WEKLER FERENC, DR. (SZDSZ)
WEKLER FERENC, DR. (SZDSZ)
WEKLER FERENC, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Ilyen pozícióban nehéz beszédet kezdeni, sikeres beszédet.
A Szabad Demokraták Szövetségének véleményét szeretném ismertetni, természetesen a Szabad Demokraták Szövetsége frakciójának tagjaként.
Tisztelt Ház! A frakció 7814-es és 7844-es számú javaslatcsomagjáról szeretnék röviden szólni, amelyet a költségvetéshez kapcsolódóan nyújtottunk be. A szabaddemokraták frakciója a költségvetési vita megkezdése kapcsán önkorlátozásra szólította fel a frakció tagjait. Ennek következtében a frakcióból kevés képviselő nyújtott be egyéni módosító javaslatot annak érdekében, hogy azokra a kérdésekre tudjunk koncentrálni, amelyeket fontosnak tartunk a költségvetés módosítása kapcsán.
Három célt jelöltünk meg, tűztünk ki a magunk számára olyannak, amelyet feltétlenül módosítandónak ítéltünk meg a költségvetésen belül. Ez a három pont a következőkben foglalható össze.
(11.40)
Egyrészt szerettük volna megakadályozni a pazarló és a nem feltétlenül szükséges kiadásokat, csökkenteni a túlburjánzó bürokráciát. Egyes területeken a kiadások átfogó felülvizsgálatát szerettük volna elérni. Az így megtakarított összegeket, az így elért megtakarításokat szeretnénk, szerettük volna átcsoportosítani a helyi önkormányzatokhoz, a helyi önkormányzaton keresztül pedig az utóbbiak – mármint az önkormányzatok – döntési körében a szociális gondok kezelésére, az átlag alatti jövedelműek veszteségeinek csökkentésére és a leszakadó rétegek további helyzetromlásának megakadályozására, továbbá az iskolák, az óvodák és más intézmények ellátásának javítására szerettük volna fordítani ezt az összeget egyrészről.
Másrészről arra szerettük volna a kormányzatot késztetni, hogy aktív politikával ösztönözze a hatékony munkahelyteremtést, a privatizációt, és a privatizációs bevételek elérhető többletét fordítsa a vállalkozások, a foglalkoztatás pénzalapjainak növelésére. Ennek érdekében konkrétan azt javasoltuk, hogy csökkentsük a költségvetésben, javasoljuk csökkenteni a költségvetésben azon minisztériumok költségvetését, amelyeknek szerepe nem meghatározó az ország gazdasági életében, illetve amelyek szerepet vesztettek az elmúlt időszakban. Ezek közé soroltuk az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumot, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumát, a Földművelésügyi Minisztériumot, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumot, és javasoltuk ezen minisztériumok igazgatási kiadásainak 25%-os csökkentését. Javasoltuk a terjeszkedő köztársasági megbízotti hivatalok gyorsan növekvő pénzeszközeinek megnyirbálását, a Belügyminisztérium egyes hivatali egységei, a Miniszterelnöki Hivatal kiadásnövelésének törlését, valamint további kiadáscsökkentéseket.
Ezeket a megtakarításokat az önkormányzatok bevételeinek növelésére javasoljuk fordítani. Javaslatunk lényege az lett volna, hogy a benyújtott javaslattal ellentétben a személyi jövedelemadó visszatérítés ne 30%-os, hanem 40%-os legyen. Ezt egyébként az önkormányzati szövetségek egyeztetett véleménye is alátámasztja, ezen javaslatunkat.
Javasoltuk lakosonként az szja-kiegészítés emelését. Ez a benyújtott 3400 forinttal ellentétben községeknél 4600 forintra történő emelést jelentene, a városoknál pedig 5600 forintra történő növekedést. Egyben jelzem azt is, hogy ezzel a finanszírozási különbségek – mármint a falvak rovására történő megkülönböztetés is – csökkenthetők lehettek volna. Az ily módon megnövelt bevételek oktatási, a kulturális és a szociális célok közötti felosztásáról természetesen a helyi önkormányzatok szabadon dönthetnek, dönthetnének.
Azért beszéltem általában feltételes módban, mert sajnos, a javaslataink többsége nem kapta meg a bizottságokban, a költségvetési bizottságban és sajnos az önkormányzati bizottságban sem azt a támogatást, amit reméltünk, amit elvártunk volna. Én úgy gondolom, hogy ez nem túlságosan megnyugtató az önkormányzati szférára nézve elsősorban, és ezen keresztül a lakosságra nézve. Nem tudjuk kiküszöbölni ezáltal azokat a terheket, amelyek a lakosságot sújtani fogják a következő időszakban.
Különös tekintettel kellett lennünk és kell lennünk természetesen az Érdekegyeztető Tanácsnak a megállapodásaira, és természetesen – ahogy erről Soós Károly Attila már korábban napirend előtti felszólalásában beszélt – helyeseljük, hogy a kormányzat leült egyeztetni az érdekvédelmi szervezetekkel, a szakszervezetekkel. De már akkor is jeleztük, és az előbbi vita, az ügyrendi vita is azt erősíti meg, hogy úgy gondolom, egy kicsit későn került sor erre az egyeztetésre, és a Parlamentet nehéz, sokszor lehetetlen helyzetbe hozta. Egyszerűen nem lehet érdemben tárgyalni, nem lehetett érdemben tárgyalni ezeket a javaslatokat sem a bizottságokban, sem pedig most a plenáris ülésen.
Ennek ellenére egyetlenegy momentumra, illetve javaslatra szeretnék utalni, ami nem szabaddemokrata javaslat, hanem a Becker és társai-féle módosító indítványcsomagnak egy része, és azt a 10 milliárd forintot javasolja előteremteni bizonyos forrásokból – illetve nemcsak azt a 10 milliárdot, hanem az Érdekegyeztető Tanács határozatait próbálja törvény formájában megszövegezni. Ez a javaslat a 8050-es, 8051-es és 8061-es javaslat, de ezek közül is kiemelkedően fontosnak tartom a 8050-est. Negatív értelemben tartom kiemelkedően fontosnak, és szeretném felhívni Mezey Károly képviselőtársam figyelmét, hogy egy pillanatra figyeljen arra, amit mondok, mert összefügg azzal a problémával, amit ő az előbb a hozzászólásában felvetett.
Ez a javaslat arról szól – ellentétben a mi javaslatainkkal, amelyek az önkormányzatok mozgásterét ki akarták tágítani –, hogy a beterjesztett költségvetéshez képest az önkormányzatoknak szánt pénzeszközöket tovább kívánja csökkenteni a kormányzat, illetve a Parlamentnek azon része, amely egyetért ezzel a javaslattal. Konkrétan 2 és fél milliárd forintot kívánnak elvonni a címzett és céltámogatási keretből, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a következő évben nem tud indulni új beruházás, illetve azokra a célokra, amelyekre Mezey Károly képviselőtársam is utalt, iskolafelújításra sem lesz pénz, új iskolafelújításokra, mert az áthúzódó beruházások a megmaradó összeget teljes egészében lefedik, így teljesen akadémikus az a vita, az a hozzászólás, amiről Mezey Károly beszélt, hogy az önkormányzati iskoláknak lesz lehetőségük pályázni, az egyháziaknak nem lesz.
Nem lesz lehetőségük az önkormányzatoknak sem, mert nem lesz pénz arra, hogy ezeket a célokat kialakítsa.
Én nagyon örülök annak, hogy az önkormányzati bizottság kormánypárti tagjai is megértették ezt az érvelést, és elfogadhatatlannak tartják, hogy ez a pénzkeret tovább csökkenjen akkor, amikor korábbi törvények kötelezően előírják például, hogy az ivóvizet biztosítani kellene '94-ig a településeinken, és 400 településen továbbra sincs ivóvíz Magyarországon, lehetetlenné teszi a csatornaépítést, lehetetlenné teszi a kisközségekben az iskolaépítések folytatását, illetve a tanteremépítés megkezdését. Ezért az önkormányzati bizottság egyhangúlag elvetette ezt a módosító javaslatot. Kérném a tisztelt Házat, hogy hasonló módon foglaljon állást a Becker-féle módosítóindítvány-csomag ezen részéről.
A másik módosító javaslata szintén az önkormányzatokat sújtja, a 8051-es számú módosító javaslat szintén 2 és fél milliárd forintot az önkormányzati szférától kíván elvonni, az önkormányzati tartalékalapot kívánja teljes egészében megszüntetni. Ez, úgy gondolom, nem kell részletezni, hogy miért jelent veszélyt egy olyan helyzetben, amikor előreláthatólag sajnos, a forrásnövelő javaslatok nem mennek keresztül a költségvetés vitájában, marad a 30%-os személyi jövedelemadó visszatérítés, az áfa-visszatérítés hatásai, ugyanúgy megmaradnak az személyi jövedelemadó-törvény vonzatai, bár erről itt még úgy tűnik, hogy nincs végleges döntés, szintén érinteni fogják az önkormányzatokat. Nem lehet kiszámítani, hány önkormányzat kerül lehetetlen helyzetbe, és az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok számára biztosított pénz valószínűleg – természetesen ez sejtés, és nem lehet alátámasztani számításokkal – kevés lesz arra, hogy a működésképtelen önkormányzatokat segítsük, így ennek a pénznek az elvonása a következő év folyamán súlyos gondokat okozhat.
A másik, rövidebb módosító csomag Kóródi Mária és az én nevemhez fűződik, 7805–7010-es számon található meg. Ezek nem pénzeszközöket átcsoportosító javaslatok, hanem olyan javaslatok, amelyek az önkormányzati működést egyszerűbbé, áttekinthetőbbé és bürokráciamentesebbé teszik. Sajnos, ezek a javaslatok sem kapták meg egyelőre a bizottságokban – az önkormányzati bizottságban sem – a támogatást, így kérem a tisztelt Házat, gondolja meg, van-e értelme annak, hogy új finanszírozó intézményt hozzunk létre az Állami Fejlesztési Intézet címszó alatt, illetve tovább büntetjük az önkormányzatokat akkor, hogyha önhibájukon kívül, véletlenszerűen, illetve ellenőrizhető módon nem a saját hibájukból valótlan adatot közölnek a költségvetés felé, és ezért véletlenül túlfinanszíroznak egy bizonyos önkormányzatot. A költségvetés ugyanis azt tartalmazza, hogy ebben az esetben kamatosan vissza kell juttatni a költségvetés számára ezeket az összegeket.
Tisztelt Ház! Összefoglalva szeretném még egyszer a figyelmükbe ajánlani a szabaddemokraták módosítójavaslat-csomagját, amiről úgy ítélem meg, hogyha nem kerül elfogadásra, ez a következő év folyamán komoly problémákat fog jelenteni azokon a területeken, amelyeket érintettem. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
