G. NAGYNÉ DR. MACZÓ ÁGNES (független)
G. NAGYNÉ DR. MACZÓ ÁGNES (független)
G. NAGYNÉ DR. MACZÓ ÁGNES (független) Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Két okom is van arra, hogy ebben a rendkívüli helyzetben a létminimum alatt élők érdekében szót emeljek.
Pontosan egy évvel ezelőtt, 1991. november 14-én adtam át a Kormánynak azt a háromszáz oldalas szociográfiát, melyben Abaúj gondjain keresztül az ellehetetlenülő nép problémáira hívtam fel dokumentumokkal a figyelmet. S jeleztem, hogy választókörzetem lakóinak több mint fele a létminimum határán él, pedig dolgoznak, dolgoznak, dolgoznak megszégyenítően alacsony munkabérért.
A másik okom a rendkívüli szólásra, hogy a létminimum alatt élők és Ilkei Csaba éhségsztrájkjához, a demonstráció céljaihoz Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből tömegesen csatlakoztak polgárok számtalan településről, többek között a körzetemben lévő Szikszóról és Kupa Mihály körzetének központjából, Szerencsről is. (Szórványos taps.)
A 25. napja tartó, pártoktól független s már tömeges támogatást élvező akcióval szemben többen megjegyezték, hogy a célokkal egyetértenek ugyan, de más eszközökkel kellene fellépni. Gyorsan leszögezem, megfordítva a kérdést, hogy ezt a helyzetet a hatalmi elit kérlelhetetlen és arrogáns politikája idézte elő, szinte nem is hagyott más lehetőséget a társadalom széles rétegei számára, mint hogy az ellehetetlenedéssel szemben határozottan, demokratikus jogait védve fellépjen.
Tehát nem az önszerveződő társadalmat kellene elmarasztalni határozott fellépése miatt. Becsületesen meg kell mondani, hogy a helyzet kialakulásáért nemcsak a kormányzó elit a felelős, hanem a nép feje fölötti paktumpolitizálás szövetségesei is.
(15.10)
Figyelemre méltó Németh László 1956-ról írt megállapítása: azok a vitorlás bűvészek, akik előbb a legsötétebb sztálinizmust csinálták, és most a legnagyobb csavarral mentek át és borították fel az országot.
A mostani helyzet pontosan megmutatja, hogy a valódi ellenzéket a független, önszerveződő társadalom jelenti már a pártelitekkel szemben. És a milliós támogatottságú önszerveződésre nem lehet Gerő Ernő-féle stílusban nemet mondani. Ha az isteni világegyetem úgy van berendezve, hogy a folyók lefelé folynak, akkor hiába minden ellenállás, a folyók lefelé fognak folyni. És ha a nép nem akarja, hogy akarata ellenére tovább nyúzzák, akkor a népet nem lehet tovább nyúzni, ha demokráciában élünk, és nem lehet arra kényszeríteni, hogy fentről kijelölt karámokban gyülekezzenek. Pláne akkor, mikor jól érzékelhető, hogy a liberalizmust a kormányzó és ellenzéki pártelitek amolyan jelszónak használják, mint a Timúr és csapatában.
A társadalom önszerveződése, amiért az egész demokratikus átalakulás megindult, a Parlament ajtaján beköszönt. Én erre az adjonistenre fogadjistennel felelek, és óva intem a hatalmi elitet, hogy liberális maximum vagy minimum alapon fenyegetőzzön.
Valamikor a törökkel szemben megfizettük a békét, de úgy, hogy tündérország ne roppanjon bele. Ezekre az arányokra kellene figyelnünk, hogy a mostani béke árának megfizettetésébe ne roppanjon bele a nemzet.
Ha megjelenhet az újságokban, hogy milyen költségvetést engedélyez a valutaalap, itt az ideje, hogy megjelenjen az is, milyen költségvetést engedélyez a nemzet. És ha Isten országát nem lehet privatizálni az isteni akarat ellenére, egy nép hazáját sem lehet privatizálni a nép akarata ellenére. A hazaárulást – a haza árulását – nem lehet a nép elnyomorodása árán véghezvinni. Ehhez nem kapott felhatalmazást sem a tisztelt Kormány, sem a tisztelt Ház. Ezért az ellenállás, a tiltakozás, és semmi másért.
A pénzügyminiszter úrnak és a Kormány tagjainak ebben a helyzetben nincs is más lehetőségük, mint hogy figyelembe vegyék milliók békés akaratát. Ne feledjék, hogy nem bársonyszékekkel együtt születtek, csak megbízatást teljesítenek, úgy, mint más nyugati demokráciákban, a társadalom ellenőrzése alatt. Ahhoz, hogy ez az ellenőrzés maradéktalanul érvényesülhessen, csak egyetlen megoldás létezik: olyan új képviseleti rendszerre lenne szükség, ahol a pártok demokráciájával szemben valódi parlamenti demokrácia alakul ki, vagyis csak egyénileg lehessen a Parlamentbe bekerülni, és a képviselők visszahívhatók legyenek.
De mielőtt még a miniszterelnök úr bolsevizmust kiáltana, ajánlom figyelmébe egykori pénzügyminiszterünk, Kossuth Lajos alkotmánytervezetét, melyben ő pontosan kifejti: ahhoz, hogy a demokrácia működhessen, hogy a választók 50%-a + 1 fő, a képviselőjét visszahívhatja, akkor valódi demokrácia lesz.
A jövőre nézve erre kell gondolni minden valódi demokratának, és nem az a cél, hogy a népi, katolikus, urbánus, liberális, hívő, ateista elválaszthatatlan legyen, hanem hogy a társadalom akarata érdekvédelmi alapon érvényesüljön. Sajnos most nem így van.
Amikor az éhségsztrájkokról itt, a Parlamentben elsőként s először szót emeltem, álproblémák közepette a Híradó nem tartotta fontosnak, hogy tájékoztassa erről a holtpontról elbillenő eseményről a nemzetet. Arra hivatkoztak, hogy épp megújulóban vannak. De észre kellene már venni, hogy ezt a független társadalmi önszerveződést nem tudják a pártok bekebelezni és felmorzsolni. Az éhségsztrájk 26. napján, ebben a pillanatban, 60 fő 16 helyszínen folytat éhségsztrájkot. Valencsik Ferenc, a Létminimum Alatt Élők Társaságának országos elnöke ma délelőtt felfüggesztette a sztrájkot bizonytalan időre. De továbbra is a bicskei központban marad, hogy koordináljon.
Nem tudom, emlékeznek-e rá képviselőtársaim, hogy néhány hónappal ezelőtt egy alkalommal felszólaltam az ÉDOSZ országos sztrájkra készülte előtt néhány nappal. Tárgyalások útján sikerült megegyeznünk. Akkor, igaz, nem a pénzügyminiszterrel kellett tárgyalni. Most nem egy szakszervezet támogatásáról van szó. Az országos méretű csoportos éhségsztrájk általános sztrájkká válhat, hiszen támogatják a bányászok, a vasasok, az egészségügyiek, a vasutasok és a pedagógusok is. Ez közel kétmilliós támogatottságot jelent. Azt hiszem, mindannyiunk számára elgondolkodtató.
Ha jól emlékszem, a pénzügyminiszter úr kedvenc költője Ady Endre. Remélem, hogy jól érti ezeket a sorokat:
"Megöl a disznófejű Nagyúr.
Éreztem, megöl, ha hagyom.
Vigyorgott rám és ült meredten:
Az aranyon ült, az aranyon,
Éreztem, megöl, ha hagyom."
Éreztem, megöl, ha hagyom.
Vigyorgott rám és ült meredten:
Az aranyon ült, az aranyon,
Éreztem, megöl, ha hagyom."
Köszönöm. (Szórványos taps.)
(15.20)
