PAP ANDRÁS (MDF)

Teljes szövegű keresés

PAP ANDRÁS (MDF)
PAP ANDRÁS (MDF) Köszönöm szépen, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Lényegében öt csatlakozó módosító indítvány rövid indoklását szeretném most adni. Úgy gondolom, Mécs Imre után sok lényeges dolgot nem tudok elmondani. Úgy gondoltam, úgy éreztem, hogy szinte minden szavával egyet tudok érteni, egy húron pendülünk – mondhatnám azt is – itt a Parlament két oldalán.
Érdekes jelenségre figyelhetünk fel ezen törvénytervezet kapcsán is, akárcsak annak idején az igazságtételi törvény vitájakor. Ott is a végső dolgok: az élet és halál nagy kérdései kerültek szóba, és ott is látszólag kibékíthetetlen ellentétbe került egymással a jog és az erkölcs, az etikai elvárás és a törvényes lehetőség.
Az igazságtételi törvénynél az igazságtétel igénye és vele szemben az elévülés törvényes követelménye állt. Most is kétféle elv, kétféle erkölcsi érték áll egymással szemben: az egyik a megengedés és a megbocsátás erkölcsi elve, de inkább a megengedésé, a másik pedig a tiltásnak és a büntetésnek, a büntetés igényének az elve.
Úgy tűnik, hogy abszolút megoldás, végleges megoldás – ahogy Mécs Imre is előre jelezte – nem fog születni ebből a törvénytervezetből. Nem is tisztünk, hogy itt abszolút megoldásokra törekedjünk, de később még egy pár szóval elemzem, hogy milyen lehetőségeink lettek volna még.
Mindenesetre el kell mondjam, hogy az előterjesztés véleményem szerint nem tisztázza ezt az etikai viszonyrendszert, és bizonyos értékkategóriáknak az összemosódása már az előterjesztésben is megtalálható. Ennek dacára állítom, hgy minden lényeges érv itt, a Parlamentben is elhangzott, amellyel minden valószínűség szerint talán minden idők legjobb törvényét is meghozhattuk volna, és minden lényeges információ is a rendelkezésünkre áll – látom, Mádai képviselőtársam mosolyog, ez lehet, hogy a lehetséges törvények legjobbika lesz, de attól még nem biztos, hogy valóban ez a lehetséges legjobb törvény. Tehát valóban minden lényeges információhoz hozzájutottunk, és az is biztos, ha nagyobb időbedobással, nagyobb figyelemmel tudnánk most adózni, akkor egy lényegesen jobb törvény is létrejöhetett volna, illetve létrejöhetne. Sajnálatos ez az eset, sajnálatos ez a szituáció, hogy üres Ház előtt, az időnk fogytán kell ilyen végső kérdésekkel – amint mondtam –, az élet és halál végső kérdéseinek törvényi megfogalmazásával foglalkoznunk.
Könnyen előállhat az a szituáció, amikor a törvényhozó – bár tudja azt, hogy az új törvény lényegesen jobb helyzetet, elfogadhatóbb helyzetet fog eredményezni, mégis könnyen cinkossá válhat, hogyha a végén az igen gombot nyomja meg.
Még egy rövid, általános kérdés. Vajon mi az oka ennek az értékzavarnak, amely ebben a törvényi előterjesztésben is megtalálható. Én azt hiszem, hogy elsősorban a félelem – akárcsak az igazságtételi törvény kapcsán is –, lényegében a társadalmi elvárásoktól valamiféle, pontosan igazából meg nem fogalmazható társadalmi igénytől való félelem, akárcsak az igazságtételi törvénynél az attól való félelem, hogy a társadalom bosszúvágya nem tud medret tartani, nem fogja betartani azt az elvárható, törvényileg is előírt medret, amelyet előírni szándékozunk.
A javaslatom kétrétű – ez az öt csatlakozó módosító javaslat. Az egyik része csak szóhasználatinak tűnő módosítást javasol, amennyiben a törvényjavaslat címét, annak témájának megfelelően nem csak a magzati élet védelméről kívánja nyilatkoztatni, tehát úgy szólna a cím: törvényjavaslat a magzati élet védelméről és megszakításáról – hiszen ezekről a témákról szól. Ez egy pontosítás, de legyen benne ez már a címben is. Ne féljünk megnevezni azt, ami benne van.
Általában terhességmegszakításról beszél a törvény szövege. Én úgy látom, célszerű volna a törvény teljes szóhasználatában magzatszempontúvá tenni, mert a terhesség kifejezés alkalmazásával úgy vélem, hogy egyoldalúan anyaszemszögű… – ez nem egy káros dolog, de itt a magzati törvényről van szó. Tehát amikor a magzat elpusztításáról és a magzat elpusztításának lehetőségéről esik szó, akkor ne terhességről, hanem a magzat életének a megszakításáról beszéljünk – mindig.
