KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP)
KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP)
KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! A költségvetés részletes vitájában két kérdésről, ezen belül két módosító indítványról szeretném elmondani véleményemet.
Az egyik a szakmunkásképző iskolák gyakorlati oktatásának problémája, melyet az általános vitában tett felszólalásomban már részletesen kifejtettem. Most csak arról a módosító indítványról kívánok szólni, amelyet 7584-es számon nyújtottam be.
E javaslat lényege az, hogy a vállalati szakmunkásképző tanműhelyek átvételéhez nyújtandó egyszeri támogatást az önkormányzatok, a vállalatok egyéb műhelyeinek, tehát nemcsak a tanműhelyek igénybevételéhez is igényelhessék. Olyan vállalati műhelyek igénybevételéhez, amelyek eddig ugyan nem tanműhelyként üzemeltek, de tanműhelyként is használhatók lennének.
E módosító javaslat elfogadása esetén a szakmunkásképző iskolát üzemeltető önkormányzat számára bővítenénk a gyakorlati oktatási helyteremtő lehetőséget úgy, hogy az külön költségvetési kihatással nem járna. Ezt hangsúlyozni kívánom. Mivel ez a javaslat nem terheli plusz kiadással a költségvetést, csak a lehetőségeket bővíti, teljesen érthetetlen számomra, hogy e módosító indítványt sem a Pénzügyminisztérium, sem a költségvetési, illetve önkormányzati bizottságok – amin különösen csodálkozom – nem támogatják. Attól tartok – anélkül, hogy bárkit is megbántani kívánnék –, hogy nem gondolták át kellőképpen vagy nem értették meg módosító indítványom lényegét. Az oktatási bizottság ülésén a pénzügyi tárca jelen lévő képviselője is azzal érvelt, hogy javaslatom plusz kiadással járna, – erről viszont szó sincs.
Arra is szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét, hogy a Munkaügyi Minisztérium szándékával megegyezően a vállalati tanműhelyi képzés helyébe egyre nagyobb számban lépnek egyéni vállalkozók. Ezek egyrésze azonban csak az alapképzés után hajlandó a tanulókkal foglalkozni, így az iskolai tanműhelyekre hárul az alapképzés feladata, az elsőéves tanulók gyakorlati képzése, ehhez viszont tanműhelyi férőhely kellene.
Tisztelettel kérem Kupa Mihály pénzügyminiszter urat, hogy különös tekintettel arra, hogy javaslatomnak nincs pénzügyi vonzata, a szakképzés érdekében fontolja meg az indítvány támogatását.
Megjegyezni kívánom, hogy e kérdésben szakmailag illetékes oktatási bizottság egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatta ezt a javaslatot.
A másik kérdés, s az ezzel kapcsolatos módosító indítvány, amelyről szólni kívánok, a mezőgazdasági kutatás súlyos problémájáról szól. Az agrárkutatás költségvetését érintő két évvel ezelőtti országgyűlési döntés, amely az 1991. évi működési költségvetési támogatást a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó 8 kutatóintézetnél közel 50%-kal csökkentette, a mai napig kiheverhetetlen csapást mért a mezőgazdasági kutatásra. Ez minden kutatóintézetnél, így Gödöllőn is az agrár-felsőoktatás és kutatás fellegvárában számtalan, az agrárfejlődés jövőjét hátrányosan befolyásoló folyamattal jellemezhető.
Sajnos, megkezdődött a kutatóintézetek leépülése. Bár bizonyos arányváltoztatás indokolt és szükséges volt, de az agrárkutatók létszámának csökkenése elérte már azt a mértéket, amely sürgős beavatkozást tett szükségessé. Példaként hadd említsem a Gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutató Intézetet, amely állami pénzügyi forrásokból és világbanki hitelből létesült. A hiteltörlesztés állami felelősségvállalással még 8 évig el fog tartani. Az intézet azonban a csökkentett támogatás miatt kutatási kapacitásának csak töredékét képes működtetni, ezzel veszélyeztetve azt a célt, amely a beruházás megvalósítását indokolta.
Megítélésem szerint a magyar állam nem engedheti meg magának, hogy ez a magas műszaki színvonal, amely világviszonylatban is kiemelkedőnek tekinthető, a biotechnológiában rejlő, mással nem pótolható technológiai eljárás kihasználatlan legyen. A biotechnológia kiemelt támogatása annál inkább megfontolandó, mivel hazánknak az Európa Közösséghez való csatlakozása a mezőgazdasági termékek külkereskedelmében minőségi változást igényel. Ezeknek a megváltozott igényeknek az agrárszféra nem tud eleget tenni a biotechnológiának, mint kutatásfejlesztési módszernek alkalmazása nélkül.
Éppen ezért kérem a tisztelt Házat, hogy az 1993-as költségvetés szavazásánál legyenek tekintettel arra, hogy az 1990. decemberében hozott döntés hátrányosan érintette az agrárkutatást, mely kedvezőtlen folyamat ma még megfordítható, de holnap talán már nem. E tárgyban az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága felismerve a két évvel ezelőtti döntés súlyos következményeit, 8009-es számon módosító indítványt nyújtott be. Kérem képviselőtársaimat, hogy a módosító indítványt is támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
