FÜZESSY TIBOR, DR. tárca nélküli miniszter:
FÜZESSY TIBOR, DR. tárca nélküli miniszter:
FÜZESSY TIBOR, DR. tárca nélküli miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságban november 12-én tartott beszámolómat a különböző tömegtájékoztatási eszközök különböző hangsúlyokkal és különböző, az én szokásos kifejezéseimtől gyakran eltérő kifejezésekkel ismertették és kommentálták.
Az a kijelentés, amelyet a tömegtájékoztatási eszközök nyomán a képviselő úr nekem tulajdonít, úgy hangzott volna el, hogy a szélsőjobboldali szerveződéseknek intézményes kapcsolatuk van politikai pártokkal. Én a bizottság ülésének nyilvános részén alapvetően a skinheadmozgalmakról, a skinheadmozgalom magyarországi alakulásáról beszéltem.
Beszéltem arról, hogy az alkotmányos alapelv, a szervezkedési szabadság mellett a Nemzetbiztonsági Hivatalnak a törvényes lehetősége, törvényes jogköre ezekkel a szervezetekkel szemben egyáltalában azzal magyarázható, hogy a skinheadek és az egyes skinheadcsoportosulások gyakran olyan bűncselekményeket követnek el, amelyeknek fasiszta, idegengyűlölő, kisebbséggyűlölő motiváltságuk van, és ez a motiváltság az egyéb erőszakos cselekményeket olyan bűncselekmények, olyan állam elleni bűncselekmények rangjára emeli, amelyeknek előzetes nyomozása és felderítése a Nemzetbiztonsági Hivatal hatáskörébe tartozik.
(14.20)
Elmondtam azt is, hogy a skinheadeket egyes személyek és társadalmi szervezetek megpróbálták és megpróbálják politikai célkitűzéseik érdekében felhasználni. Én intézményes kapcsolatról nem beszéltem. Legjobb emlékezetem szerint a párt szót egyáltalában ki sem ejtettem, bár kétségtelen, hogy a társadalmi szervezet fogalmába beletartozik a párt fogalma is.
A társadalmi szervezetek szemmel tartása, figyelemmel kísérése, ellentétben a skinheadek figyelemmel kísérésével, nem tartozik a Nemzetbiztonsági Hivatal hatáskörébe, a társadalmi szervezetek felügyelete az ügyészség, illetve a bíróság feladatát képezi. Természetesen ezek a szervezetek, társadalmi szervezetek akkor kerülhetnek a Nemzetbiztonsági Hivatal érdeklődési körébe, ha hozzájuk tartozó személyek, illetve maguknak a szervezeteknek a részéről olyan bűncselekmény, legtöbbször állam elleni bűncselekmény gyanúja merül fel, amelynek a felderítése, illetve előzetes nyomozása már a Nemzetbiztonsági Hivatal hatáskörébe tartozik. Kétségtelen, hogy ilyen gyanú gyakorlatilag legtöbbször a skinheadek ellenőrzése kapcsán merülhet fel.
A Nemzetbiztonsági Hivatal ügyei és iratai tekintetében az államtitokká történő minősítés nem a miniszter hatáskörébe tartozik, hanem a hivatal főigazgatójának a hatáskörébe tartozik. A miniszternek kétségtelenül joga van arra, hogy a hozzá átkerülő ügyek és iratok tekintetében feloldja az államtitokká történt minősítést. Mint említettem, a számításba jöhető bűncselekményeket a Nemzetbiztonsági Hivatal felderíti, és azok előzetes nyomozását végzi. Általában minden büntetőeljárás vonatkozásában érvényes az az állami elvárás, amely elsősorban a büntetőeljárások törvényességéhez, másodsorban a büntetőeljárások eredményességéhez fűződik. A büntetőeljárási törvényben szabályozott nyílt nyomozati eljárásnál is feltétlen elvárás az, hogy a nyomozásnak eredményesnek kell lennie. A nyomozás eredményessége és a nyomozás nyíltsága gyakran kerül egymással ellentétbe. Általában az ún. nyílt nyomozás során is azokat az adatokat lehet nyilvánosság elé tárni, amelyek a nyomozás későbbi menetét és a nyomozás eredményességét nem veszélyeztetik. A nyíltságnak a korlátozása különösen érvényes a büntetőeljárásnak a nem nyílt szakaszára, tehát a bűncselekmények felderítésének és előzetes nyomozásának a szakaszára.
Ebben a szakaszban ugyanis a hatóságok tudomására jutó egyes adatok a nyomozás végeredménye szempontjából még nem értékelhetők egyértelműen, még nem állapítható meg, hogy azoknak a nyilvánosság elé hozása milyen mértékben sérti a nyomozás eredményességét, de nyilvánvaló, hogy a legtöbb esetben sérti ezt az eredményességi igényt, hogyha a nyomozás adatai illetéktelenek, különösen az ügyben érintettek tudomására jutnak idő előtt.
Miután állam elleni bűncselekményekről van szó az érintett körben, a nyomozás eredményességének a veszélyeztetése az államérdeket és az állam biztonsági érdekét veszélyezteti. Ezért lehet ezeken a területeken csak a nyilvánosságnak igen szűk körű biztosításával eredményt elérni. Ezért kértem az emberi jogi bizottság zárt tárgyalását, és ezért kérem azt, hogy képviselő úr fogadja el a válaszomat. Köszönöm szépen. (Taps.)