Ugyanígy, amikor finomkodó, tompító kifejezéssel "beavatkozás"-ról beszél a törvény – orvosi beavatkozásról van szó –, én itt is inkább a magzati élet megszakításáról beszélnék, és ezt a módosítást célozza egy másik csatlakozó indítványom.
(18.30)
Ugyancsak nem tartom nüánsznyi, finomságbeli különbségnek, hogy nem általában a magzati élet megszakításáról beszélnék, hanem "a magzat életének megszakításá"-ról – mert nem teszek különbséget az emberi és a magzati élet között, következésképpen a magzati élet az emberi életnek egy speciális formája, és ezért "a" magzat, az egyedi magzat életének megszakításáról kívánok szólni a törvényben.
Módosításom tartalmi vonzata – amelyben talán szeretném a fejéről a talpára állítani, bár ez egy rossz analógia a filozófiatörténetből –, amikor is kimondatom a törvénnyel, hogy az apa és az anya szándéka szerint megfogamzott egészséges élet megszakítása: bűntett. Nem kell liberális elvű képviselőtársaimnak mindjárt megijedniük: a társadalmi elvárásoknak én a büntetés mérséklésének és enyhítésének oldaláról kívánok megfelelni.
Lényegében az 5. §-t szeretném módosítani oly módon, hogy az (1) pontja így hangozzék: "A magzat életének megszakítását a törvény általában tiltja és bünteti." A (2) pontja: "A magzat élete az ezen törvényben meghatározott feltételekkel megszakítható." A (3) pont, amely egy éles határt von és egy új törvényt is indítványoz, így szól: "A magzat életének az ezen törvényben meghatározott feltételektől eltérő módon történt megszakításáért kezdeményezhető büntetőeljárásról külön törvény rendelkezik." A (4) pont pedig: "A magzat életének tiltott megszakításáért kiróható büntetés mértékét a törvény enyhítheti."
Csak az engedélyezhető és a tiltott magzatölés pontos szétválasztásával, külön törvényben tárgyalásával oldható fel az etikai dilemma, amely az engedélyezés és a büntethetőség erkölcsi parancsait árnyaltan megkülönbözteti. Az általam javasolt megoldás a társadalmi elvárásoknak a kiszabható büntetés elvileg korlátlan enyhítésével, a megértés, a megbocsátás – ha van ilyen törvényi kategória, bizonyára nincs – és a segítés viszonyulásával kíván megfelelni.
Végezetül – szerencsétlen a szó: – a finanszírozás kérdését szeretném pontosabbá tenni. Ezt a 15. § tárgyalja, amelynek (1) pontja ismert, a (2) pontjába szeretnék egy új pontot illeszteni, amely így szólna: "Az 1. pontban meghatározottól eltérő esetben az egészségbiztosítási alapból elkülönített – én így neveztem – abortuszalap segélyezheti a magzata életének megszakítására kényszerült nőt." Az indoklásom pedig annyi, hogy a nem veszélyhelyzetben elvégzett abortuszok pontos társadalmi súlyának megállapításához, költségeinek felbecsléséhez csak akkor jutunk pontos adatok birtokába, hogyha minden ilyen költséget az erre a célra elzárt alapból merítünk.
Nincsenek különösebb reményeim, hogy ezek a módosító indítványok át fognak menni – hogy így mondjam – a Házon. Úgy vélem, néhányunk szélmalomharca ez – bár meg kell mondanom azt is, különösebb dicsőséget nem érzek Don Quijote lévén…
Meg kell mondanom azt is, nem tudom még, hogy a végső szituációban meg tudom-e majd szavazni a törvényt. Én csak arra szeretném kérni most is képviselőtársaimat és az elnök urat is, hogy a szavazásnál különös gonddal kísérjünk figyelemmel minden apró részletet, mert lényegében attól fog függni, hogy milyen szövegösszlet fog összeállni.
Végezetül néhány szót még arról is szólnék, hogy elég sok előre nyomtatott lapot és egyéb üzenetet is kapnak manapság a képviselők. Azt hiszem, főleg szocialista párti körökből érkeznek olyan előnyomtatott kis levelek, amelyek arról szólnak, hogy anyák írnak, felszólítanak arra, hogy ne korlátozzam jogaikat semmi módon, tehát megengedő törvényt szavazzak meg. Hogyha szabad erre itt most nyilvánosan válaszolnom, én erre csak azt tudom mondani, hogy nekem nincs jogom arra, hogy az ő jogaikat egyáltalán befolyásoljam vagy korlátozzam, hiszen nekik sincs joguk arra, hogy az életet megszakítsák. Erre nagyobb hatalmat vagy nagyobb tekintélyt nem tudok idézni, mint talán Adyt, aki azt mondja; "Mert az élet szent okból élni akar."
Hogy végül is milyen szavazás fog bekövetkezni, azt hiszem, ezt az ember bensőjéből vezérelt üzenet fogja majd eldönteni. Köszönöm szépen, hogy elmondhattam ezt itt.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem