CSÓTI GYÖRGY, a külügyi bizottság alelnöke:
CSÓTI GYÖRGY, a külügyi bizottság alelnöke:
CSÓTI GYÖRGY, a külügyi bizottság alelnöke: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A külügyi bizottság többségi döntéssel elfogadásra javasolja a költségvetés külügyre vonatkozó részeit. El kell mondanom, hogy a koalíciós pártok képviselői, plusz egy fő szavaztak így, és egy kisebbségi véleményt is hallani fogunk a bizottság részéről.
Az a költségvetés, amelyet elfogadásra javasolunk, erősen korlátok közé szorított. Nagyon jól tudjuk, hogy a lehetőségek erősen korlátozódtak, és azt is tudjuk, hogy a feladatok, amelyeket a külügynek el kell végeznie, amelyek a külügy előtt állnak, olyan nagyok, hogy nyilvánvaló: célszerű lenne, ha az összeg magasabb lenne, de erről természetesen szó sem lehet. Én csupán arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez egy olyan minimum, amely alá már nem lehet menni anélkül, hogy a magyar külpolitika sikeres folytatását ne veszélyeztetnénk.
Hogy mennyire fontos a külpolitika – nem kell hangsúlyoznom – egy olyan országban, amely olyan kicsi, mint amilyen a miénk, ahol a magyarság egyharmada külföldön él; de különösen arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy gazdasági tevékenységünk a világban szintén erősen függ és összefügg külpolitikai tevékenységünkkel. Tehát ezen összeg alá semmiképpen nem mehetünk anélkül, hogy ezt a jó tevékenységet ne veszélyeztetnénk.
Van egy tétele ennek a költségvetésnek "A külföldi tájékoztatásra szánt összeg, külföldi lapkiadás" címen. Ez 52 millió 800 ezer forintot tesz ki. A külügyi bizottság többségének – és itt már egy szélesebb többségről van szó, nemcsak a kormánypárti koalícióról – az a véleménye, hogy ez az összeg rendkívül alacsony. Ezen most nyilván nem tudunk változtatni. A figyelmet arra szeretném felhívni, hogyha év közben van lehetőség arra, hogy felszabaduló, illetőleg nem várt bevételekből átcsoportosításokat tegyünk, akkor gondoljunk erre a tételre.
Azt hiszem, hogy a külügyben nem igaz az a mondás, hogy a jó bornak nem kell cégér. Valószínűleg más területen sem igaz ez mindenhol, igenis, el kell mondani a világban, hogy kik vagyunk, mit akarunk, mit csinálunk! Ezt másképp nem lehet, csak tájékoztatással!
Van egy olyan információm, hogy az egyik környező országban erre a célra több száz millió dollárt fordítanak évente. Hogy ez a szám igaz-e vagy nem, én azt nem tudom, és feltételezem, hogy ez az összeg nem mind a költségvetésből származik, de csak azért említettem meg ezt a tényt, mert mi ezen a területen igen keveset tettünk az elmúlt időben, és ezen alapvetően változtatni kell. Tehát csak a figyelmet szeretném felhívni, hogy erre a területre – ha lehetőség van – több pénzt kell fordítani.
Megvizsgáltuk azt a lehetőséget, hogy van-e a külügynek arra módja, hogy a bevételoldalt növelje. A saját bevételeket nem tudja erősebben kihasználni, illetőleg növelni, a jóléti intézményekből nem lehet több pénzt kivenni, mert akkor már nem lesznek jóléti intézmények.
Egy olyan tétel volt, amely elég sok vitát váltott ki a bizottságban: a török vízumbevételek kérdése. Ez mintegy felét teszi ki a saját bevételeknek: 900 millió forintot. Itt született egy képviselői módosító indítvány, amely ezt az összeget más forrásból kívánja pótolni. A bizottság tegnapi ülésén úgy foglalt állást, hogy saját bizottsági csatlakozó módosító indítványt nyújt be, és ezt a 900 millió forintot javasoljuk a költségvetés központi forrásaiból biztosítani, a vízumköltségek pedig ugyanide folyjanak be. Ha viszont több lesz a vízum, akkor felhívom a szíves figyelmet arra a tételre, amit az előbb említettem: a bizonyos külföldi tájékoztatásra célszerű lenne odairányítani, mert sajnos, reméljük, nem lesz nagy a vízumköltség, de a tények – ahogyan a déli határtól, a balkáni területen a fejlemények alakulnak, ha nem változnak – arra utalnak, hogy a vízumbevétel, sajnos, a jövő esztendőben is meglesz.
Még annyit szeretnék megemlíteni röviden – mint ahogy a bevezetőben kezdtem –, hogy sűrű és erős korlátozottság van a kiadásokat tekintve. Ezt a külügy – hogy tevékenységét változatlan szinten tudja tartani, vagy esetleg növelni is tudja – olyan módon próbálja elősegíteni, hogy egyfelől a külképviseleti rendszert átalakítja, ésszerűsíti, modernizálja, másfelől pedig saját döntés alapján az egyébként nagyon indokolt és nagyon fontos épületrekonstrukciót visszafogja. Ezt a programot csökkentette, de ez viszont azt jelenti, hogy a következő években valószínűleg – miután az épület állaga romlik – erre a feladatra nagyobb összeget kell majd szánni.
Tisztelt Ház! Összegezésül annyit szeretnék mondani, hogy a külügyi bizottság többségi döntése alapján a költségvetés külügyi részét tisztelt képviselőtársaimnak elfogadásra ajánlja. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
