PUSZTAI ERZSÉBET, DR. (MDF)
PUSZTAI ERZSÉBET, DR. (MDF)
PUSZTAI ERZSÉBET, DR. (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Jóval korábban jelentkeztem már hozzászólásra, de nem állhatom meg, hogy néhány dologra ne reagáljak.
Egyrészt Török Gábor képviselőtársamat és frakciótársamat szeretném megkérni rá, hogy lépjen be a bizottságunkba. Legyen a bizottságunk tagja, folytassa velünk végig azokat a vitákat, amiket másfél éve végigfolytatunk, és ezek után minősítse a bizottságunk munkáját és a szemléletét. (Közbeszólás: Korlátozott a hely. Nem úgy van, hogy belép valaki.)
A másik: Palotás képviselőtársamnak szeretném mondani, hogy bár lehet, hogy egyszerűbb a 2,5 % vagy az 5 hét, ellenben teherben ez lényegesen kisebb. Tudniillik körülbelül 1,5 – 1,7% körüli terhet jelent ez a munkáltatókra most. Mert azt mindenki kifelejti – igaz ugyan, hogy nem ebben a törvényben van benne –, hogy megkezdődik a profiltisztítás. Az a profiltisztítás, amiről olyan régóta szó van. Igaz, hogy csak az első lépése, de megkezdődik. Megkezdődik a vagyonjuttatás is, és azt is hozzá kell tennem, hogy ezt az 1%-os emelést, azt hiszem, bizottságunk minden tagja nevében is beszélhetek, nagyon átmenetinek gondoljuk. Soha nem gondoltam, másfél évvel ezelőtt nem gondoltam volna, hogy nekem még járulékemelést kell kiejtenem a számon. De az ellátás biztonsága, azt hiszem, megköveteli tőlünk, hogy ezt tegyük.
Nem szeretném az egész összefüggésrendszerét elmondani, hogy hogyan tegyük át a költségvetésből, és akkor a költségvetésbe honnan lesz pénz? Adóból. Hol emeljük, merre tegyük? Nagyon hosszú, és messzire vezet ennek az összefüggésrendszere.
Azt a kérdést pedig, hogy eddig mennyire voltak védettek a munkavállalók a táppénzkonstrukcióval, és hogy a betegszabadság mennyire szünteti meg ezt a védettséget, ezt Palotás képviselőtársunk tökéletesen megválaszolta öt perccel ezelőtt. Hiszen azt mondta, hogy eddig nála nem tehette meg egy munkavállaló azt, hogy egy évben 3-4-szer vagy többször 3 napra elmegy. Mert ő nem alkalmazta. Hol lehetett ezt megtenni? Az állami vállalatoknál, ahol nem mérték a költségeket, és az állami vállalatoknál, ahol bizony ma is előfodul, hogy a csőd szélén álló vállalatnál azokat a munkásokat, akik nem tudnak, akiknek nem tudnak munkát adni, azokat táppénzre küldik. Sajnos nagyon sokszor, nagyon sok helyen előfordult. Ilyet egy vállalkozó nem tesz. De sajnos ma Magyarországon tudomásom szerint az állami vállalatok igen jelentős százalékban találhatók még. És a munkáltatót, a munkáltató vállalkozót nem a betegszabadság kifizetése az, ami arra fogja ösztönözni, hogy elküldje a munkavállalóját, hanem az, hogy az illető addig nem termel. Mert ez a nagyobbik összeg.
Ez eddig is így működött a munkáltatóknál, akik vállalkozók, és ezután is így fog működni. Tehát nem a betegszabadság-intézmény lesz az, ami ezt a gondolkodásmódot most mintegy varázsütésre megváltoztatja. Köszönöm szépen. (Taps.)
