SCHAMSCHULA GYÖRGY, DR. munkaügyi minisztériumi államtitkár:
SCHAMSCHULA GYÖRGY, DR. munkaügyi minisztériumi államtitkár:
SCHAMSCHULA GYÖRGY, DR. munkaügyi minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A tegnapi napon Kósáné képviselő asszony kritikával illette a költségvetést, annak a munkaügyi tárcához tartozó részét, és úgy érzem, hogy erre reflektálnom kell. Nagyon sajnálom, hogy az illető képviselő aszszony nem tartózkodik a teremben, de nagyon remélem, hogy eljutnak hozzá azok, amiket mondok, ha máshogy nem, a leírt felszólalási szövegekkel.
Kósáné hiányolta, hogy a Kormány nem rendelkezik foglalkoztatáspolitikai koncepcióval, amivel már csak azért sem tudunk egyetérteni, hiszen a négyéves gazdaságpolitikai kormányprogram részeként a Munkaügyi Minisztérium megalakítását követően néhány hónapon belül elkészült az első átfogó foglalkoztatáspolitikai koncepció, és erre alapozva született meg a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény. A gazdasági és foglalkoztatási helyzet változásával folyamatosan újítottuk meg koncepciónkat. Ezt tartalmazza a Kormány 1993–'94. évi gazdaságpolitikai programja is.
Átalakítottuk a foglalkoztatási programjainkat a gazdaság mindenkori alakulásának megfelelően. Egyetértettünk abban, hogy a foglalkoztatási helyzetet alapvetően a gazdaságpolitika, illetve a gazdasági helyzet alakulása határozza meg, s ezért szükségessé válhat a foglalkoztatás gazdaság-, illetve társadalompolitikai összefüggéseit figyelembe vevő foglalkoztatási koncepció újragondolása, újbóli kidolgozása. Megalapozott koncepció elkészítéséhez természetesen időre van szükség, ilyet felelősséggel a következő év első hónapjaiban készíthetünk, amit az SZDSZ javaslatára – mint a Parlamentben volt szerencsém elmondani – ki fogunk dolgozni.
A képviselő asszony azon felvetésével kapcsolatban, hogy a munkanélküli-ellátási rendszert tekintsük át, s tegyük háromszintűvé, megjegyzem, hogy a rendszer jelenleg alapvetően háromszintűnek tekinthető. A munkanélküli-járadék folyósításán belül két időszak különül el egymástól, és ebből a második alapvetően egy átmeneti időszaknak tekinthető. A harmadik szakaszt a munkanélküli-ellátásból kikerültek szociális támogatási rendszere jelenti. Az ellátási időszak hosszának csökkenésével párhuzamosan – amennyiben a módosító javaslat elfogadásra kerülne – ez a rendszer kétszintűvé válna, s magában a munkanélküli-ellátásban végig a korábbi kereset 60%-át biztosítaná. Összefüggésben az ellátási idő csökkenésével, nem feltétlenül tartom szükségesnek az ellátás két időszakra osztását. Amennyiben ez mégis felmerül, fontosnak tartom a konkrét mértékek megállapítását és költségkihatásának vizsgálatát.
Örülök, hogy Kósánéval ellentétben Mádi képviselő úr itt van, és hadd nyugtassam meg a tisztelt képviselő urat, hogy a fiatalkorúak munkanélkülisége komoly problémát okoz nekünk is, nagyon sokat foglalkozunk vele. Természetesen a munkaerő-piaci túlkínálat időszakában a fiatalok nagyon nehéz helyzetben vannak. Ezen a kormányzati politika csak részlegesen tud segíteni. Azonban a Kormány nem érzéketlen az ifjúsági munkanélküliség iránt, és ezt mutatja az is, hogy megteremtettük annak lehetőségét, hogy az elhelyezkedni nem tudó fiatalok jelentős része segélyben részesülhet, valamint megyei programokon túlmenően központi foglalkoztatási és képzési programokat hirdettünk meg számukra, hogy könnyítsük elhelyezkedési lehetőségüket, növeljük elhelyezkedési esélyüket.
Végül nem érthetek egyet azzal a javaslattal, mely szerint a foglalkoztatási törvényt érintő módosító javaslatokat a költségvetési törvénytervezetből kivéve külön kellene a tisztelt Ház elé terjeszteni. A módosítások a munkanélküli-ellátások finanszírozhatóságának megteremtését segítik elő, s mivel a költségvetés a szolidaritási alap finanszírozásában jelentős szerepet játszik, mindenképpen indokolt és szükségszerű, hogy a foglalkoztatási törvényt érintő módosításokat a költségvetési törvénytervezeten belül tárgyaljuk.
Nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)
