RAFFAY ERNŐ, DR. honvédelmi minisztériumi államtitkár:

Teljes szövegű keresés

RAFFAY ERNŐ, DR. honvédelmi minisztériumi államtitkár:
RAFFAY ERNŐ, DR. honvédelmi minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőház! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön interpellációjában – képviselő úr – négy olyan kérdést tett fel az ötből, amelyek alapvető tárgyi tévedéseken nyugszanak. Az ötödik kérdés gyakorlatilag megválaszolhatatlan, ezt a részt magam sem tartom fontosnak elmondani, tekintsünk el tőle.
Lássuk röviden a tényeket! Az 1992. évi költségvetési törvényben a barát-idegen felismerőrendszer megvalósítására 1,1 milliárd forintot biztosított az Országgyűlés, amit a Ház minden sarkában ülő képviselő úrnak – aki ezt megszavazta – tisztelettel most is megköszönök.
A Honvédelmi Minisztérium az elképzelés felvetésétől kezdve szorosan együttműködött ez ügyben az Országgyűlés honvédelmi bizottságával. Csak ebben az évben június 24-én, szeptember 2-án és december 2-án foglalkozott a bizottság az üggyel, 3. számú albizottsága pedig, amelynek Nagy András képviselő úr is tagja, június 11-én, június 16-án, június 18-án, június 22-én és június 23-án foglalkozott a kérdéssel. Az a lényeg tehát, hogy a honvédelmi bizottság és annak 3. számú albizottsága nagyon sokszor foglalkozott az IFF-tender témakörével.
Csak megjegyzem, hogy a számos albizottsági ülést többek között az tette szükségessé, hogy Nagy András képviselő úr aggályait fejezte ki a Honvédelmi Minisztériummal szemben, arra célozva, hogy netán valamely vállalatot előnyben kívánnák részesíteni az üzlet elnyerésénél, aki még önök közül emlékszik az akkor megjelent különböző újságcikkekre.
Most pedig képviselő úr lényegében azt kifogásolja, hogy valamely céget miért nem részesítünk előnyben? Ez a helyzet az ismert viccet juttatja eszembe a nyusziról és az ő sapkájáról, hogy tudniillik, ha van sapkája, pofozzák, ha nincs sapkája, pofozzák, a lényeg az, hogy pofozni kell valakit vagy valamit.
A hatályos jogszabályoknak megfelelően nemzetközi versenypályázatot, tendert írtunk ki a beruházás megvalósítására. A tendereztetés velejárója, természetes része az, hogy a kiíró nem feltétlenül köteles a versenyben részt vevők ajánlatai közül az egyiket vagy a másikat elfogadni. Ennek megfelelően maga a tenderkiírás, összhangban a magyar joggal és a nemzetközi gyakorlattal, tartalmazta, hogy a kiíró nem köteles győztest hirdetni, joga van az összes ajánlat visszautasítására is. Ezenfelül pedig semmi módon nem tehető felelőssé az ajánlattevők felmerült költségeiért sem. Ezt minden, a tenderen részt vevő cég természetesen tudomásul vette.
A képviselő úr ama kérdésére, hogy hová nyújthatják be a pályázók kártérítési igényeiket, a fentiek alapján csak azt válaszolhatom, hogy eséllyel sehová. Megjegyzem, hogy a tenderen részt vett cégek közül a mai napig senki nem jelentkezett nálunk kártérítési igénnyel. Úgy látszik, hogy ezek a cégek pontosan tudják, hogy jogos igényük nem lehet, a tetemes perköltséget viszont nekik kellene viselniük.
Rátérve képviselő úr gondolatmenetének fő vonulatára, határozottan rá kell mutatnom annak alapvetően téves voltára. Szó sincs arról, amit képviselő úr kérdésekbe fogalmazva állít. Szó sincs arról, hogy a meghirdetett nemzetközi versenypályázat ideje alatt egy, a tenderen nem indult céggel tárgyaltunk volna, majd az eredménytelenség kihirdetése után ugyanezzel a céggel szerződést kötöttünk volna. Rendkívül meglepő információ volt ez.
Az igazság ezzel szemben az, hogy a Kormány döntése alapján az Amerikai Egyesült Államok és a Magyar Köztársaság között jött létre kormányközi megállapodás, amelyben az USA kormánya vállalta, hogy leszállítja és üzembe helyezi mindazon eszközöket, amelyek a saját-idegen felismerőrendszer megvalósításának első ütemében számunkra alapvetően szükségesek, és biztosítja a tartós üzemeltetéshez szükséges egyéb feltételeket is, például a személyzet kiképzését, pótalkatrész-ellátást és így tovább.
Az USA kormánya természetesen nem a vállalatok számára kiírt tenderre jelentkezett. Az is természetes, hogy a Kormánynak átadott ajánlatáról az illetékesek tárgyaltak az USA kormányának arra felhatalmazott képviselőivel.
Tekintettel arra, hogy az USA kormányának ajánlata a tender kiírását követően érkezett, úgy döntöttünk – és ezt az USA illetékeseivel is közöltük –, hogy az ajánlatukat össze fogjuk vetni a tender keretében beérkezett ajánlatokkal, és azt a megoldást fogjuk választani, amelyik minden szempontból a legjobban szolgálja Magyarország érdekeit.
Meggyőződésem, hogy akkor követtünk volna el hibát, ha nem vizsgálunk meg minden lehetőséget, de a rendelkezésünkre álló pénzt a kitűzött célnak megfelelően és a leghatékonyabban használjuk fel. Nekünk tehát a tenderen belüli erősorrendet az USA kormányának ajánlatával kellett összevetnünk. Ebből a szempontból semmi jelentősége sincs annak, hogy aláírtam-e vagy sem egy olyan iratot, amely a pályázó cégek ajánlatait rangsorolta.
Tisztelettel közlöm az Országgyűléssel, hogy a honvédelmi bizottságot ez év december 2-án zárt ülésen részletesen tájékoztattuk azokról a tényekről és körülményekről, amelyek indokolttá tették a tender negatív eredményhirdetését, s amelyek amellett szóltak, hogy az USA kormányának ajánlatát fogadjuk el.
Természetesen készek vagyunk arra is, hogy a tisztelt Házat – ugyancsak zárt ülésen – részletesen tájékoztassuk a felmerült szempontokról.
Engedtessék meg nekem, hogy itt most ne térjek ki azokra a körülményekre, amelyek indokolták akkor a zárt bizottsági ülést, amelynek keretében Turján Sándor helyettes államtitkár úr informálta a honvédelmi bizottságot a döntésünk szempontjairól.
Végül: ha a jelen levő munkatársaim emlékezete és jegyzetei nem csalnak, a közel egyórás zárt hb.-tájékoztató után elsőként szólalt fel Nagy András képviselő úr és a következőkkel kezdte mondanivalóját, tisztelettel idézem: "Utólag teljes mértékben megnyugodtam a zárt tárgyalás kérdésében. Rendkívül korrektnek és egyértelműnek érzem, amit az államtitkár-helyettes úr itt elmondott. Minden előzetes félelmem ellenére meg vagyok győződve arról, hogy a tárca és szakértői korrekt módon, körültekintően vizsgálták a kérdést."
Tisztelt Országgyűlés! Ezek után köszönöm figyelmüket, kérem válaszom elfogadását. (Taps a jobb oldalon.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem