FRAJNA IMRE (FIDESZ)

Teljes szövegű keresés

FRAJNA IMRE (FIDESZ)
FRAJNA IMRE (FIDESZ) Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Így a költségvetést olvasgatva még megvolna az ország. Az indoklásban leírtak, ha nem is jóleső elégedettséggel, de azzal a tudattal tölthetik el a gyanútlan honatyát, hogy nem lesz itt semmi baj jövőre, mert a költségvetés már-már erejét meghaladóan növeli a szociális kiadásait.
Hogy mi az erején felüli, azt most ne vitassuk, maradjunk inkább a "jelentősen" kifejezésnél, ami némi megszorítással elfogadhatónak tűnik, mert ugyan a kiadásnövekedés úgy ahogy, lépést is tart az inflációval, de semmiképpen sem tart lépést a megnövekedett igényekkel. Márcsak azért sem, mert az igények növelésében maga a költségvetés jár az élen.
Mondanom sem kell egyébként, hogy ezeknek az erőfeszítéseknek a nagysága meg sem közelíti például a kárpótlási hivatalok fejlesztésére tett erőfeszítéseket. Bizony, ez a 20% körüli költségnövekedés távol áll a Kormány kedvenc céljainál tapasztalható bőkezűségtől.
Most tekintsünk el attól is, hogy a szociálpolitika az államháztartásban című táblázat ismét a Józsa-féle matematika felhasználásával készült, azaz ismét összeadták benne a társadalombiztosítási és a szolidaritási alap összegét, nem törődvén azzal, hogy az utóbbi tartalmazza a munkanélküliek tb.-járulékát is. Ne firtassuk, hogy ez esetben már messze nem 20% a tervezett kiadásnövekmény, hanem nézzük meg, hogy mire lesz elegendő ez a pénz.
Erről tegnap már sokan beszéltek, úgyhogy nem fogom hosszasan részletezni, hogy milyen szociális hatások várhatók a jövő évben. Az biztos, hogy az életszínvonal tovább fog csökkenni. Sokkal több embert kell ellátnia a szociális rendszernek. De azt, hogy hol fog felfesleni a szociális háló, hogy hány ember nem fog ellátáshoz jutni vagy elégtelen ellátáshoz jutni, illetve hány ember fog a szociális háló egyes ellátásaiból a neki járónál több pénzt felvenni, ezt sajnos nem tudjuk.
Úgyhogy a feltett kérdésre, hogy mire lesz elegendő ez a pénz, ha őszinte választ akarok mondani, azt kell felelnem, hogy nem tudom. Néhány tételről persze rögtön megmondható, hogy elégtelen lesz. Mint például a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolására szánt 20 millió forint, de hogy például a családi pótlék 102 milliárdja sok vagy kevés, azt igen nehéz eldönteni, mert egyes családoknál már jelenleg is sok, máshol pedig feltűnően édeskevés.
De ezt a kérdést még úgy, ahogy eldönthetnénk az ez évi gyermekkedvezmények vizsgálatával az adóhatóságnál. De hogy mi történik azzal a 28 milliárd forinttal, amit az önkormányzatok fognak elkölteni szociálpolitikai célokra, arról nem sok fogalmuk lehet.
Nem mintha azt feltételezném, hogy más célokra fordítanák az összeget, csak éppen nem tudhatjuk, hogy milyen szociológiai jellemzőkkel rendelkező csoportok kapják a segélyeket.
Összességében úgy gondoljuk, hogy létezik a szociálpolitikai rendszerben is pazarlás, megkockáztatom, hogy ez jelentős összegre is rúghat. Ám a jelen költségvetésben ez már nem megszüntethető.
Ám éppen ezért most kell lépéseket tenni az ügyben, hogy a szűkös források valóban hatékonyan hasznosuljanak. Éppen ezért szükségesnek tartjuk egy olyan átfogó vizsgálat beindítását, amely a szociálpolitikai kiadások hatékonyságának vizsgálatára irányul.
Most térjünk vissza arra, amit mindenféle empirikus vizsgálat nélkül is nagyon jól ismerünk, a bölcsődék helyzetére. A bölcsődei ellátásra – ellentétben az összes többi gyermekintézménnyel – immáron harmadik éve egyetlen fillért sem kapnak az önkormányzatok.
Ezt az állapotot, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, tavaly név szerinti szavazatukkal jóváhagyták. Na, de minden döntésnek vannak jó oldalai is, a tavalyi döntésük jelentősen megkönnyítheti, hogy az idén felülbírálják, merthogy azóta néhány bölcsődét ismét bezártak, így már csak 40 ezer kisgyermek sorsáról kell dönteniük.
A szociális bizottság még az előző fél évben hozott egy határozatot, amelyben azt kérte a népjóléti minisztertől, hogy egyrészt módosítsa a bölcsődékről szóló rendeletét úgy, hogy a munkanélküliek gyerekeit is felvegyék a bölcsődékbe – ez meg is történt –, másrészt, gondoskodjék arról, hogy a bölcsőde szerepeljen a jövő évi normatívák között.
Ezek után a miniszter levélben tájékoztatta a bizottságot, hogy miután a szociális törvény az önkormányzatok kötelező alapfeladatává teszi a gyermekek napközbeni őrzését, a költségvetési normatíva kérdése megoldódott.
Ha elolvassuk a költségvetés 7. fejezetét, láthatjuk, hogy azért a miniszter hagyott még mozgásteret nekünk ebben a kérdésben, merthogy normatíva nincs.
A népjóléti miniszter a bizottság ülésén közölte, hogy a szociálpolitikai feladatokra szánt normatíva tartalmazza ezt az összeget. De ez sajnos csak a miniszter szóbeli kijelentésén alapul, írásban ez a három vastag kötet sehol sem tartalmazza.
Az új normatíva ellen a miniszter a következő érveket sorakoztatta fel. Először: nem jó, ha túl sok a normatíva.
Ez valóban egy megsemmisítő erejű érv. Csak arra nem ad választ, hogy miért lesz jövőre sportnormatíva, és miért nincsen bölcsődei normatíva, egyedül a gyermekintézmények közül.
Második érv: ha bölcsődei normatívát állapítunk meg, akkor nem jut ebből a pénzből azoknak a településeknek, ahol nincs bölcsőde. Ez szintén nagyon jó érv, csak ennek alapján az összes intézményi normatívát megszüntethetnénk, merthogy akad olyan település, ahol nincs óvoda, iskola, gimnázium, szociális otthon és sorolhatnám az összes intézményi normatívát végig.
Ellenben nem kell nagy képzelőerő ahhoz, hogy megállapítsuk, milyen üzenetet hordoz az a tény, hogy az összes gyermekintézmény számára megállapítunk normatívát, csak a bölcsődék számára nem.
Sajnos, az önkormányzatok egy része sikeresen kódolta az elmúlt két évben ezt az üzenetet és bezárta az állami sugalmazással feleslegesnek minősített intézményeket.
A magunk részéről az idén is mindent megteszünk ennek az áldatlan állapotnak a megszüntetéséért, és ehhez kérjük az önök részéről is a segítséget. S eközben csak egy kérdés nem hagy engem nyugodni, vajon milyen pszichés történések ingerelték ennyire a bölcsődék ellen a népjóléti minisztert? Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem