JUHÁSZ PÁL (SZDSZ)
JUHÁSZ PÁL (SZDSZ)
JUHÁSZ PÁL (SZDSZ) Elnézést Elnök Úr, nem tudtam a ritust, hogy hogy kell jelentkezni. Vártam.
Bocsánatot kérek, nem akarom sokáig untatni képviselőtársaimat, hiszen érdemben erről a határozatról úgy is csak szeptemberben fogunk tárgyalni. Ezért Robinson módjára összefoglalom a véleményünket, ami jó és ami rossz.
Ami jó, az az – mondjuk így – intellektualizálódás, a világos szerkezete, eszközgazdagsága az új irányelveknek a régihez képest. Ebben külön hangsúlyoznám a privatizációs technikák változatosságát, a privatizáció privatizációjának tudatosságát és azt, hogy a bevételekből olyan intézményeket és olyan politikákat akar finanszírozni az irányelvek, amelyekre a piacgazdasági építése és az átstrukturálódás érdekében szükség van.
Ami rossz, és most vagyok a dolog másik oldalán… Az ami rossz, kicsit egy semleges sávval kezdődik. Összeszövődik természetesen a privatizációs törvényekkel az irányelvek. Ebből van gyengéje is, hogy viszi azokat a gyengéket is, amelyeket már a privatizációs törvények kapcsán is kifogásoltunk, és bizonyos aszinkronitás is kiderült részletkérdésekben, amiket még ki kell boncolni belőle. Ami egyértelműen rossz a mi véleményünk szerint, az a bevételek felhasználásának módja. Nem céljai, hanem módja. Hiszen gondoljuk meg! Mihelyst a privatizációs bevételek nem elsősorban az államadósság megszüntetésére vagy csökkentésére mennek, hanem a Kormány által különböző politikai, gazdaságpolitikai célokra felhasználható eszközökké válnak, akkor arról van szó, hogy a költségvetés megnő. Megnő azzal az összeggel, amit a privatizációs bevétel a Kormány rendelkezésére ad. Méghozzá úgy nő meg ez az eszköz, hogy nincs az a szigorú ellenőrzöttsége a felhasználásnak, mint ami a költségvetés hivatalos kiadási oldalának megvan.
Félreértés ne essék! Nem arról van szó, hogy az itt deklarált célokat mi nem tartanánk helyesnek. Ami ellen kifogásunk van, az az, hogy közpénzek kezelése eltűnik a Parlament által ellenőrzött szférából, egy határozat felhatalmazása által kerül a Kormány kezébe, és ez indokolatlan, ha arra gondolunk, hogy a költségvetés hasonló célú kiadásai milyenfajta ellenőrzés alatt vannak. Továbbiakban bennünk aggályt kelt az is, hogy ha ilyen mértékig csökkentjük az adósságszolgálatot, illetve az adósságcsökkentést, a privatizáció közben ez feltétlenül célszerű-e. De belátjuk, hogy ennek a kérdésnek a megítélésében most nem vagyunk naprakészek. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
