TELLÉR GYULA (SZDSZ)
TELLÉR GYULA (SZDSZ)
TELLÉR GYULA (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ugrin Emese képviselőnő! A felszólalásának egyetlen egy mozzanatához szeretnék egy megjegyzést fűzni. Úgy gondolom, hogy a szövetkezeti oszthatatlan alapoknak a funkciójával kapcsolatban nem vagyunk egy nézeten. És szeretném ezt a különbséget hangsúlyozni. Igaz ugyan, hogy a kormánypártok részéről, amikor megjelent az oszthatatlan alap fenntartása iránti nyomás, akkor az elfogadást egy olyasféle magyarázó rendszer követte, hogy igen, legyen oszthatatlan alap, mert ez szociálpolitikai funkciókat tölthet be a szövetkezetben. Igen, legyen oszthatatlan alap vagy lehet oszthatatlan alap, hiszen állami hozzájárulás is megjelenik a szövetkezetek felhalmozásában. Az én érvelésem – talán nem veszik szerénytelenségnek tisztelt képviselőtársaim, de azon kevesek között voltam, akik igen régóta úgy ítélik meg –, hogy az oszthatatlan alap intézménye nem szocialista vagy sztálinista intézmény, hanem, mint oly sok minden mást, felhasználták az oszthatatlan alapot egy bizonyos kontextusban valamire.
Az oszthatatlan alap intézménye a szövetkezeti önsegélynek a generációk közötti kiterjesztése, vagyis magyarán szólva: az oszthatatlan alap az a vagyon, amit az egyik generáció halmozott fel azért, hogy a másik generáció a saját tevékenységét meg tudja ezzel a vagyonnal támogatni. Ez a funkciója, és természetesen azokat az érveket sem zárom ki, amik elhangzottak, de ez a fő érv mellette. És ismét mondom, semmi okunk, semmi erkölcsi és jogi alapunk, hogy olyanoknak a felhalmozását, akik már nincsenek a szövetkezetben, odaajándékozzuk azoknak, akik most ott vannak. (Taps.)
