásokat avagy sem. A világban általában az a tendencia – mind Németországban, Ausztriában, Amerikában vagy Kanadában –, hogy különböző módszerekkel, de ezeket a többletráfordításokat elismerik, ezeket a bányavállalkozó vagy levonhatja, vagy leírhatja, vagy esetleg kisebb mértékű az elvonás.
Úgy gondolom, nekünk is meg kell azt fontolnunk, hogy mit akarunk tenni. Azt, hogy ezek a ma még kitermeletlen többletkészletek kitermelésre kerüljenek, vagy lenn maradjanak a föld alatt.
(14.30)
Én azt hiszem, az a jobb megoldás, ha úgy döntünk, hogy elfogadunk egy alacsonyabb mértékű bányajáradékot ezekre a harmadlagos technológiákkal kitermelt mennyiségekre, és így társasági adóban és egyéb járulékokban, elvonásokban részesül a költségvetés. Amennyiben azonban úgy döntünk, hogy nem ismerjük el ezeket a költségeket, a bányavállalkozók logikusan költségkalkulációkat fognak végezni és úgy fognak dönteni, hogy nem fogják ezt a pótlólagos olajmennyiséget kitermelni, ezáltal nemcsak bányajáradéktól, hanem társasági adótól is elesünk, illetve az így esetleg munkanélkülivé váló emberek ellátását is a szociális rendszernek kell majd felvállalnia. Nem beszélve arról, hogy az esetlegesen felhagyott mezők rekultivációja is jelentős összegekbe kerül, ez megint csak a vállalkozó által befizetett társasági adót fogja csökkenteni.
Mivel feltételezéseink szerint az összes elvonásnak körülbelül a 2%-a esik a harmadlagos művelésű mezőkre, és javaslatunk elfogadása esetén ez 1%-ra mérséklődne, tehát nem egy jelentős bevételtől esne el a költségvetés, viszont azok a technológiák, amelyek világszínvonalat képviselnek, továbbra is alkalmazhatók lesznek és többletolajat fogunk ennek a révén kitermelni.
Éppen ezért kérem képviselőtársaimat, hogy a most benyújtásra került módosító javaslatunkat – amelynek számát még nem tudom – támogassák a bizottsági viták során, és kérem miniszter urat is, hogy igent mondjon a javaslat szavazásánál. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)
