VONA FERENC, DR. (MDF)
VONA FERENC, DR. (MDF)
VONA FERENC, DR. (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A magyar mezőgazdaság előtt nem lebecsülendő feladatot jelent a tulajdoni szerkezetváltás után helytállnia a nagyon komoly konkurenciát és kihívást jelentő nyugati piacon.
Úgy gondolom, a költségvetés '93-ban is számít arra a 2,5 milliárd dollárra, amely ebből az ágazatból befolyik. Ezért bátorkodtam a részletes vitában felszólalni, és a 7865-ös számon benyújtott módosító indítványomat szeretném megindokolni.
Képviselőtársaim! A Földművelésügyi Minisztérium intézményeinek költségvetési támogatása az előző években több ízben is csökkentésre került. Az 1991. évi költségvetés parlamenti elfogadásakor bizottsági módosító javaslat alapján mintegy egymilliárd forinttal csökkent a fejezet, ezen belül igen nagy mértékben, 50%-kal a hatósági feladatot ellátó szakigazgatási intézmények és a kutatóintézetek támogatása, ami e területen máig nem rendezett működési gondokkal jár.
1992-ben 500 millió forint volt a kormányzati elhatározású báziscsökkentés, amiből 400 millió forint az agrár-felsőoktatást sújtotta. Az 1992. évi 264 millió forintos kiadáscsökkentő intézkedések és a '93. évi 581,5 millió forintos elvonás, tehát összesen mintegy 850 millió forintos csökkenés szerepel a költségvetési javaslatban támogatási előirányzatként.
A fejezet költségvetését érintő két év alatt, tehát a mintegy 2,5 milliárd forintos elvonás azoknál az intézményeknél okoz súlyos gondokat, amelyek kormányprogramban is szereplő, törvényekkel elrendelt állami feladatokat hajtanak végre és kiemelt szerepük van a nemzetközi kötelezettségek teljesítésében.
A földművelésügy intézményhálózatának működésképtelenné válása esetén nem teremthetők meg a mezőgazdaság szerkezetváltásának, a gazdaság megalapozásának, az Európai Közösséghez való csatlakozásnak, a mezőgazdasági termékek exportjának, továbbá az egyébként prioritást élvező felsőoktatás fejlesztésének a feltételei sem.
Az 1993. évi költségvetést érintő elvonások ugyanis magasabbak a fejlesztéseknél, amelyek mindösszesen 709 millió forintra tehetők, de hogyha az Érdekegyeztető Tanácsnál kialkudott szempontok szerint a fejezetet is érinti majd – a mezőgazdaságot – a csökkentés, az még mintegy további 300 milliót jelent, az már közel egymilliárd forint. Ebből egyértelmű, hogy az agrárágazat válságkezelése szempontjából fontos, a mezőgazdaság szerkezetátalakítását, a piacrajutást segítő intézményi háttér megnövekedett feladatainak nincs meg a pénzügyi forrása, képviselőtársaim!
Az 1993. évi kiadási előirányzatok között nem szerepel több kormányhatározatban vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján elrendelt feladat előirányzata sem. Ezek közül kiemelném a vadon élő állatok járványvédelmének másra nem hárítható védekezési költségét. Ez körülbelül 75 millió forint; az állatorvos-gyakornokok költségvetési intézményeknél való foglalkoztatását, amelynek kihatása 122 millió forint. Az egyébként prioritással bíró oktatás fejlesztésének költségét és az Európai Közösséggel kötött társulási megállapodás alapján a teljes tagságra való felkészülés költségét, amely mintegy 500 millió forint.
Külön részletezést érdemelne még két kérdéskör, ezt szeretném röviden érinteni. Az Európai Közösséghez való csatlakozás feltétele a minőségi árutermelést szolgáló, az államilag ellenőrzött és az Európai Közösség által is elfogadott állat- és növény-egészségügyi rendszer. Ez egyrészt magában foglalja az egységes és harmonizált jogi szabályozást, a betegségek diagnosztizálását, a korszerű laboratóriumi, határállomási ellenőrzést. Az előírt technikai feltételek megteremtésének költségigénye a költségvetési javaslatban szereplő összeggel azonos további fejlesztést igényelne.
A felsőoktatás prioritást élvez. Ennek ellenére az agrár-felsőoktatás fejlesztésére szánt összeg – 200 millió forint felújítási többlettől eltekintve – nem szerepel a Földművelésügyi Minisztérium költségvetésében. A jogszerűség és az érintett tárcák felsőoktatási intézményei fejlesztési igényének azonos elbírálása érdekében fontosnak tartanám, hogy a keret annál a tárcánál szerepeljen, ahol bázis-előirányzatok is tervezésre kerültek. Így az oktatási költségek reálértékének megtartása, a hallgatói létszám 600 fős növekedése, az új szakmai programok beindítása, arra gondolok, hogy a tanyagazdaságok, gyakorlati bázisok kialakítása címén további 1,4 milliárd forint működési-fejlesztési igény van.
1,885 millió forint a beruházási és közel egymilliárd forint a nagyjavítási fejlesztési igény. Bár a tárca az elkülönített állami pénzalapként kezelt mezőgazdaság-fejlesztési alapban 4 milliárd forint privatizációs bevételt kap, de ezt elsősorban a vállalkozási szféra közvetlen támogatására fordítja majd.
Az államigazgatás alapját képező intézményi háttér működtetése ugyanolyan fontos véleményem szerint a szerkezetátalakításban, a piacrajutásban, mint a közvetlen termelési támogatás. Ezért a fenti költségigények fedezetét szintén a privatizációs bevételből javaslom biztosítani, ami véleményem szerint a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari szektorok privatizációjából folyik be mintegy 50%-ban a tudomásom szerint, ezért indokoltnak tartom a visszaforgatását az ágazat fejlesztésére.
Kérem képviselőtársaimat módosító javaslatom támogatására és egyben arra is kérem, hogy minden olyan módosító indítványt utasítsanak el, amely a tárca további költségvetési megkurtítását célozza. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
