KÁLLAY KRISTÓF (független)
KÁLLAY KRISTÓF (független)
KÁLLAY KRISTÓF (független) Köszönöm Elnök Úr! Elnök Úr! Tisztelt Ház! Három indítvány érdekében szeretném hallatni szavamat, és szeretném képviselőtársaimat meggyőzni hasznosságukról és támogatásukat megnyerni.
Az első indítványom kapcsolódik éppen előttem szóló képviselőtársamnak az elmúlt héten elhangzott interpellációjához, miszerint Magyarországon az elmaradt térségekbe besorolt települések listája igen régi adatokra épül fel, a 80-as években készült felmérések alapján készült el ez a lista és jó néhány település van, amely nincs benne, pedig indokolt lenne, és tartalmaz jó néhány olyan települést, amely benne van a listában, és nem igazán indokolt, hogy ott legyen.
Úgy gondolom, ahogyan az interpellációban is elhangzott, hogy szükséges lenne ezt minél előbb rendezni, különös tekintettel arra, hogy szerepel ebben a költségvetésben, a 3. mellékletben – egy olyan rovat, miszerint 2200 forintos fejkvótát kapnak a hátrányos helyzetbe sorolt települések, ami mondjuk egy 1000–2000 fős településen már többmilllió forintot tesz ki.
Tehát mindenképpen úgy látom, indokolt az, hogy még ebben az évben elkészüljön egy korrigált és javított, a legújabb, 90-es évekre épült adatokra támaszkodó lista, és ennek alapján osszuk szét ezeket a pénzeket, mert láthatóan nagy a feszültség. Magam is, és tudomásom szerint a Környezetvédelmi Minisztérium is kap állandóan leveleket az önkormányzatoktól annak érdekében, hogy felülbírálás, új felmérés történjen.
Hozzáteszem, hogy ezt az indítványomat a költségvetési bizottság – szemben a többi bizottsággal – nagy többségében támogatta, tehát remény van arra, hogy esetleg a Parlament is elfogadja ebben a kérdésben az Országgyűlés főbizottságának véleményét.
A másik indítványom, amelyet előttem szóló képviselőtársam, Mádi László is megtett, arról szól, miszerint a területfejlesztési alapban lévő, jelenleg 4,9 milliárd forint feltehetően csekély lesz, kevés lesz azokhoz az igényekhez képest, amelyek már az előző évben is jelentkeztek.
Pár mondatot arról is, hogy milyen összegek voltak itt. Az 1991-es évben területfejlesztés címszó alatt ugyan másfél millárd forint volt csak, de akkor élt a VáNYA-törvényben, a vállalkozási és nyereségadó törvényben egy 30%-os kedvezmény azon vállalkozók számára, akik ebben a régióban valamilyen beruházást vagy valamilyen tevékenységet folytattak. Kétségtelen, hogy nagyon sok visszaélés volt emiatt, ezzel együtt 4 milliárd forint volt az az összeg, amelyet így kivontak a vállalkozási nyereségadó alól, valamint szerepelt akkor mintegy 2 és félmillárd forintos öszszegű, mezőgazdasági, tehát rossz mezőgazdasági területek számára egy támogatási forma, ami szintén '92-ben ebben a formában megszünt. Ez összesen '91-ben 8 milliárd forintot jelentett, amiből az idei évre maradt 6 milliárd forint egybevonva.
Úgy gondolom, hogy miután Magyarország keleti területei egyértelműen elmaradottabbak, itt egy fejlesztés megindult, és ezt jó lenne a további években is tartani és továbbvinni. Látható az idei év folyamán, hogy a különböző pályázatok miatt ennek az összegkeretnek durván a háromnegyede már lefoglalt a jövő évre, tehát minimális új fejlesztésekre van lehetőség.
(12.30)
Ezért indokoltnak tartottuk mindketten – képviselőtársammal –, hogy legalább az idei év szintjén, tehát egy-, illetve másfél milliárd forint összeggel növeljük ezt a típusú alapot éppen az ilyen területek számára.
Hozzá kell tennem, azért is volt indokolt benyújtani indítványunkat, hiszen ezt megtették mások is, de sajnos formailag hibásan, tehát a 3. fejezethez, amiről nem lehet szavazni. Ezért is kellett, hogy a költségvetési bizottság tegnapi ülése nyomán még ma reggel ezt a csatlakozót megtegyük.
A harmadik indítványom pedig ettől eltérő módon arról szól, hogy tavaly is, idén is ifjúsági és sportcélokra az Országgyűlés 400, illetve 500 millió forintot szavazott meg két területről, egyrészt a társadalombiztosítás területéről, másrészt pedig a költségvetésből.
Ezt olyan célokra adta, mint például óvodáknak, iskoláknak különböző pályázatok útján elnyerhető kisebb, néhány tízezer forintos támogatásától néhány százezer forintos támogatásáig, különböző sportrendezvényekre, elsősorban a szabadidős és tömegsport-rendezvényekre. Lehetett ebből pályázni, tudomásom szerint az idei év folyamán mintegy 14 ezer pályázat érkezett be az illetékes alapítványi kuratóriumhoz.
Én úgy gondolom, hogy ezt a típusú támogatást továbbra is meg kellene adnunk, szemben azzal, hogy az előterjesztésben mindössze 50 millió forint szerepel, célszerű lenne legalább a tavalyi év szintjére, 250 millió forintra felvinni.
Van benn Kulin Sándor képviselőtársamnak egy indítványa, amely 500 millió forinttal kívánja ezt növelni, sajnos a költségvetési bizottságban – a többihez hasonlóan – ez nem került elfogadásra. Én úgy gondolom, hogy reális lehetőség van egy olyan kompromisszumos megoldásra, hogy legalább az idén elfogadott mértékben, ezt nem növelve, egy középértéket tudjunk megszavazni, s ezért kérem, hogy képviselőtársaim ezt a jó ügyet, amely már két éve hatékonyan és hasznosan üzemel – meggyőződhettek róla képviselőtársaim a választókörzetükben is –, ezt ne hagyjuk abba és ne szüntessük meg indokolatlanul, legalább a tavalyi szinten támogassuk, és kérem, hogy támogassák ezért az indítványomat. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
