BRETTER ZOLTÁN (SZDSZ)
BRETTER ZOLTÁN (SZDSZ)
BRETTER ZOLTÁN (SZDSZ) Köszönöm szépen. A 7814-es számon beterjesztett módosító indítványhoz kívánok néhány gondolatot fűzni. Ezt a módosító indítványt Fodor Tamás képviselőtársam terjesztette be. Témája a regionális oktatási központok mindenki által kedvelt ügye, és az a 212 millió forint, amelyet a költségvetés a regionális oktatásügyi központok felállítására tervez.
A regionális oktatásügyi központ előkészítésének rövid, de eseménydús történetében egymást követték a meglepőbbnél meglepőbb fordulatok. Amikor még regionális helyett területinek nevezték, akkor 41 konkrét feladata volt, és így még az egyes iskolák mindennapi életébe is könnyedén belenyúlhatott volna. A szakma tiltakozott, és a törvénytervezet következő változatában a 41-ből 19 feladat maradt.
A további elégedetlenkedés hatására pedig – egy radikális fordulattal – ilyen mondat került be a tervezetbe: "A területi, oktatásügyi központ a szakértői véleményét, állásfoglalását, véleményét írásban közli, feltüntetve, hogy az abban foglaltak elfogadása nem kötelező." – Aztán az utána következő változatból ez már kimaradt.
Ilyen cselekményes módon jutottunk el a rok-ig, amelyből látszik, hogy a minisztérium levonta a tanulságokat. Az egyik ilyen tanulság: a rok létrehozásához nem kell a nehezebb érdekegyeztetést kívánó törvény, mert a hatásköri törvény alapján létre lehet hozni kényelmesebben is, miniszteri hatáskörben.
A másik: a feladatokat nem szabad konkrétan meghatározni, mert akkor kiszámítható a hatásuk, és a szakmai érdekvédelmi szervezetek eredményesebben tudnak ellene tiltakozni.
Az alapító okirat szerint most előttünk áll egy tervezet, kilenc általánosan megfogalmazott feladattal, amelyek ugyanúgy lehetőséget adnak az iskolák mindennapi életébe való belenyúlásra, mint az első változat 41 feladata, csak éppen semmit nem lehet tudni hatáskörükről és arról, hogy amikor majd a rok valamit megvizsgál, ellenőriz vagy értékel, akkor a következmény valami szankció lesz-e, avagy pusztán jó tanácsokkal teleírt papír.
Tisztelt Ház! Megértjük a minisztérium aggodalmát, hiszen a közoktatás működőképességéért ő felelős, tehát működési zavaráért őt fogják szülők, pedagógusok és a sajtó felelősségre vonni. Csakhogy a közoktatási kormányzat eddigi igyekezetéből az is látszik, hogy túl sok mindent akar központilag elintézni.
Elfogadjuk, hogy vannak államigazgatási, hatósági és állami vizsgarendszerhez kötődő ügyek, amelyeket központosítottan kell szervezni, irányítani, ellenőrizni, ehhez azonban nem kell létrehozni a rok-ot.
Nézzük tehát a rok-nak megszabott feladatokat, hogy láthassuk, miről is van szó. Van néhány feladat, amelyhez nem új szervezet kell, hanem a minisztérium szakapparátusát kell létszámmal is megerősíteni. Ezek a következők.
1. Vizsgálja, elemzi, értékeli a régió tanügyi helyzetét, a nemzetközi és etnikai kisebbségek sajátos oktatási kérdéseit.
(13.00)
2. Kialakítja a vizsgakövetelményeket.
3. Részt vesz a központi és helyi vizsgarendszer működésében.
4. Részt vesz az országos tanulmányi és sportversenyek szervezésében.
A feladatok egy részét el tudják látni a területi szakmai szolgáltató szervezetek, vagyis a volt megyei pedagógiai intézetből és a fővárosi kerületi pedagógiai kabinetből kialakult hálózat. Ezeknek az intézményeknek a zöme már átment a szükséges személyi és minőségi változásokon, és jelen pillanatban a közoktatás értékes segítő és fejlesztő szakmai hátterét jelentik.
Ezeket a szervezeteket az önkormányzatok tartják fenn, és fenntartásukhoz a központi költségvetés tavaly 220 millió forinttal járult hozzá. Az 1993. évi költségvetési törvénytervezet szerint ezt a pénzt a rok-ok kapnák, és a területi szakmai szolgáltató szervezeteknek egy fillér sem jutna a költségvetésből.
Pillanatig sem kétséges, hogy költségvetési támogatás nélkül ezek a szervezetek nem fognak fennmaradni. A törvényjavaslat tehát a magyar közoktatás meglévő értékét, egy intézményhálózatot a maga szellemi kapacitásával ítél halálra, amikor az addig adott támogatást újonnan felállítandó szervezethez irányítja át.
Melyek azok a feladatok, melyeket a pedagógiai intézetek tudnának ellátni?
1. Ellenőrizhetik a képesítési előírások és szakmai követelmények érvényesítését.
2. Végezhetik az iskolák szakmai tevékenységének értékelését.
3. Figyelemmel kísérhetik az iskolák tankönyv- és taneszközellátását.
Végül pedig a szaktanácsadást, ezt a szerteágazó tevékenységet rá lehet bízni a szakmai szolgáltatások piacára, melynek az előbb említett megyei, fővárosi szervezeteken kívül szereplői lehetnek a valóban szakmai alapon szerveződők és nagyobb teret érdemlő kamarák, a felsőoktatás köré, és egyéb módon szerveződő vállalkozási alapú műhelyek.
Mindebből látható, hogy egy rok-szerű központra semmi szükség, így hát a neki szánt 212 milliót is másként kell elosztani. Például: az Érdekegyeztető Tanács megállapodását követően a művelődési és közoktatási tárcát érintő 600 millió elvonás egyharmadát meg is találtuk.
Köszönöm szépen. (Taps.)
